Idő 
Értékelés 
Értékelés (3 soros-zárttükrös)
Már régen fölismertem, hogy a koporsóm az életem ladikja,
Egyben a kalodám is, mert a láncokkal bele vagyok koncolva…
Már régen fölismertem, hogy a koporsóm az életem ladikja.
Úgy is érzem magamat, mint aki az életben föl van koncolva,
Szakíthatatlan láncokkal, hogy ne maradjon üres az ladikja…
Úgy is érzem magamat, mint aki az életben föl van koncolva.
A lélekfájdalomtól csak hörgök, mint kinek tüdőgyulladása van,
Erre orvos nincs, gyógyszer segítség nincs, csak változtatási vágyam van…
A lélekfájdalomtól csak hörgök, mint kinek tüdőgyulladása van.
(Senrjon)
Éltem saját koncában,
Éltem ladikjában utazok.
Szél fú’ ladiknak!
Éltem nagyon hullámzik,
A ladik meg dobál engemet.
Így hova jutok?
Éltem, már jó hosszúra
Sikerült, eddig is… Még mi lesz?
Ladik még bírja!
Könyörgők én kikötve is a kegyetlen sorsomnak,
Adjon már kegyelmet, az öreg, lassan elmúlónak!
Mért is jó ennek, hogy vele egy sorban csak szenvedek,
Holott tudom, nélküle, sokkal jobb ember lehetek…
(3 soros-zárttükrös)
Tudom, hogy ez a trágya élet, másoknak a mocskos hagyatéka,
Pedig én itt, nem is tehet semmiről, mondom múltba belelátva…
Tudom, hogy ez a trágya élet, másoknak a mocskos hagyatéka.
(Bokorrímes)
Átkozott lettem, így születésem óta elátkozott vagyok,
Le vagyok láncolva, pedig tán' jó lenne… ha arcomba marok…
Átok elől nincs menekülés… egy lehet! Élek vagy meghalok!
Vecsés, 2020. november 27. – Kustra Ferenc József – íródott: Alloiostrofikus versformában, ami azt jelenti, hogy a vers, téma-azonos de, különféle szerkesztésű versszakokból áll össze!
Már régen fölismertem, hogy a koporsóm az életem ladikja,
Egyben a kalodám is, mert a láncokkal bele vagyok koncolva…
Már régen fölismertem, hogy a koporsóm az életem ladikja.
Úgy is érzem magamat, mint aki az életben föl van koncolva,
Szakíthatatlan láncokkal, hogy ne maradjon üres az ladikja…
Úgy is érzem magamat, mint aki az életben föl van koncolva.
A lélekfájdalomtól csak hörgök, mint kinek tüdőgyulladása van,
Erre orvos nincs, gyógyszer segítség nincs, csak változtatási vágyam van…
A lélekfájdalomtól csak hörgök, mint kinek tüdőgyulladása van.
(Senrjon)
Éltem saját koncában,
Éltem ladikjában utazok.
Szél fú’ ladiknak!
Éltem nagyon hullámzik,
A ladik meg dobál engemet.
Így hova jutok?
Éltem, már jó hosszúra
Sikerült, eddig is… Még mi lesz?
Ladik még bírja!
Könyörgők én kikötve is a kegyetlen sorsomnak,
Adjon már kegyelmet, az öreg, lassan elmúlónak!
Mért is jó ennek, hogy vele egy sorban csak szenvedek,
Holott tudom, nélküle, sokkal jobb ember lehetek…
(3 soros-zárttükrös)
Tudom, hogy ez a trágya élet, másoknak a mocskos hagyatéka,
Pedig én itt, nem is tehet semmiről, mondom múltba belelátva…
Tudom, hogy ez a trágya élet, másoknak a mocskos hagyatéka.
(Bokorrímes)
Átkozott lettem, így születésem óta elátkozott vagyok,
Le vagyok láncolva, pedig tán' jó lenne… ha arcomba marok…
Átok elől nincs menekülés… egy lehet! Élek vagy meghalok!
