Jákó László Zsolt: Elmélkedés

Témakörök

Szerelem (356)

Kedvesemnek (104)

Hiányzol (63)

Elmúlt szerelem (85)

Szakítás (34)

Vágyakozás (203)

Szenvedély (102)

Szerelmi csalódás (32)

Szerelmi bánat (48)

Reménytelenség (100)

Remény (152)

Magány (49)

Ismerkedés (5)

Társ (13)

Aggódás (208)

Szeretet (185)

Boldogság (146)

Félreértés (34)

Őszinteség (49)

Búcsúzás (132)

Megbocsátás (6)

Fájdalom (182)

Harag (16)

Család (72)

Házasság (14)

Gyerek (125)

Vicces (53)

Bor (6)

Lovas (4)

Barátság (58)

Élet (1366)

Vallás (79)

Otthon (14)

Mindennapok (318)

Akarat (59)

Alkalmazkodás (418)

Művészet (123)

Szabadság (60)

Hatalom (37)

Tudás (31)

Hazugság (7)

Halál, elmúlás (288)

Természet (566)

Születésnap (15)

Karácsony (73)

Szilveszter, Újév (30)

Húsvéti locsólóversek (26)

Valentin-nap (10)

Nőnap (19)

Anyák Napja (24)

Ballagás (29)

Húsvét (33)

Béke (29)

Háború (131)

Haza (123)

Idő (81)

Csók (14)

Harc (25)

Csalódás (212)

Istenhez (31)

Betegség (24)

Évszakok (87)

Témák » Őszinteség » Jákó László Zsolt: Elmélkedés

« Vissza a(z) Őszinteség témákhoz

Beküldve: 2025.04.16.

Ennyien olvasták eddig: 36

Elmélkedés

Csendes folyó,
Tengerekbe torkoló,
Életnek életet adó.
Aranyként ragyogó szép álom.

Fénylő éjjel,
Könnyen elfoszló kétely,
Örömhírt táncol a néppel.
Ezüstös csodaszép holdvilág.

Vörös égen,
Tulipánok a réten,
Csodás illatukkal éppen.
Rubintos aranyló napvilág.

Írta: Jákó László Zsolt

Beküldő: J. Zsolt

Nincs adat!

Facebook
csoport

Versek
a honlapodra

Toplista

Szerző toplista

Legújabb versek

Vággyal az asztali

Legtöbb verssel rendelkező költők

Kustra Ferenc József

Ostrozánsky Gellért

Vers ajánló

Gyakran van úgy

A vár-úr szeméremöve