Idő 
Értékelés 
Értékelés Így éltem az életem…
(3 soros-zárttükrös)
Nekem soha nem volt benne víz
Nem érezhettem, hogy mily' víz íz!
Nekem soha nem volt benne víz.
(leoninus)
Parti nagyobb sziklákról, kisebb-apróbbak leestek, ami nem volt máshol.
Ezeket kellett nekem kerülgetnem, óvakodni, hogy lában ne sértsem.
Igy aztán soha nem tapasztaltam, egy sodrást sem, volt nagyon bíz' elegem...
Az én köveimet sem hullám, se vízsik nem mosta, mentem a kanyarba...
Életemet sem algák, sem halak nem gátolták, bírók igy ezt nem számolták.
Víznek a sodrása nem lökött le lábamról, néha feküdtem álmosságtól...
Sok helyen a part magas volt és oly' meredek, életrészek lehetetlenek.
Kis sziklák, soha nem miért koptak, létembe kőkeményen fogva tartottak.
Kerestem és szépséges tavirózsákat, de ó! Ha találtam volna morzsákat...
Bizony még nekem kellett félni, ha ár utolérne, ülök-e még karosszékbe?
A kietlenség, szárazság, a halmentesség, kisért az élet, mint közellenség...
Vecsés, 2024. augusztus 9. -Kustra Ferenc József- íródott: önéletrajzi írásként, alloiostrofikus versformában.
(3 soros-zárttükrös)
Nekem soha nem volt benne víz
Nem érezhettem, hogy mily' víz íz!
Nekem soha nem volt benne víz.
(leoninus)
Parti nagyobb sziklákról, kisebb-apróbbak leestek, ami nem volt máshol.
Ezeket kellett nekem kerülgetnem, óvakodni, hogy lában ne sértsem.
Igy aztán soha nem tapasztaltam, egy sodrást sem, volt nagyon bíz' elegem...
Az én köveimet sem hullám, se vízsik nem mosta, mentem a kanyarba...
Életemet sem algák, sem halak nem gátolták, bírók igy ezt nem számolták.
Víznek a sodrása nem lökött le lábamról, néha feküdtem álmosságtól...
Sok helyen a part magas volt és oly' meredek, életrészek lehetetlenek.
Kis sziklák, soha nem miért koptak, létembe kőkeményen fogva tartottak.
Kerestem és szépséges tavirózsákat, de ó! Ha találtam volna morzsákat...
Bizony még nekem kellett félni, ha ár utolérne, ülök-e még karosszékbe?
A kietlenség, szárazság, a halmentesség, kisért az élet, mint közellenség...
Vecsés, 2024. augusztus 9. -Kustra Ferenc József- íródott: önéletrajzi írásként, alloiostrofikus versformában.
Bika komor nézésed, bizony nincs lelkembe zárva,
Rémülten hallik, bent a szívem… veszett dobbanása.
Olyan vagyok, mint a túlélő, de nincsenek bennem fények.
Azt sem tudom, hogy lényemben élnek e jövőre, remények…
Tudnom kéne azt is, hogy mennybe, vagy talán, pokolhoz tartozom,
Ennek vajh', mi az oka, amikor nincsen semmi bűntudatom.
Napfényben össze-vissza cikáznak a meleg nyári árnyak,
És minél jobban süt a nap, annál kontúrosabbá válnak.
Halk szellőn szállnak, eltávolodva a bárányfelhők,
A napsugár távlatában, olyanok, mint feszülők…
Miközben szemedbe néztem, mintha hallottam volna egy sikolyt!
Elhúztam a szám és összeszűkölt a szemem, csend volt… ez mi volt?
Bika komor nézésed kísér, biztos világos-virradatig.
Te rongyos élet, már bizony látom, velem maradsz életfogytig…
Ébredek, finom ecsettel átdolgozom bika komor képed…
És akkor majd úgy jössz velem, tovább, messze… nesztelen a lépted…
Vecsés, 2014. január 1. - Kustra Ferenc József
Rémülten hallik, bent a szívem… veszett dobbanása.
Olyan vagyok, mint a túlélő, de nincsenek bennem fények.
Azt sem tudom, hogy lényemben élnek e jövőre, remények…
Tudnom kéne azt is, hogy mennybe, vagy talán, pokolhoz tartozom,
Ennek vajh', mi az oka, amikor nincsen semmi bűntudatom.
Napfényben össze-vissza cikáznak a meleg nyári árnyak,
És minél jobban süt a nap, annál kontúrosabbá válnak.
Halk szellőn szállnak, eltávolodva a bárányfelhők,
A napsugár távlatában, olyanok, mint feszülők…
Miközben szemedbe néztem, mintha hallottam volna egy sikolyt!
