Idő 
Értékelés 
Értékelés Avagy: tagadni a múltat?
A jövő titok,
De a végzet intézi…
Múlt meg, úgy, ahogy…!
*
Másodpercenként
Létezik, jövő kezdet.
Csak múlt alapján!
*
A vágy, csak álom,
Vagy teljesül, vagy soha…
A múlt, biztos pont!
*
A múlttól félni
Dőreség, vissza nem jön.
Csak… kutakodni!
*
Előttünk tenger
Sok kérdés múltba vezet.
Múlt, mégis jelen…
*
Múlt hullámai,
Visszatekintenek majd,
Valóság ködbe.
*
Múlt, feneketlen,
Ködös pusztasága él!
Világosodás.
*
Ókori vársánc
Élet sok problémája.
Múlt nem nyeli el.
*
Reggel ébredni,
Halott tegnap-tudattal.
Fatalista múlt.
*
Emberek sorsa
Múltban pecsételődött.
Pofonegyszerű.
*
A bajt keresni
Nem kell. Jön az magától.
Múlt történések…
*
Mély csenddel elvész
A bennünk élő múltunk.
Ez, identitás?
Vecsés, 2016. január 21. – Kustra Ferenc József
A jövő titok,
De a végzet intézi…
Múlt meg, úgy, ahogy…!
*
Másodpercenként
Létezik, jövő kezdet.
Csak múlt alapján!
*
A vágy, csak álom,
Vagy teljesül, vagy soha…
A múlt, biztos pont!
*
A múlttól félni
Dőreség, vissza nem jön.
Csak… kutakodni!
*
Előttünk tenger
Sok kérdés múltba vezet.
Múlt, mégis jelen…
*
Múlt hullámai,
Visszatekintenek majd,
Valóság ködbe.
*
Múlt, feneketlen,
Ködös pusztasága él!
Világosodás.
*
Ókori vársánc
Élet sok problémája.
Múlt nem nyeli el.
*
Reggel ébredni,
Halott tegnap-tudattal.
Fatalista múlt.
*
Emberek sorsa
Múltban pecsételődött.
Pofonegyszerű.
*
A bajt keresni
Nem kell. Jön az magától.
Múlt történések…
*
Mély csenddel elvész
A bennünk élő múltunk.
Ez, identitás?
Vecsés, 2016. január 21. – Kustra Ferenc József
Drágám, szívszerelmem, jó Blanka!
Lelkem, emléked fölkavarja.
Izzad tested nyaltam,
Kéjedet úgy faltam.
Benned… élvezetet harapva.
Emlékszem, húztál oda Blanka,
Vágyott engem finom husicska…
Megkaptad adagod,
Hiánya volt bajod.
Hívsz, majd megint ha kell Blanka?
Most is vágyad, hogy álljak mögéd?
Hívj csak, már kerülök is beléd.
Jól beléd hatolnék,
Sokat nem vajúdnék!
Mindent megtennék... nem kell beszéd!
Vecsés, 2019. január 15. - Kustra Ferenc József – íródott; Erotikus LEMERIK csokorban.
Lelkem, emléked fölkavarja.
Izzad tested nyaltam,
Kéjedet úgy faltam.
Benned… élvezetet harapva.
Emlékszem, húztál oda Blanka,
Vágyott engem finom husicska…
Megkaptad adagod,
Hiánya volt bajod.
Hívsz, majd megint ha kell Blanka?
Most is vágyad, hogy álljak mögéd?
Hívj csak, már kerülök is beléd.
Jól beléd hatolnék,
Sokat nem vajúdnék!
Mindent megtennék... nem kell beszéd!
Vecsés, 2019. január 15. - Kustra Ferenc József – íródott; Erotikus LEMERIK csokorban.
Nézgelődők őszileg…
Itt van nekünk a faluhatár béli kispatakunk, nem messze, ahol lakunk!
A folyóparton mindkét oldalon, van egy ritkás fasor, olyan, mint alagsor.
A híd magasabban ível, a bokroknál bizony magasabb egy kicsivel.
A kis patakunk csak lassan folydogál, és láthatom benne sok levél mál.
Elég sok a fűzünk lefelé is, meg fölfelé is, de mind kellőn szépség is!
A bokrok már az ősz tiszteletére színes ruhát vettek, szépek vagytok gyerekek.
