Szófelhő » Belőle
« Első oldal
1
...
of
15
Idő    Értékelés
ÁBRAHÁM ÉS IZSÁK

/ BIBLIAI TÖRTÉNET /

Ahogy Isten megígérte,
Sára fiút szült egy évre.
Igazi nagy csoda volt ez,
Mert Ábrahám már száz éves.

Nagy boldogsággal nevelte,
Fiát, Izsáknak nevezte.
Mindenkinél jobban szerette,
Erős ifjú lett belőle.

Így szólt az Úr Ábrahámhoz,
Add vissza nekem Izsákot.
Indulj, Moria hegyhez hozd,
Nekem áldozd fel őt majd ott.

Megrendült nem várt kérésre,
Gondolta, mindennek vége.
Gyötrődött egész éjszaka,
Isten, miért kéri vissza.

Ő tudja egyedül okát,
Ábrahám nem tehetett mást.
Imádta mindkettőjüket,
Ám, választania kellett.

Elindultak hát a hegyre,
Tüzet, fát magukkal vittek.
Izsák, apját megkérdezte,
Élő áldozat, majd hol lesz.

Ábrahám, így elmesélte,
Hogy Isten őt mire kérte.
Egész úton imádkoztak,
Egymástól ők elbúcsúztak.

Az oltárt megépítették,
Izsákot már felfektette,
Ábrahám, kést elővette,
De az Úr ezt nem engedte.

Rákiáltott Ábrahámra,
Ne tedd! ? már látom hitedet.
Mert engedelmeskedtetek,
Hatalmas, nagycsalád lesztek.

Örömteli boldogságuk,
Az Úrban lett bizonyságuk.
Ott mindjárt egy kost találtak,
Ő lett élő áldozatuk.
Beküldő: POÓR EDIT
ÁBRAHÁM ÉS IZSÁK

/ BIBLIAI TÖRTÉNET /

Ahogy Isten megígérte,
Sára fiút szült egy évre.
Igazi nagy csoda volt ez,
Mert Ábrahám már száz éves.

Nagy boldogsággal nevelte,
Fiát, Izsáknak nevezte.
Mindenkinél jobban szerette,
Erős ifjú lett belőle.

Így szólt az Úr Ábrahámhoz,
Add vissza nekem Izsákot.
Indulj, Moria hegyhez hozd,
Nekem áldozd fel őt majd ott.

Megrendült nem várt kérésre,
Gondolta, mindennek vége.
Gyötrődött egész éjszaka,
Isten, miért kéri vissza.

Ő tudja egyedül okát,
Ábrahám nem tehetett mást.
Imádta mindkettőjüket,
Ám, választania kellett.

Elindultak hát a hegyre,
Tüzet, fát magukkal vittek.
Izsák, apját megkérdezte,
Élő áldozat, majd hol lesz.

Ábrahám, így elmesélte,
Hogy Isten őt mire kérte.
Egész úton imádkoztak,
Egymástól ők elbúcsúztak.

Az oltárt megépítették,
Izsákot már felfektette,
Ábrahám, kést elővette,
De az Úr ezt nem engedte.

Rákiáltott Ábrahámra,
Ne tedd! ? már látom hitedet.
Mert engedelmeskedtetek,
Hatalmas, nagycsalád lesztek.