Elhúztam a szám és összeszűkölt a szemem, csend volt… ez mi volt?
Bika komor nézésed kísér, biztos világos-virradatig.
Te rongyos élet, már bizony látom, velem maradsz életfogytig…
Ébredek, finom ecsettel átdolgozom bika komor képed…
És akkor majd úgy jössz velem, tovább, messze… nesztelen a lépted…
Vecsés, 2014. január 1. - Kustra Ferenc József
(Bokorrímes)
Mese nem volt, e napon megszülettél
Létednek értelme volt… közénk jöttél!
Megszülettél, hogy végre láthasd a saját világod,
Benne volt, hogy majd átélhesd a saját boldogságod…
*
(HIQ trió)
Különös
És különleges!
Lét maga…
Kik vagyunk
És mit akarnók?
Lét maga…
Nem tudod
Mit rejt neked lét!
Lét maga…
*
(senrjon trió)
Tizennyolc vagy, csak ennyi
Felnőtt lettél, anyukád tudja?
Nevelés vége…
Anyukádnál bent laktál,
Mostanra felnőtt lettél… immár.
Nevelés vége…
Múltad még nincs, gyermekkor…
Más vagy mint mások, de vajh’ milyen?
Nevelés vége…
*
(Kínai versforma, „Vágyódás délre”: 16 szótag "Shiliuziling" 1
7 3 5 rímképlet = aaxa)
Hely
Sem ismert, lét még kétely…
Megleled!
Létben, nincs zsindely…
*
(LIMERIK)
Kérdés-válaszokat tán’ leled,
Szeresd Anyukád, ott van neked.
Míg éltek… szeretet!
És Isten emleget!
Most, anyukád családod neked.
*
(3 soros zárttükrös duó)
Tapasztalásod, gyűjtsd egy életen át, fordítsd az a homokórát,
Ha nincs más ott van Anyukád... de forgasd rendesen a homokórát…
Tapasztalásod, gyűjtsd egy életen át, fordítsd az a homokórát.
Válaszaid, vagy valahol-néhol megleled,
Rágd át magad rajta, mert azt bizony jólteszed…
Válaszaid, vagy valahol-néhol megleled.
*
(leoninus)
Figyeld, hogy ne állj szemben világ hívságával, de élj Te a saját kívánsággal.
Nagyjából más vagy mint mások, közelben… harci árkok… jót nem kötik össze pántok!
Ha találkozol, ki hasonló teveled, kezdeményezd, mert barát bizony kell neked.
Figyelj arra, hogy ne hagyd magadat becsapni, mert pocsolyavízben víziszony úszni!
*
(Tíz szavas)
Ha sikeresen megtalálod világban a helyed,
Akkor neked szép életed…
*
(Bokorrímes duó)
Izácska tizennyolcéves, ó, már nagy-kis csillagvirág
Az én Istenem éltesen, legyen neked gyertyavilág…
Kérlek, majd érezd léted örömét, benne szeretetet,
Az együttműködést is mutass másnak… ez is szereted.
Már felnőtt lettél, próbálj meg ehhez alkalmazkodni,
Légy és maradj erős, még bajban sem jó létbe rogyni…
Vecsés, 2024. augusztus 1.- Kustra Ferenc József – versem íródott: Ghica Izabella Iasmina (2024. augusztus 3. -i) 18. születésnapjára… mert vége a boldog gyermekkorának… Vajh’ majd mi lesz?
Mese nem volt, e napon megszülettél
Létednek értelme volt… közénk jöttél!
Megszülettél, hogy végre láthasd a saját világod,
Benne volt, hogy majd átélhesd a saját boldogságod…
*
(HIQ trió)
Különös
És különleges!
Lét maga…
Kik vagyunk
És mit akarnók?
Lét maga…
Nem tudod
Mit rejt neked lét!
Lét maga…
*
(senrjon trió)
Tizennyolc vagy, csak ennyi
Felnőtt lettél, anyukád tudja?
Nevelés vége…
Anyukádnál bent laktál,
Mostanra felnőtt lettél… immár.
Nevelés vége…
Múltad még nincs, gyermekkor…
Más vagy mint mások, de vajh’ milyen?
Nevelés vége…
*
(Kínai versforma, „Vágyódás délre”: 16 szótag "Shiliuziling" 1
7 3 5 rímképlet = aaxa)
Hely
Sem ismert, lét még kétely…
Megleled!
Létben, nincs zsindely…
*
(LIMERIK)
Kérdés-válaszokat tán’ leled,
Szeresd Anyukád, ott van neked.
