Idő 
Értékelés 
Értékelés Mint rongycafat a létem,
Kukába kellene kidobni…
Csak kikén’ vágni.
Létem, még rongycafat sem!
Mért’ épp’ én vagyok elátkozott?
Ősi átokban.
Hetedíziglen történt,
Valaki nagyon elátkozott.
Hogy egye fene…
Ekkor gerincembe a
Dárdát belevágták, meghaltam!
Átok már minek!
Az ötös és hatodik
Csigolyák… nem viselkednek jól.
Dárda csak roncsolt.
Időben: Nagy Francia
Forradalomkor, vajh' mi történt?
Ősöm mit csinált?
Vecsés, 2024. június 21. -Kustra Ferenc József- íródott senrjon csokorban, önéletrajzi írásként.
Kukába kellene kidobni…
Csak kikén’ vágni.
Létem, még rongycafat sem!
Mért’ épp’ én vagyok elátkozott?
Ősi átokban.
Hetedíziglen történt,
Valaki nagyon elátkozott.
Hogy egye fene…
Ekkor gerincembe a
Dárdát belevágták, meghaltam!
Átok már minek!
Az ötös és hatodik
Csigolyák… nem viselkednek jól.
Dárda csak roncsolt.
Időben: Nagy Francia
Forradalomkor, vajh' mi történt?
Ősöm mit csinált?
Vecsés, 2024. június 21. -Kustra Ferenc József- íródott senrjon csokorban, önéletrajzi írásként.
Régi időkben az aratás zene volt…
(Bokorrímes)
Búgva zakatol a cséplőgép, kicsit tán' mélán,
Ömlik belőle az érett búzaszem, tán’ léhán…
Virradatkor kezdték a kaszások és indult a gép,
Mélabús hangján az óta is, csak muzsikál a gép.
Óh mily’ jó muzsikás, a gép!
*
(leoninus csokor)
Micsoda egyhangúság... monoton a zene, de nem lehet betelni vele.
Úristen, hogy mit művel itt ez a nagy gép! Hangjára készen felvidul a nép.
A nép, az Istenadta nép…
Hallgassatok hegedűk és hallhass te zongora, cséplőgépnek, most van a sora.
Hol van hangszer és vele a versenyzene? Zene a fülnek, ha búzát öntene.
Szépen megértett búzát öntene!
Amikor maggal hinti a földet a magyar, megkezdi harcát aratással, mi magyar!
Ajkakon csak úgy elmúlik mindenféle dal, jó termésnél aratás lesz hahotával.
Ha mégis maghintéskor mélabús a magyar nép, dalolva visszaadja most azt a gép…
A gép, ez az otromba gép…
*
(3 soros-zárttükrös)
Búgva dolgozik a cséplőgép, csendesen és tán’ mélán,
Élvezettel hallgatom, elmerengek a nép dallamán…
Búgva dolgozik a cséplőgép, csendesen és tán’ mélán.
Vecsés, 2022. október 23. – Kustra Ferenc József – íródott: Benedek Elek (1859 – 1929) azonos c. verse átirataként. [Közzétette Mucsi Antal Toni, műfordító]
(Bokorrímes)
Búgva zakatol a cséplőgép, kicsit tán' mélán,
Ömlik belőle az érett búzaszem, tán’ léhán…
Virradatkor kezdték a kaszások és indult a gép,
Mélabús hangján az óta is, csak muzsikál a gép.
Óh mily’ jó muzsikás, a gép!
*
(leoninus csokor)
Micsoda egyhangúság... monoton a zene, de nem lehet betelni vele.
Úristen, hogy mit művel itt ez a nagy gép! Hangjára készen felvidul a nép.
A nép, az Istenadta nép…
Hallgassatok hegedűk és hallhass te zongora, cséplőgépnek, most van a sora.
Hol van hangszer és vele a versenyzene? Zene a fülnek, ha búzát öntene.
Szépen megértett búzát öntene!
Amikor maggal hinti a földet a magyar, megkezdi harcát aratással, mi magyar!
Ajkakon csak úgy elmúlik mindenféle dal, jó termésnél aratás lesz hahotával.
Ha mégis maghintéskor mélabús a magyar nép, dalolva visszaadja most azt a gép…
A gép, ez az otromba gép…
*
(3 soros-zárttükrös)
Búgva dolgozik a cséplőgép, csendesen és tán’ mélán,
Élvezettel hallgatom, elmerengek a nép dallamán…
Búgva dolgozik a cséplőgép, csendesen és tán’ mélán.