Örömteli boldogságuk,
Az Úrban lett bizonyságuk.
Ott mindjárt egy kost találtak,
Ő lett élő áldozatuk.
Beküldő: POÓR EDIT
Anya meglepett egy csokival;
ott volt a tányérom mellett.
Szerettem volna azonnal kibontani.
Anya mosolygott,
de szeme szigorúan nézett.
Tudtam, előbb meg kell ennem a krumplis tésztát.
Nem is éreztem az ízét,
csak kanalaztam... egyik falat a másik után.
Elfogyott!
Kezembe fogtam a csokimat,
és mint aki éhhalál szélén áll,
úgy tömtem magamba.
Ó, hogy milyen finom volt!
Édes, selymes, és a nyelvemen szétkenődött!
Majd véget ért a csoda, mind megettem.
Csokimnak nyomai csak ujjaim begyén látszódtak.
Anya odahajolt, és apró puszival
egy pici csokimaszatot eltüntetett az ujjamról.
Ekkor jutott eszembe:
Meg se kínáltam őt!
Ránéztem az arcára, a csillogó szemére,
és a gyomromban valami fájó szorítást éreztem.
Észrevehette, mert magához ölelt,
és én szipogva súgtam neki:
Anya, ne haragudj, amiért nem adtam belőle.
Ígérem, ha lesz pénzem, veszek neked
egy nagy táblával, piros szalaggal átkötve!
Ő még jobban magához húzott.
Éreztem azt a biztonságot adó illatot és meleget,
amit csak az ő közelsége adhat.
Nem mertem felnézni,
mert hallottam légzésén, hogy sír.
Majd leguggolt hozzám, és
könnyeit letörölve mondta:
Nekem te vagy a csokoládé!
A legszebb piros szalagos csoki a világon!
Azóta őrzöm annak a csokinak a papírját,
s oly sok év eltelt már,
hogy megszámolni se tudom,
mennyi csokit ajándékoztam anyunak.
Ma újra vettem egyet,
piros szalaggal átkötöttem,
és odaálltam a sírjához:
Anya látod, hoztam neked csokit!
Leteszem a koszorúja mellé,
megcsókolom azt a régi, gyűrött csokipapírt,
és sírok...
annyira hiányzik az illata, melegsége...
annyira szeretnék adni neki a csokimból!
Beküldő: Polgár Olga
Vers Erkel Ferenc Bánk Bánjára
1956 emlékére hivatkozva


A HAZA MINDENKIÉ ! A haza a NÉPÉ !
nem párté .nem uralkodóé,
nem a gazdagoké , nem a szegényeké !
a Haza a Tiéd, az Enyém, a te gyermekeidé ,
az én unokáimé ,a hajléktalanoké
a becsukott gyárak munkásaié ,
a földnélküli parasztoké és a földet művelőké,
a tanyasiaké a városiaké, özvegyeké
és a fiatal asszonyoké akik még tanulják a szerelmet
de/és csecsemőkből nevelik fel az emberré váló új nemzetünket

A HAZA MINDENKIÉ
a jóké és a rosszaké is
a jobb életért külföldivé lett testvéreinké
és az itthon maradottaké ,
akik ápolnak s majd eltemetnek minket

a közmunkásoké,
akik leveleket söprögetnek , mert csak ennyi a dolguk
és éhbér a bérük, a tanítóké akik a nemzet
örök napszámosaként nevelik gyermekeinket ,
az ácsoké és kőműveseké akik építik
otthonainkat
szóval a Népé a haza,de a HAZA MINDENKIÉ !

a hazát nem lehet elvenni sem származás
sem világnézet miatt nem lehet kitagadni
belőle egyetlen fiat sem
se azért mert baloldali sem azért mert liberális
sem azért hogy szíve jobb oldalt dobog
a haza azé is aki szélhámos, aki csaló
és azé is aki farizeus

a HAZA MINDENKIÉ

aki ide született, aki itt él, itt hal , aki
ha szenved bánatát érzed megosztod ,
aki tudja mi a karikás ostor és
mi a futóhomok , a szél száraz homokverése
s tudja hogy este jó és milyen jó az otthon,

a HAZA MINDENKIÉ ,

a falusiaké akik köszönnek
mindenkinek akik velük szembejönnek ,
a fejkendős asszonyoké akik tavasszal
a házak elé gombocskát ültetnek ,

a HAZA MINDENKIÉ , azoké is
akik hamis híreket adnak sajnos a gonoszaké is
akik még köztünk vannak

