Versek » Őszinteség versek » 2. oldal
Idő    Értékelés
A sötét rög jajveszékel
mag játszik a létezéssel,
fényre törve élni akar
táplálja a rothadt avar.

Szennyből született új élet
üvölti ég felé létét,
talán most már szintet léphet
igazolva léte tényét.
Beküldő: Sándor Erdős
Olvasták: 52
Debreceni Zoltán - Homályos minden...

Homály fedi az utakat, homály fedi a tájat.
Még az emberek megtisztulásra várnak.
Ha majd a fejükben megtisztul az elme,
akkor lesz komoly az emberek a terve.

Szeressetek mert fagyossak a lelkek.
Ha nem vigyáztok nyomorékok lesznek.
Mosolyogjatok, mindig nevessetek.
A fagytól hadd engedjenek fel az emberek.
Beküldő: Debreceni Zoltán
Olvasták: 122
Többet várni, mit ad nekünk
elszaladó élet,
olyan, mint a mennyek fölé
tenni fel a lécet.

Lapot húztam huszonegyre
nem tudom mit várok,
vad kalandba vágtam magam
sorsom arcon hágom.

Lehet, hogy már holnapután
nyúl viszi a puskát,
benne van ez a pakliban
vállalom a buktát.
Beküldő: Sándor Erdős
Olvasták: 109
Ma reggel a tükörbe néztem
és egy szörnyeteggel álltam szembe.
A szemhéja félig szemébe lógott, és
az egyik szem karikás, a másik duzzadt volt.

Haja ritkán, de kócosan
minden irányba mutatott,
és bajusza, szakálla száradt nyáltól
sápadt, laza bőréhez tapadott.

Később, megmosakodva és fésülködve,
reggeli és kávé után, újra a tükör elé álltam,
és lám, szemhéjam elég normálisnak tűnt,
a karika szemem alatt már csak enyhe árnyék.

A duzzadás is alig látszott. Hiába!
Az évek jelei halmazodnak - ketyeg az óra -
mert egy szörnyeteg lappang ráncos bőröm alatt,
melynek hegyesedik, és nagyon is lógni kezd az orra.
Beküldő: Kovacs Ivan
Olvasták: 165
Nem szeretném követni a trendeket.
Szavakkal engem megvenni nem lehet.
Ma is azt mondom el, ami én vagyok.
Bármit is mondjanak nekem a „ nagyok „.

Persze értem én, hogy ez a fő sodor,
mert ezt szajkózza mindíg a fő tudor.
Engedtessék meg nekem a gondolat.
Szamár sem tanítja futni a lovat.
Beküldő: Sándor Erdős
Olvasták: 242