Szófelhő » Ah » 49. oldal
Idő    Értékelés
ahol az ég a földdel határos
színes képét mutatja a város
s amikor a nap legurul végleg
árnyak kúsznak elő akár a férgek
az utca fényénél megelevenedve
mintha mind cimborát keresne
de a város szélén szövi hálóját az éj is
elnyugszik fény árny sötét lesz mégis
Beküldő: Tóth Gabriella
Olvasták: 145
Az ószövetség pátriárkái
jól átverték egymást.
Gondoljunk csak Jákobra,
amint Ézsauval elbánt.

Aztán Lábán szúrt ki Jákobbal,
mert hét évig megdolgoztatta,
de jutalomként Jákob Lábán
bágyadt szemű lányát kapta.

Hát még hét évet verejtékezett
mire Ráhel lett a felesége,
de az ide-oda csalásnak
még régen nem lett vége.

Lábán birka nyájával
szintén lehetett bűvészkedni,
és csalafinta tenyészettel
Lábán vagyonát elvenni.

Mert Jákob birkákkal spekulált,
és önhasznára manipulált.
Az apósát úgy átverte,
hogy Lábánt a frász kitörte.

Mulatságos oly szentírás,
melyben részletezett a csalás.
Épp oly jó mint modern krimi,
melyet ma is tudunk értékelni.
Beküldő: Kovacs ivan
Olvasták: 225
Mily ringató
Ahogyan ring
A tó.
Beküldő: Ostrozánsky Gellért
Olvasták: 152
Erkölcs
Becsület
Tisztesség-
Volt, mikor
Csak szóval
Bombázták.
Mára a tiltott
Fegyvert is,
Jóváhagyták!
Beküldő: Ostrozánsky Gellért
Olvasták: 158
Ott...ahol....valahol
A masinéria ködben zakatol,
És fennhangon karattyol-
Az újrendnek itt az alkalom.

Leplezett viasz vigyor alatt
Nem látszik az alvadt
Vér- a fog éppen mibe harap.
Egymásnak - megemelt kalap.

Tisztséget betöltők
Tisztességesnek feltűntetők
Tisztelgéssel mutatják- a tűntetők,
Csak mihaszna rend-szer tűr-het-ők.

Tűntetést a tűntetők ellen -
Az a kitűntetett, érdemi szellem,
Mert az az igaz , s hiteles jellem-
Ami a kitűntetetteknek kellem.

A kapzsiság éhség -
Űrbéli fekete lyuk!
Több melyiküknek jut?
Nekik csak ez a kétség!

A köz-fontosítottaknak jár az érdem.!
Más-t nem is lehet - hozzájuk mérten,
Mert nincs másokban annyi vér-szem!
És a Rendnek nem fontosak!; - nem is kétlem.

Ott.....ahol.....több helyen valahol
A kapzsiságnak még nyílik alkalom,
Fontos, hogy az ön-vérszem vért nem látott!
Mert ott van a jámbornyáj - az, ki arra hivatott!

Hatalom, bíbor, bársony, dicsőség-
Van, hogy ez kijárt örökség!
Alapozatlanul semmi kétség -
A népnek ott marad a kötelesség!
Meg a tudat,
Hogy tapsolhatja az urat.
Beküldő: Ostrozánsky Gellért
Olvasták: 175