Míg éltek… szeretet!
És Isten emleget!
Most, anyukád családod neked.
*
(3 soros zárttükrös duó)
Tapasztalásod, gyűjtsd egy életen át, fordítsd az a homokórát,
Ha nincs más ott van Anyukád... de forgasd rendesen a homokórát…
Tapasztalásod, gyűjtsd egy életen át, fordítsd az a homokórát.
Válaszaid, vagy valahol-néhol megleled,
Rágd át magad rajta, mert azt bizony jólteszed…
Válaszaid, vagy valahol-néhol megleled.
*
(leoninus)
Figyeld, hogy ne állj szemben világ hívságával, de élj Te a saját kívánsággal.
Nagyjából más vagy mint mások, közelben… harci árkok… jót nem kötik össze pántok!
Ha találkozol, ki hasonló teveled, kezdeményezd, mert barát bizony kell neked.
Figyelj arra, hogy ne hagyd magadat becsapni, mert pocsolyavízben víziszony úszni!
*
(Tíz szavas)
Ha sikeresen megtalálod világban a helyed,
Akkor neked szép életed…
*
(Bokorrímes duó)
Izácska tizennyolcéves, ó, már nagy-kis csillagvirág
Az én Istenem éltesen, legyen neked gyertyavilág…
Kérlek, majd érezd léted örömét, benne szeretetet,
Az együttműködést is mutass másnak… ez is szereted.
Már felnőtt lettél, próbálj meg ehhez alkalmazkodni,
Légy és maradj erős, még bajban sem jó létbe rogyni…
Vecsés, 2024. augusztus 1.- Kustra Ferenc József – versem íródott: Ghica Izabella Iasmina (2024. augusztus 3. -i) 18. születésnapjára… mert vége a boldog gyermekkorának… Vajh’ majd mi lesz?
Ez aztán egy régi -tentás- barátság…
(3 soros-zárttükrös duó!)
Írok, a már majdnem végig berozsdált lúdtollammal, mi recsegve siklik,
Közben micsoda jókedvvel teleírja papírt, szinte nekem szambázik…
Írok, a már majdnem végig berozsdált lúdtollammal, mi recsegve siklik.
Óh, Te lúdtoll, ma is keményen magadhoz ragadtál, együtt írtunk,
Azonban arra ma sem volt semmi szükség, hogy könnyben együtt sírjunk…
Óh, Te lúdtoll, ma is keményen magadhoz ragadtál, együtt írtunk.
(senrjon)
Lúdtollam, óh Te drága,
Látom, a friss tenta a véred…
Feketés színű!
(HIQ)
Lúdtollam
E ’vérben’ siklik!
Írótárs!
(tízszavas)
A pillanat időben, mint UFÓ-nak leáll,
Mi együtt, betűket rovunk.
(halmazrímes)
Gondolatim tekergéznek a tekervényeim és a tollhegy között,
De szerencsére a tinta csak a tollhegyet keni, mert biz’ nem lökött.
Egymás után alakulnak ki a sötét tenta feketés betűi,
Bennem meg érzelmeznek a frissen termett gondolat gyönyörűségi…
Nagyon élvezem, hogy a sok betű egyenként is míves remek egy míves remek,
Ezeket aztán összeolvasva a toll betűi szépen, mint a lapát nyelek.
{Kínai: 16 szótag "Shiliuziling" 1, 7, 3, 5 Rímképlet = aaxa (x = végtelen)}
Ha
Napsugár süt ránk, vagy ha
Eső hull…
Ír, író tolla!
Vecsés, 2024. július 26. –Kustra Ferenc József- íródott: írásvágyban…
(3 soros-zárttükrös duó!)
Írok, a már majdnem végig berozsdált lúdtollammal, mi recsegve siklik,
Közben micsoda jókedvvel teleírja papírt, szinte nekem szambázik…
Írok, a már majdnem végig berozsdált lúdtollammal, mi recsegve siklik.
Óh, Te lúdtoll, ma is keményen magadhoz ragadtál, együtt írtunk,
Azonban arra ma sem volt semmi szükség, hogy könnyben együtt sírjunk…
Óh, Te lúdtoll, ma is keményen magadhoz ragadtál, együtt írtunk.
(senrjon)
Lúdtollam, óh Te drága,
Látom, a friss tenta a véred…
Feketés színű!
(HIQ)
Lúdtollam
E ’vérben’ siklik!
Írótárs!
(tízszavas)
A pillanat időben, mint UFÓ-nak leáll,
Mi együtt, betűket rovunk.
(halmazrímes)
Gondolatim tekergéznek a tekervényeim és a tollhegy között,
De szerencsére a tinta csak a tollhegyet keni, mert biz’ nem lökött.
