Szófelhő » Akarom
« Első oldal
1
Idő    Értékelés
Érezni akarom
a testedet

szemeimmel inni a
látványt

a tested minden
gyönyörű hajlatát

ahonnan sugárzik
az asszonyi vágyad

ahová képzeletemben
most is rá forrasztom
a számat

ahol levetem rólad
minden ruhádat

ahol vad és szelíd
csókjaimmal
elhalmoználak

s ha csúcsra ér a lázunk
s ha számba veszem

szemérmes ajkaidat
csiklód keményedő
háromszögét

úgy csókolom majd
ezt a forróságod
hogy kéjed

a csúcsra érjen
a ott engem bevárjon

szerelmed síkos nedveit
ízlelni fogom öled
illatából

hogy újabb vágyat keltve
izzanak majd a számon !

És ha jő a szent
feloldozás amikor

nagy sóhajok
s halk sikolyok között
tövig benned lesz a vágyam

akkor szorosan
a kajaimba zárlak

s csípőm apró mozdulásaival
finoman löklek majd téged

Mozdulj te is ! Szeress !

míg betakarnak minket
s elaltatnak
százfokos esti fények
Endrének
hívták aki ma elment

hársfák virágoztak
a búcsúhelyen

édes illatuk
maga volt az élet

a beszéd arról szólt
mi a szeretet

amikor
a Korinthoszi
levélből idézett

s magam is zengő érc
voltam akkor
s pengő cimbalom

Engem ne
égessetek meg
nem akarom

a feltámadást
szeretném megélni

s addig száz ölelő
a feloldozást
szeretnék

száz karral ölelve
esendőként

hitetlen szerető

így vagyok

zengő érced Uram
s pengő cimbalom
Beküldő: Szvili
Soha nem értettem, mit akarok
Hisz árnyékom sincs, kitakarom
Nem veszem észre, s talán
ott sincs már a szobám falán.
Egy szótól félek,
s tényleg!
Egy név,
amit elfelednék,
de nem megy, hogy a francba is menne?
csak egyszer, ha egyszer könnyebb lenne
feledni...
de nem bánt, ha hagytok itt
megrekedni,
szakadéknyi mélység, amiben állok
s még nem rühellek mosolyogni rátok
Azokra, akik eltiportatok
Amint elfordultam bemocskoltatok
De tudom, lesz, mikor fordul a kocka,
és én leszek az, ki a lapokat osztja.
Beküldő: Tullner Flóra
A Berettyó folyó partján állok,
gondolkozom és csöndben elmélázok.
Lábam alatt folyik a homok,
a fejembe hullámzik a sok sok emlék és a gondolat.

Már régen elmosódtak a nyomok,
de a szívemnek parancsolni nem tudok.
Mindig csak rád gondolok.

A ragyogó nap az égen szép érzéseket sugároz és üzen a máról,
rád gondolok és látlak lehetsz te bárhol.
A parton könnyes szemmel lopást lesem,
milyen boldogan sétálnak a párok,
olyan rossz,hogy én csak a keserű bánattal,
egymagamba járok.

Unottan pereg le a levél a fáról.
Láthatatlan is látlak lehetsz te bárhol.
Gondolatban átölel a karod,
ez csak vágyó pillantás tudom,
hogy ott te is ezt akarod.

Érezlek kiáltok,
és hívlak a távolból.
Hiába nem akarom már,
de akkor is sírok érted,
lehetsz te Kisvejkén bárhol...
Beküldő: Debreceni Zoltán
Vágyom a szádra
Mit ígértél mára
Csókodnak tüze
Szívemnek csengő
Ajkunkkal pecsételendő
Olvadok Tőled
Mert vágyom a hőre
Találtam Rád a nőre
Érzékeny vagyok
A szívemre hatott
Szerelmem irántad
Most sokkal nagyobb
Mit táplálni hagyok

Szerelem és vágy nagyok
Mit Te és én akarok
Megkapod és nem siratod
Csókolsz mert csókodat akarom
Szerelmes tested ível a karomban
Vágytól lüktető tested
Az extázist keresed
Már nem mondasz nemet
Mit akarok mindent lehet
Már nem is vagy a földön
Messzebb a legmagasabb hegyen
Hová most repítelek, csúcs a köbön.

Beküldő: Dér istván
Népszerű fórum témák
Legfrissebb kommentek
Új témák