Ne hullajts értem könnyeket

Ne hullajts értem könnyeket,
ha innen egyszer elmegyek.
Messzi tájra, hosszú útra indulok,
ez az mert szabadságra vágyom.

Ne hullajts értem könnyeket,
kérlek hidd el, szeretlek téged.
Mennem kell, hogy megtaláljam,
a célomat, az álmomat és önmagam.

Ne hullajts értem könnyeket,
visszajövök majd egyszer.
A szikrázó fény a napsütés a társam,
végtelen utakon erd?n, hegyen jártam.

Ne hullajts értem könnyeket,
téged soha el nem feledlek.
De messze az út, hajt a cél az álom,
hogy megtaláljam azt amire vágyom.

Ha egyszer majd elindulok,
a szivem újra feldobog,
Nem tudom, hova érkezem,
hogy merre hív a végtelen.

Lelkemben ég a t?z, hogy lássam,
a felkel? napot, az elvesztett álmomat.
A fényes hullócsillagot, járjak hegyekben,
erd?n, mez?n, s fent a fellegekben.

Ne hullajts értem könnyeket,
lehet, hogy messze elmegyek,
Hisz fényre, t?zre, hajt a képzelet,
erre vágyom, hogy mehessek.

Ne hullajts értem könnyeket,
egyszer meg vissza térhetek.
Mert vissza hiv hozzád is egy álom,
ha célomat, s utamat megtalálom.