A HAZA A NÉPÉ akik között aljasok is vannak
s vannak akik megtévesztettek és olyanok is
akik elvakultak
szelídek és gyűlölködők
az övék is mert a HAZA MINDENKIÉ
a bohó fiataloké s borozdás arcú
öregeké akik a megtérés szekereire
várnak
a diákoké akik még iskolába járnak
de a HAZA
az Amerikába kitántorgott hárommillió
elődünkké is
ahogy József Attila megírta
és ötvenhatos menekültjeinkké is

szép szóval mondva tehát
a HAZA MINDENKIÉ

a szelídeké és a rabiátusoké is
bitangoké is akik ártatlanokra törtek és akik
bennünket kifosztottak
akik rendszer megváltozásakor mindannyiunk
vagyonát ellopták s tönkretették falvainkat
s mégis a haza Övék is
mert a HAZA MINDENKIÉ

azoké is, akik új földosztást csináltak
akik új nadrágszíj parcellákat szabtak
hogy később legyen mit
megvenni az új és gátlástalan
földesuraknak
és akik miatt zsellér a falu népe és alattvaló


szóval a HAZA AZ ÖVÉK IS
mert
a HAZA MINDENKIÉ

a haza azoké is akik birkává tették egy részét
népnek,akik elvették tőle a létrát
hogy sorsában feljebb lépjen
mert nem kell hogy tanuljon csak maradjon
összeszerelő szolga
a hűbéri magyar ugarban

minap a fasiszták a becsület napját ünnepelték
s nem süllyedtek el szégyenükben
a vezér parancsára már
nyolc éve büszkén háborúznak
csaldjukon belül is szülőjükkel, testvéreikkel
barátaikkal
csak mert azok más nézeten vannak
a kiépített bandérium jobbágyaiként védik
veled szemben is , önmaguk ellenére is elnyomóinkat
azokat akik TÉGED, ŐT,MINDANNYIUNKAT
ágrólszakadt nyomorba taszítottak
de a haza az övék is
mert a HAZA MINDENKIÉ

Most még tél van .hideg és időnként hó esik
kapudat a ezer év keserve veri
TIBORC PANASZA
BÁNK ÉS A SZEGÉNYSÉG BECSÜLETE
HOGY MAGÁRA HAGYD NEM ENGEDI

A HAZA A NÉPÉ
nem a pártoké, nem az egyházaké nem a hivataloké
nem azoké akik épp hatalmon vannak
az ellenzéké sem , akiknek hangja sokszor hallgat
Ne hagyd magad mert te is
felelsz érre
A haza a NÉPÉ ! a HAZA MINDENKIÉ !
Beküldő: Sz.István Bálint
Ember, ki a földön élsz,
Vajon mit remélsz?
Az Univerzum nélkül,
Életed pusztán mit ér?
Tudod - e mi történik holnap,
Vagy az élet hány földi nap?
Nem, semmit sem tudsz!
Évekre tervezel,
Elfelejtesz örülni annak, hogy létezel!
Rágódsz a múlton, s közben a jövőt építed.
Állj meg hát egy percre,
Élj és nézd a jelened!
A pillanat múlandó, múlt lesz belőle.
Sajnálod majd, hogy nem épültél belőle!
Míg az egód szemed elől mindent eltakar,
Az Univerzum téged megtisztult lélekkel akar!
Gyürkőzz neki, hogy múltad miatt vezekelj,
Ne bánts senkit, sorsodról csak te tehetel ?!
Tanulj meg mindenkit szeretni, elengedni és feledni,
Életed vezetőjéül a jó Istent elfogadni!
Hited megtart majd e göröngyös úton,
Hagyd, kézen fogva vezetnek a felvállalt utadon!
S, ha majd végcélodhoz érkezel,
Meggyötört lelkeddel,
A tisztulásért hálával emlékezel!
Beküldő: Poór Edit
Népszerű fórum témák
Legfrissebb kommentek
Új témák