Hideg őszi napon-Debreceni Zoltán

Debreceni Zoltán - Hideg őszi napon.

Némán álldokálok az utca közepén.
Egy megsárgult fának támaszkodva.
Az őszi nap ráül a megőszült hajamra.

Mellettem emberek rohanva sietnek.
Ismeretlen vagyok, rám sem köszönnek.
Nem messzire tőlem Petőfi szobra áll.
Még Ő is szomorúan búsan tekint rám.

Nem jut pénzem netre,
Wifin írom most a verseket.
Mellettem a kereszten
Krisztus Jézus is didereg.

Mosolyogva megsimogatom a szentkeresztet.
Mind két szememből letörlöm a könnyeket.
Feltekintek a földről a magas egekbe,
Úgy könyörgök a drága Szent istenhez.