Vecsés, 2020. november 27. – Kustra Ferenc József – íródott: Alloiostrofikus versformában, ami azt jelenti, hogy a vers, téma-azonos de, különféle szerkesztésű versszakokból áll össze!
Az ember, óh, se nem szép, se nem jó!
Általunk meg nem változtatható.
Csak úgy tud változni, ha belülről jön a szükséglet
És ez változtatja meg, mi lelkében… benne véglet.
Vecsés, 2014. január 25. - Kustra Ferenc József
Általunk meg nem változtatható.
Csak úgy tud változni, ha belülről jön a szükséglet
És ez változtatja meg, mi lelkében… benne véglet.
Vecsés, 2014. január 25. - Kustra Ferenc József
Zöld színben…
Repülőtéri
Kifutón, zöld fű sarjad.
Szélzsák, tele van.
*
Mező lélegzik,
A madárfütty is harsan.
Zöld fű is sarjad.
*
Zöld fű sarjad a
Kertben, járdát díszíti.
Szép betonszegély.
*
Bimbó és szirom,
Zöld levél száron, jó sok.
Váza még üres…
*
A szomorúfűz
Ágai, már zöldesek.
Kacérkodó szél.
*
Örökkévalók
Nappalok és éjszakák.
Zöld rügyfakadás.
***
Erdők, mezők…
Erdőt és mezőt
Bejárja, friss szelecske.
Még nincs fülledtség.
*
Természet, éled…
Erdő és mező, zöldül.
Csillagválasztás.
*
Mezők zöldülnek,
Erdők belombosodnak.
Derűsebb a táj.
*
Fák házasodnak,
Új rügyeket bontanak.
Életük újul.
*
Városi parkban,
Égbe nyúlnak platánok.
Kipattant levél.
*
Fák közt nyílik a
Remény. Lesznek rügyek is.
Volt hóolvadás.
Vecsés, 2021. április 19. – Kustra Ferenc József – íródott haiku csokorban és eredeti Baso féle stílusban.
Repülőtéri
Kifutón, zöld fű sarjad.
Szélzsák, tele van.
*
Mező lélegzik,
A madárfütty is harsan.
Zöld fű is sarjad.
*
Zöld fű sarjad a
Kertben, járdát díszíti.
Szép betonszegély.
*
Bimbó és szirom,
Zöld levél száron, jó sok.
Váza még üres…
*
A szomorúfűz
Ágai, már zöldesek.
Kacérkodó szél.
*
Örökkévalók
Nappalok és éjszakák.
Zöld rügyfakadás.
***
Erdők, mezők…
Erdőt és mezőt
Bejárja, friss szelecske.
Még nincs fülledtség.
*
Természet, éled…
Erdő és mező, zöldül.
Csillagválasztás.
*
Mezők zöldülnek,
Erdők belombosodnak.
Derűsebb a táj.
*
Fák házasodnak,
Új rügyeket bontanak.
Életük újul.
*
Városi parkban,
Égbe nyúlnak platánok.
Kipattant levél.
*
Fák közt nyílik a
Remény. Lesznek rügyek is.
Volt hóolvadás.
Vecsés, 2021. április 19. – Kustra Ferenc József – íródott haiku csokorban és eredeti Baso féle stílusban.
Szerelemvirág,
Csak nő és sokasodik.
Már erdő készül.
*
Fényhíd látszik már
Az erdő fái között.
Te vajh’ bokor vagy?
*
Elég lenne egy
Szelet kenyér, éhomra.
Nincs időnk enni.
*
Szív a szívbe is
Beleharap, rögzíti.
Megjött lélekvágy.
*
Testeink, mint a
Kaszás rendje… együtt él.
Lélek felügyel.
*
Szerelemvirág,
Beporozza a létünk.
Mennyek országa…
*
Már hívőd vagyok.
Mi jóban vezekelünk.
Imám, hozzád szól.
*
Lelkem uralja
A fényed és őrzi is.
Szoríts és vágyj rám…
*
Éji holdfényben
Megerősítem hitem.