Vecsés, 2022. október 23. – Kustra Ferenc József – íródott: Benedek Elek (1859 – 1929) azonos c. verse átirataként. [Közzétette Mucsi Antal Toni, műfordító]
Ismerlek, már láttalak Terka!
Beléd estem, ó perc múlása.
Ne légy velem cudar,
Ismerkedjünk hamar.
Szerelmünk talán karnyújtásra.
Pokolban élek, nem vagy enyém!
Pedig ha tudnád, hogy szeretném…
Gyere, ölelj már meg,
Gyere, lepjél, no-meg.
Már, jaj, de szívesen megélném.
Egyszer már láttalak, Te Terka!
Nem áll meg idő elmúlása!
Ne vesztegessük el,
Szeressünk, nagy fénnyel!
Bízok, szerelmünk karnyújtásra…
Vecsés, 2021. július 4. – Kustra Ferenc József – íródott: romantikus LIMERIK csokorban.
Beléd estem, ó perc múlása.
Ne légy velem cudar,
Ismerkedjünk hamar.
Szerelmünk talán karnyújtásra.
Pokolban élek, nem vagy enyém!
Pedig ha tudnád, hogy szeretném…
Gyere, ölelj már meg,
Gyere, lepjél, no-meg.
Már, jaj, de szívesen megélném.
Egyszer már láttalak, Te Terka!
Nem áll meg idő elmúlása!
Ne vesztegessük el,
Szeressünk, nagy fénnyel!
Bízok, szerelmünk karnyújtásra…
Vecsés, 2021. július 4. – Kustra Ferenc József – íródott: romantikus LIMERIK csokorban.
Keresem az Északnyugati Átjárót,
Mint az életbeli egyetlen folyosót.
Kitörés lehetőségét, keresem... várkaput,
Mert, ha nem találom meg időn belül, úgy kaput.
Az Átjárón túl biztosan van Kánaán
De legtöbbünk nem jut oda csak az álmán.
Itt a letarolt puszta síkján már fű sincs,
Mert mi aranyásók várjuk, lesz-e ott kincs.
A nagy keresésben már sokan elbuktak,
Voltak olyanok is, kiket elárultak.
Ha meggondolom, mikkel nézek még szembe,
Felmerül, belebukok lehetőségbe?
Nincs rakoncám, mire rátámaszkodhatnék,
Sőt szekerem se, miről körülnézhetnék.
Kilátásomat takarja kóró erdő
És ez olyan, mint fövő húson a fedő.
Ki az ki elmondhatja, a jövő mit hoz,
Merre lehet menni, tán az Átjáróhoz?
Keresem az Északnyugati Átjárót?
Eddig még nem találtam csak halálhágót.
Vecsés, 2002. január 25. - Kustra Ferenc József
Mint az életbeli egyetlen folyosót.
Kitörés lehetőségét, keresem... várkaput,
Mert, ha nem találom meg időn belül, úgy kaput.
Az Átjárón túl biztosan van Kánaán
De legtöbbünk nem jut oda csak az álmán.
Itt a letarolt puszta síkján már fű sincs,
Mert mi aranyásók várjuk, lesz-e ott kincs.
A nagy keresésben már sokan elbuktak,
Voltak olyanok is, kiket elárultak.
Ha meggondolom, mikkel nézek még szembe,
Felmerül, belebukok lehetőségbe?
Nincs rakoncám, mire rátámaszkodhatnék,
Sőt szekerem se, miről körülnézhetnék.
Kilátásomat takarja kóró erdő
És ez olyan, mint fövő húson a fedő.
Ki az ki elmondhatja, a jövő mit hoz,
Merre lehet menni, tán az Átjáróhoz?
Keresem az Északnyugati Átjárót?
Eddig még nem találtam csak halálhágót.
Vecsés, 2002. január 25. - Kustra Ferenc József
Íródott ebben az atomháborút szorgalmazó környezetben… A kezdeményezők is meg fognak halni!
(anaforás, belső rímes, 3 soros zárttükrös duó)
Kosok! Katonák lelke farol és remegve, halálközeli tébolyban halk dalt dúdol…
Kosok! Sorozással alapítani császárságot? Közben támogatjátok másságot?
