Vihar tombol fújdogál a szél,
villámokat szór a magas ég.
Két szemében ott ragyog a t?z,
szívem h?, szerelme csak is hozzá f?z.

Csak is ?, csak ? kell nekem,
míg a szívem, dobog hevesen.
Szenvedélyek viharában én,
tied leszek éjnek idején.

Tombol a t?z, oly forró a vágy,
szívem, szerelemt?l lágyan muzsikál.
Forró csókod mézédes nekem,
lángra gyújtottad az én szívemet.

Jöjj csak jöjj, gyere én velem,
elraboltad az én szívemet.
Vihar tombol fújdogál a szél,
villámokat szór a magas ég.

Szenvedélyek viharában én,
tiéd leszek éjnek idején.
Gyere jöjj, fogd a két kezem,
t?zben érted ég szerelmes szívem.

Ne félj, ha vihar tombol itt leszek veled, szenvedélyek viharában együtt csak veled.
Vihar tombol fújdogál a szél,
szítja a tüzet mely szenvedéllyel ég.

Tied vagyok, tied kedvesem,
látod ilyen az igaz szerelem.
El nem hagylak amíg élek én,
szívem örökre, örökre tiéd.

Táncolj velem újra, táncolj velem újra,
ott súgd a fülembe szívem érted dobban.
Szerelemt?l lázas forró szenvedély,
ahogy ölel karod szemed megigéz.

Oly forró a t?z, szívem lázban ég,
táncba hív a szerelem, gyere csókolj még.
Gyere csókolj még, gyere csókolj még,
a te édes csókodból soha nem elég.

Fülledt az éjszaka karjaimban tartalak,
oly forró most a vágy szívem érted dobban.
Suttogom füledbe,lázba hoz szerelmed,
lobogva ég a t?z, szenvedélyek tengerében.

Gyere tàncoljunk együtt, ölelj át kedvesem,
bújj hozzám, te vagy az én végzetem.
Táncolj velem újra, táncolj velem ùjra,
ott súgd a fülembe szívem érted dobban.

Szerelmes sóhajok, szívem szerelme te vagy,
fülledt az éjszaka, repüljünk a magasba.
Csillagos az ég, a vágy bennünk ég szüntelen,
te vagy aki kell, te vagy a végzetem.

Szeretlek én, szeretlek én, maradj velem,
örök a t?z szerelmem végtelen.
Táncolj velem újra, táncolj velem újra,
ott súgd a fülembe szívem érted dobban.

Gyere csókolj még, gyere csókolj még,
a te édes csókodbòl soha nem elég.
Te vagy az egyetlen szerelmem, tiéd a szívem,
táncoljunk még össze bújva szerelmesen.

Minden más lett volna, ha a kezemet fogod,
minden más lett volna, ha érzéseid kimutatod.
Minden más lett volna, ha szemembe nézel,
minden más lett volna, ha a szerelmed felemel.

Minden más lett volna, ha lelkemet szereted,
minden más lett volna, ha szívemet értékeled.
Minden más lett volna, ha törődsz velem,
minden más lett volna, ha fogod a kezem.

Minden más lett volna, ha figyeltél volna rám,
minden más lett, volna, ha csak engem látsz.
Minden más lett volna, ha érzed amit én,
minden más lett volna, ha értem élsz.

Ha mellettem állsz mikor bajban vagyok,
ha mellettem vagy mikor beteg vagyok.
Ha sírni láttál megöleltél volna engem,
és mondtad volna, ne félj drágám, egyetlenem.

Szia jó reggelt édes szerelmem te drága,
nem kell hazavinned a koszos ruhádat.
Majd az asszony kimossa az a dolga,
uramnak kedvezzek nem vagyok balga.

Ez az férfi az életem része, dolgozik serényen,
keményen értem.
Becsülendő az ilyen férfi ki megad mindent nekem,
szeretem is ezt a herceget teljes szívemmel.

Tegnap éjjel megkívántam őt nagyon,
Sanyikàm ébredj angyalom.
Mezítelen testtel hozzá dörgölőztem,
mindjárt felébredt erre a szerelmem.

Volt olyan szenvedélyes éjszaka veled,
az ágyban kettesben szerelmem.
Többször is megteszem, szexi táncot lejtek,
amitől az én drágám mindig begerjed.

Ő az én hercegem én meg a tündér violája,
szerelmes vagyok belé, napról napra jobban.
Mikor mondja nékem én kis tubarózsám,
repdes a szívem érte minden nappal,
s éjszakàn.

Ezt a férfit soha el nem hagyom,
vele élem le az életem mert úgy akarom.
Életem végéig hű leszek hozzá,
mert ő az a férfi és nagyon vágyom reá.

Ha éjjel van, s csillagok fénye ha rám ragyog,
akkor is, minden percben csak rád gondolok.
Ajkad édes ízére, s igéző drága szemeidre,
elvarázsoltál Életem engem te mindörökre.

Vágyom a hangodra, a csodás mosolyodra,
a vágytól izzó érintésedre, s csodás illatodra.
Vágyom a percet, hogy újra szemedbe nézzek,
megálljon körülöttünk az idő,
s semmi se érdekeljen.

Vajon vágyod -e hogy újra láthass engem?
Szeretnéd -e újra érinteni ajkam a tiéddel életem?
Milliónyi kérdés jár még a fejemben neked.
Miért te miért, miért szeretlek ennyire téged?

Csoda vagy nekem, hisz a szívem,
csak érted repes,
a lelkem pedig egyre csak vágyik a tiédre szüntelen.
Szerelmem, oly tiszta, nem piszkolhatja be senki szava,
s hiába várják is, nem feled el a szívem
téged soha.

Örökké szeretni foglak, akárhogy is lesz az életben,
bármi is jöjjön, szivem csak tiéd mindörökre szerelmem.
Mindenhogy szeretlek teljes szívemmel,
olyan szerelem ez, mely az egekig emel.