A jövőm, terítéken van a boncasztalon,
De valóság nincs… sejtéseimet, már unom.

Sűrű könnyem és a vastag köd azonos,
Nem látok át rajta, sőt, még a könnyem sós!

Kissé fúj a szél, a falevelek belezúgnak a fülembe,
Kis zúgással, nagyon-nagy mondanivalót dalolnak… lelkembe.

Vecsés, 2012. augusztus 21. - Kustra Ferenc József

Hétköznapi pszichológia

(6 sorosban)
A közmondás is jelentős az egyéni és közidentitás képzésében,
Ugyanis, erre is szükség van az útkeresés, haladás szükségében.
A közmondás közösséget formáló, sőt teljes nyelvi kifejezésében
Ugyan azt
A tudást, ismeretanyagot adja tovább, őrzi nyelvet egészében.

Emberi evolúció, a tudat, a psziché jelensége lényegében.
***

Több ezer éves, írott szövegekben is vannak közmondások,
Amiket szinte mi is jól ismerünk és nem ellentmondások.
Görög és a római kultúrákban is volt már olyan megfigyelés, mint manapság
És az akkor szerzők is tudták, hogy ezeket megörökíteni egy nagy mulatság.

Vannak ó-régi közmondások, amiket még mi is megértünk
És vannak olyanok, amiket alig, már más lett az életünk.
Van csoport, amiben emberi tulajdonság vagy jelenség, mit leírtak
És ez bizonyítása, hogy az emberi lelkek régóta azonosak.
Másik csoport, ami tevékenységhez, foglalkozáshoz kapcsolódó,
Sőt, életmódhoz is, de ma már ezeket értékelni: múltba látó...

(3 soros-zárttükrös)
A társadalom és kultúra változik, ez teheti ezeket régmúlttá,
Mert az üzenetük a mai léten, már nem tehető kompatibilissá...
A társadalom és kultúra változik, ez teheti ezeket régmúlttá.
*

(Bokorrímes)
A pozitív pszichológiát követők, sok közmondást elutasítanak,
Mert ők nem értik: azzal, hogy az hátrányos voltú, így vitát nyitnak a múltnak.
Ők az új hullámosok, akik rossz értelmezői a réginek, a múltnak...
*

(Senrjú)
Micsoda nagy dőreség,
Összevetni évezredeket.
Kultúra őrző.
*

(Septolet)
Kritikai észrevételek,
Érkezettek,
Múltkor készletek...

Közösséghez tartozás,
Összetartozás.
Nyelvi-kulturális identitásunk
Teszi érthetővé, amit mondunk.
*

(Senrjon csokor)
Közösséghez tartozás
Élménye, nagy biztonságot ad.
Szorongást csökkent.

A biztonság szükséges,
Öntudatlanul ragaszkodunk.
Érzelmi kötés.

Közmondás üzenete...
Elvetés, elfogadás morál.
Ragaszkodásunk.
*

(3 soros-zárttükrös)
A közmondásokkal deklaráljuk, hogy mely nyelvi-kulturális közösséghez tartozunk,
Ami fontos, mert kifejezi egész pontosan, hogy mely -saját- közösséghez tartozunk...
A közmondásokkal deklaráljuk, hogy mely nyelvi-kulturális közösséghez tartozunk.

Vecsés, 2021. július 12. – Kustra Ferenc József -íródott: 6 sorosban és alloiostrofikus versformában.

Szép szemeit látván, azon gondolkodám,
Hogy eme leány szívét, nagyon elrabolnám.
Hogy lehet még szingli egy ilyen leányzó?
Számomra e rejtély, továbbra is megrázó.

Mikor szemeibe nézek, nem tudom ki vagyok,
Csak annyit látok, hogy körbeveszik csillagok.
Szebben ragyog nékem, mint a nap az égen,
Próbálom felfogni, hogy nézhet ily szépen.

Csak mosolyogni fogok, ha egyszer majd rájövök,
Nem állít meg engem se ember, se háztömbök.
Akadályt én akkor, már nem fogok ismerni,
Belém fog szeretni, egy kis madár csicsergi.

Honnan jött a madár? Sajnos azt nem tudom.
De itt hagyott egy cetlit, amitől megnyugszom.
A cetlin csak annyi áll, hogy ő lesz az én párom,
A napot, mikor beteljesül, már alig várom.

Hiszek a madárnak és szívből remélem,
Hogy ő nála egyszer lesz nekem esélyem.
Bevallom most neki, hogy belé szerettem,
A többi lány fűzését mától már felejtem.

Az élet pofa nélküli fakutya,
Ember beleül, és csak siklik rajta.
A fakutya jégszék és nem harap.
Az élet is jégszék tegnap, holnap.

Vagy ez nincs így?

Fakutyával, de jó siklani a jégen.
Élet siklik magától most, és mint régen.
Élet fakutyához nem kell bot ezen a jégen,
De az fontos, hogy megússzuk, lehetőleg épen.

Vagy ez nincs így?

Jó persze a siklásban, ha az akadálytalan,
Boldog az ember, ha boldogsága hiánytalan.
Van azonban, hogy rian a fránya jég alattunk,
Az életben meg többször… valami nagy falatunk.

Vagy ez nincs így?

Ki szerencsés, akkor csúszik, ha a jég nem rian,
De kinek komolyabb a sorsa, pótolhatóan
Kell, hogy élje életét, és ne csuszás legyen az siklás
Élet jeges taván… legyen nyáron, napsütötte tisztás.

Vagy ez nincs így?

Siklok, ha tudok kapaszkodni, ha nem,
És eme mulatság tart, míg tart éltem.

Vecsés, 2013. június 22. -Kustra Ferenc József

(Bokorrímes)
Köszöntöm a sorsomat bár, csak nagyon frusztrált és nem adott semmit,
Ebédnél meg kilöttyintette a levest és benne a nokedlit.
Amúgy egyébként rég' kilökte alólam a rozoga hokedlit.

Mindez persze mindegy, amíg ad nekem jó, famenetes papírokat,
És van kalamáris, tentával, hogy belemárthassam a lúdtollakat,
Hogy le tudjam írni a kútfőmben megfogalmazott gondolatokat.
*

(3 soros-zárttükrös)
Gyűlnek a szavak,
Sötétek… falak…
Gyűlnek a szavak.
*

(Apeva trió)
A
Sárgás
Lapokon…
Lírikus él,
Új művet néznél.

A
Sárgás
Lapokon…
Lírikus él,
Új művet remél.

A
Sárgás
Lapokon…
Lírikus él,
Új művet regél.
*

(Senrjú)
Jegyzet szakszerű
Sorokban… sok mondandó!
Veletek osztom.

(Anaforás, 3 soros-zárttükrös)
Érdekes a sok azonos betű, köztük az álmodozás elő jő,
Érdekes a sok betű keverékben, a gondolatuk lánggal égő…
Érdekes a sok azonos betű, köztük az álmodozás elő jő.

Megvan a szabályos ritmus
Megvan, ez már szinte rítus…
Megvan a szabályos ritmus.

A gondolatok szép sorokban elszaporodnak,
Az olvasók meg olvasás közben, álmodoznak…
A gondolatok szép sorokban elszaporodnak.

Vecsés, 2016. április 15. - Kustra Ferenc József