Egymás után alakulnak ki a sötét tenta feketés betűi,
Bennem meg érzelmeznek a frissen termett gondolat gyönyörűségi…
Nagyon élvezem, hogy a sok betű egyenként is míves remek egy míves remek,
Ezeket aztán összeolvasva a toll betűi szépen, mint a lapát nyelek.
{Kínai: 16 szótag "Shiliuziling" 1, 7, 3, 5 Rímképlet = aaxa (x = végtelen)}
Ha
Napsugár süt ránk, vagy ha
Eső hull…
Ír, író tolla!
Vecsés, 2024. július 26. –Kustra Ferenc József- íródott: írásvágyban…
Hétköznapi pszichológia…
(Leoninus csokor)
Ő kit utolér a végzet és rogyadozik kábán, látszik, alig áll a lábán…
Összeomlik a lelkében minden, mert ráébred. semmi jól már nincsen…
Még jó, ha annyira magánál van, hogy felismeri, kötésig kakiban van…
(Régen a fából készült aszfaltot ellopták, most az ő életalapját rontják…)
Érzi, hogy nagy a baj, leomlik lelkében minden és ez maga a nagy robaj…
Voltak vágyai, álmai, sőt tervei mik tovatűntek, közben meg, hogy dübörögtek…
Még annyi van benne, hogy tudatosan vánszorog... elesne, így nem ácsorog…
Már sír is kínjában, de könnyei sem lökődnek, néha-néha előkerülnek…
Még épphogy végig tudja nézni magát, meghal? Nem érti sorsa óvatoskodását…
Születése óta csak szőte megváltó terveket, de nem értette embereket…
Tervezései jók voltak, másnak sikerültek, kezük alól sikerek kikerültek…
Ő meg csak szerencsétlen lúzer volt s lelkében a siker és sikertelenség bunyózott…
*
(senrjon csokor)
Nincs semmi okos tanács,
Nincs már oly’ ami segíthetne.
Lélek leomlás.
*
Álmai kártyavárát
Lehet-e újraépíteni?
Lélek leomlás.
*
Nagyívű volt kártyavár
Projekt, zöldes, lakótelepnyi…
Lélek leomlás.
*
De folyvást éltek bajok,
Akadályok, gátló tényezők!
Lélek leomlás.
*
Az öregsége már meg
Is mutatja a siker nélkült…
Lélek leomlás.
*
Öregedés… a véghez
Vezető út… mi sem nincs! Kasza…
Lélek leomlás…
Vecsés, 2024. január 5. -Kustra Ferenc József- íródott leoninus és senrjon csokorban a véglegességről, önéletrajzi írásként!
(Leoninus csokor)
Ő kit utolér a végzet és rogyadozik kábán, látszik, alig áll a lábán…
Összeomlik a lelkében minden, mert ráébred. semmi jól már nincsen…
Még jó, ha annyira magánál van, hogy felismeri, kötésig kakiban van…
(Régen a fából készült aszfaltot ellopták, most az ő életalapját rontják…)
Érzi, hogy nagy a baj, leomlik lelkében minden és ez maga a nagy robaj…
Voltak vágyai, álmai, sőt tervei mik tovatűntek, közben meg, hogy dübörögtek…
Még annyi van benne, hogy tudatosan vánszorog... elesne, így nem ácsorog…
Már sír is kínjában, de könnyei sem lökődnek, néha-néha előkerülnek…
Még épphogy végig tudja nézni magát, meghal? Nem érti sorsa óvatoskodását…
Születése óta csak szőte megváltó terveket, de nem értette embereket…
Tervezései jók voltak, másnak sikerültek, kezük alól sikerek kikerültek…
Ő meg csak szerencsétlen lúzer volt s lelkében a siker és sikertelenség bunyózott…
*
(senrjon csokor)
Nincs semmi okos tanács,
Nincs már oly’ ami segíthetne.
Lélek leomlás.
*
Álmai kártyavárát
Lehet-e újraépíteni?
Lélek leomlás.
*
Nagyívű volt kártyavár
Projekt, zöldes, lakótelepnyi…
Lélek leomlás.
*
De folyvást éltek bajok,
Akadályok, gátló tényezők!
Lélek leomlás.
*
Az öregsége már meg
Is mutatja a siker nélkült…
Lélek leomlás.
*
Öregedés… a véghez
Vezető út… mi sem nincs! Kasza…
Lélek leomlás…
Vecsés, 2024. január 5. -Kustra Ferenc József- íródott leoninus és senrjon csokorban a véglegességről, önéletrajzi írásként!