Próbád… kiállom!
Vecsés, 2019. április 26. – Kustra Ferenc József - Romantikus senrjú csokor, fölhasználva; a régi japán írás művészek stílusjegyeit.
Csak nő és sokasodik.
Már erdő készül.
*
Fényhíd látszik már
Az erdő fái között.
Te vajh’ bokor vagy?
*
Elég lenne egy
Szelet kenyér, éhomra.
Nincs időnk enni.
*
Szív a szívbe is
Beleharap, rögzíti.
Megjött lélekvágy.
*
Testeink, mint a
Kaszás rendje… együtt él.
Lélek felügyel.
*
Szerelemvirág,
Beporozza a létünk.
Mennyek országa…
*
Már hívőd vagyok.
Mi jóban vezekelünk.
Imám, hozzád szól.
*
Lelkem uralja
A fényed és őrzi is.
Szoríts és vágyj rám…
*
Éji holdfényben
Megerősítem hitem.
Próbád… kiállom!
Vecsés, 2019. április 26. – Kustra Ferenc József - Romantikus senrjú csokor, fölhasználva; a régi japán írás művészek stílusjegyeit.
(3 soros-zárttükrös)
Ha, Te a vágyad csillagszórásába fogsz,
Lelkem polcáról minden rosszat lerakodsz…
Ha, Te a vágyad csillagszórásába fogsz.
Bújjunk össze, legyünk együtt szerelmi vétkesek,
Így, lovagoljuk meg összefonódva éjeket,
Beléd bújok és az lesz a kéjem,
Ott bennem nem lesz semmi értelem…
(Bokorrímes)
Neked hagyom érző átölelésem,
Ide már nem kell, bíz' semmi védelem,
Szerelmetes testedbe megérkezem...
Megadjuk a módját, Te semmit senem, el nem kapkodsz,
Kielégülésünk után, Te semmin nem bosszankodsz…
Megadjuk a módját, Te semmit senem, el nem kapkodsz,
Jó szeretni veled,
Szép a kecses tested.
Oly' finom a lelked...
(Halmazrímes)
A vad testedre megéheztem,
Jó, ha puha melled érezem,
Ritmikádat igen élvezem,
Kis rezgéseid is észlelem,
A testedből árad… végzetem...
Vecsés, 2018. április 13. – Kustra Ferenc József – Ó, Te erotika… (Ebben íródott és Alloiostrofikus versformában!) A 3 soros-zárttükröst úgy kell olvasni, hogy az első és második sort egyben. Értékelni! Utána a 2. és 3. sort egyben és értékelni. A különbség adja a sava-borsát…
Ha, Te a vágyad csillagszórásába fogsz,
Lelkem polcáról minden rosszat lerakodsz…
Ha, Te a vágyad csillagszórásába fogsz.
Bújjunk össze, legyünk együtt szerelmi vétkesek,
Így, lovagoljuk meg összefonódva éjeket,
Beléd bújok és az lesz a kéjem,
Ott bennem nem lesz semmi értelem…
(Bokorrímes)
Neked hagyom érző átölelésem,
Ide már nem kell, bíz' semmi védelem,
Szerelmetes testedbe megérkezem...
Megadjuk a módját, Te semmit senem, el nem kapkodsz,
Kielégülésünk után, Te semmin nem bosszankodsz…
Megadjuk a módját, Te semmit senem, el nem kapkodsz,
Jó szeretni veled,
Szép a kecses tested.
Oly' finom a lelked...
(Halmazrímes)
A vad testedre megéheztem,
Jó, ha puha melled érezem,
Ritmikádat igen élvezem,
Kis rezgéseid is észlelem,
A testedből árad… végzetem...
Vecsés, 2018. április 13. – Kustra Ferenc József – Ó, Te erotika… (Ebben íródott és Alloiostrofikus versformában!) A 3 soros-zárttükröst úgy kell olvasni, hogy az első és második sort egyben. Értékelni! Utána a 2. és 3. sort egyben és értékelni. A különbség adja a sava-borsát…