A füzeknek nem sürgős itt semmi sem, ők még várnak, hogy lesz-e mi sem, vagy mire sem?
Így késő délután, a nap süt, élvezetesen, de lassan indul is véglegesen.
Akkor aztán világítani fog, ugyanúgy, mint nyáron, mi meg örülünk nyár várón.
A mi kis patakunk szépen folydogál, parti köveket mossa… semmiér’ meg nem áll.
Vecsés, 2023. október 7. – Kustra Ferenc József- íródott: leoninusban. (Ez egy ókori versforma. Itt a rím, soron belül van a sor közepe táján és a végén…)
Itt van nekünk a faluhatár béli kispatakunk, nem messze, ahol lakunk!
A folyóparton mindkét oldalon, van egy ritkás fasor, olyan, mint alagsor.
A híd magasabban ível, a bokroknál bizony magasabb egy kicsivel.
A kis patakunk csak lassan folydogál, és láthatom benne sok levél mál.
Elég sok a fűzünk lefelé is, meg fölfelé is, de mind kellőn szépség is!
A bokrok már az ősz tiszteletére színes ruhát vettek, szépek vagytok gyerekek.
A füzeknek nem sürgős itt semmi sem, ők még várnak, hogy lesz-e mi sem, vagy mire sem?
Így késő délután, a nap süt, élvezetesen, de lassan indul is véglegesen.
Akkor aztán világítani fog, ugyanúgy, mint nyáron, mi meg örülünk nyár várón.
A mi kis patakunk szépen folydogál, parti köveket mossa… semmiér’ meg nem áll.
Vecsés, 2023. október 7. – Kustra Ferenc József- íródott: leoninusban. (Ez egy ókori versforma. Itt a rím, soron belül van a sor közepe táján és a végén…)
Előttem tán’ egy hegy, min át kéne kelni?
Ehhez persze, felszerelést kéne venni.
Nincsen olyan, ki ilyet eladna nekem,
Így felszerelés nélkül, van saját hegyem.
Nincsen gurum, vagy serpám, ki segítene,
Akit megcsapna a bennem levő eszme.
No, itt és most ez van, ilyennek születtem,
Vegetálva élem, nyomorult életem.
Vecsés, 2002. október 6. – Kustra Ferenc József
Ehhez persze, felszerelést kéne venni.
Nincsen olyan, ki ilyet eladna nekem,
Így felszerelés nélkül, van saját hegyem.
Nincsen gurum, vagy serpám, ki segítene,
Akit megcsapna a bennem levő eszme.
No, itt és most ez van, ilyennek születtem,
Vegetálva élem, nyomorult életem.
Vecsés, 2002. október 6. – Kustra Ferenc József
A távolból hallatszik
Ahogy zúg-súg
Sistereg
A gördülő kerekek alatt
A kigyúrt
Lucskos aszfalt
A város irányában
A forgalom dagadt
Torlódik a rohanás
Ezen napszak alatt.
Senkinek sincs ideje
Így hát kényszerülnek
Utolérni önmagukat
Sietve
Mert nem minden
Fér bele
Pár órába
A délutánba
Mikor szabad lehet
A cselekedet.
Az óra ketyeg
Gyorsabban pereg
Nap s éjszaka
És holnap újra
Sietni kell a munkába
Mert a lét drága
Benne van a pénz markába
A boldogság ára
Mára
Szabadság láncra
Kovácsolt Idő
Az élet igája
Kerít úgyis hatalmába.
És holnap újra...
Sorban áll a tor-túra.
Ahogy zúg-súg
Sistereg
A gördülő kerekek alatt
A kigyúrt
Lucskos aszfalt
A város irányában
A forgalom dagadt
Torlódik a rohanás
Ezen napszak alatt.
Senkinek sincs ideje
Így hát kényszerülnek
Utolérni önmagukat
Sietve
Mert nem minden
Fér bele
Pár órába
A délutánba
Mikor szabad lehet
A cselekedet.
Az óra ketyeg
Gyorsabban pereg
Nap s éjszaka
És holnap újra
Sietni kell a munkába
Mert a lét drága
Benne van a pénz markába
A boldogság ára
Mára
Szabadság láncra
Kovácsolt Idő
Az élet igája
Kerít úgyis hatalmába.
És holnap újra...
Sorban áll a tor-túra.