Kosok! A friss katonák élete kettő óra! Ez az új demokrácia… mióta?
Kosok, A TV mutat filmet sorozásotokról! Rossz a véleményünk embervadászatról...
Kosok, Lassan már nem lesz, aki meghaljon! Olyan ez, mint a profi sertésvágóhídon…
Kosok, Katonák lelke első ágyúsortűznél kiürül… Gyermeke felnő egyedül…
*
(senrjon csokor, fél haiku-lánc formátumban)
Katonák lelke pusztul,
Ha tud, ha nem beszél angolul.
Harcok ördöge!
Hányszor maradt életben?
Ez mind beleégett lelkébe.
Harcok ördöge!
Katona lelke otthon
Jár, de fronton, szabadság sem jár!
Harcok ördöge!
Lelkében nagyon izgul,
Rakétát túléli, vagy pusztul…
Harcok ördöge!
Fronton, lelke irányít,
Parancsnoka pisztollyal másít!
Harcok ördöge!
Lélek kapaszkodó: szív.
Szívet bánat, majd megszakítja…
Harcok ördöge!
*
(10 szavas trió)
Kosok, frontkatona lelkét szétraboljátok,
Ha meghal… hullazsák és úgy hordjátok!
Katonák meg is őrülnek…
Halálközeli tébolyba, már nincs minek… örüljenek!
Katonákat emberrablással szedik össze,
Esze, szíve, lelke, itt tört össze…
Nem kapnak, csak hevenyészett kiképzést,
Sőt, katona lelke begyűjti kisértést.
Katonák szabadulnának harcok ördögétől,
De nincs lélekszabadulás ebből… lélekgyilkos meséből!
Vecsés, 2024. június 1. –Kustra Ferenc József- íródott: egy nagyon valószínű atomháborúra figyelmeztetésként. Ez nem a ’Zenés Szinház’ előadása lesz! Szakértők szerint = 8 milliárd emberből, legalább 5 milliárd meghal. A komplett Európa, USA, oroszok, mindenestől... A túlélők meg kezdhetnek kőbaltát pattintgatni...
(anaforás, belső rímes, 3 soros zárttükrös duó)
Kosok! Katonák lelke farol és remegve, halálközeli tébolyban halk dalt dúdol…
Kosok! Sorozással alapítani császárságot? Közben támogatjátok másságot?
Kosok! A friss katonák élete kettő óra! Ez az új demokrácia… mióta?
Kosok, A TV mutat filmet sorozásotokról! Rossz a véleményünk embervadászatról...
Kosok, Lassan már nem lesz, aki meghaljon! Olyan ez, mint a profi sertésvágóhídon…
Kosok, Katonák lelke első ágyúsortűznél kiürül… Gyermeke felnő egyedül…
*
(senrjon csokor, fél haiku-lánc formátumban)
Katonák lelke pusztul,
Ha tud, ha nem beszél angolul.
Harcok ördöge!
Hányszor maradt életben?
Ez mind beleégett lelkébe.
Harcok ördöge!
Katona lelke otthon
Jár, de fronton, szabadság sem jár!
Harcok ördöge!
Lelkében nagyon izgul,
Rakétát túléli, vagy pusztul…
Harcok ördöge!
Fronton, lelke irányít,
Parancsnoka pisztollyal másít!
Harcok ördöge!
Lélek kapaszkodó: szív.
Szívet bánat, majd megszakítja…
Harcok ördöge!
*
(10 szavas trió)
Kosok, frontkatona lelkét szétraboljátok,
Ha meghal… hullazsák és úgy hordjátok!
Katonák meg is őrülnek…
Halálközeli tébolyba, már nincs minek… örüljenek!
Katonákat emberrablással szedik össze,
Esze, szíve, lelke, itt tört össze…
Nem kapnak, csak hevenyészett kiképzést,
Sőt, katona lelke begyűjti kisértést.
Katonák szabadulnának harcok ördögétől,
De nincs lélekszabadulás ebből… lélekgyilkos meséből!
Vecsés, 2024. június 1. –Kustra Ferenc József- íródott: egy nagyon valószínű atomháborúra figyelmeztetésként. Ez nem a ’Zenés Szinház’ előadása lesz! Szakértők szerint = 8 milliárd emberből, legalább 5 milliárd meghal. A komplett Európa, USA, oroszok, mindenestől... A túlélők meg kezdhetnek kőbaltát pattintgatni...
