Témák » Fájdalom » Meggyesi Éva: Miért is jöttem?
Beküldve: 2012.05.20.
Ennyien olvasták eddig: 2593
Miért is jöttem?


Miért is jöttem erre a világra?
Nem akart engem senki sem!
Csak megtűrtek, akár egy tárgyat,
de sosem értékelt senki sem.

Szerető szóra nem emlékszem.
Csak a gúny marta lelkemet.
S ha bántottak, papírra írtam
lelkemből hullott könnyemet.

Vézna gyermekként robotoltam,
elmenekülve messzire,
de mégis tudtam derűs maradni!
Sosem tört össze semmi sem.

Csalódtam százszor, és ezerszer!
Sosem kellettem senkinek.
Ki szegény, és beteg, még ha szép is,
lenézik. S kerülik messzire.

Mégse bánom! Boldog is voltam.
Hisz van két gyönyörű gyermekem!
A legdrágább kincs, mit a sorstól kaptam,
s nem veheti el senki sem.

Mennyi bánat, mely tovatűnt régen,
s a messzeségben elveszett,
mint a távoli múltban elkallódó
teleírt, rongyos papírhegyek.

Mégsem sírok! Nem vágyom másra,
csak annyit adj nekem! Istenem!
Hogy tudjam őrizni, támogatni
két féltve őrzött kincsemet.

Ne engedd könnyüket hullni!
Hagyd a bánatot énnekem!
S ha menni kell, szólíts el engem,
csak Őket ne érje semmi sem!

Beküldő: Meggyesi Éva
Meggyesi Éva
2017. május 16. 21:40:54
Köszönöm szépen a véleményt. Szeretettel. Éva
Sz.István Bálint
2016. augusztus 17. 22:22:03
Őszinte, jó vers !
FARKAS MARGÖ
2016. január 24. 15:53:15
GY9NGY VAGY A VERSIRÁSBAN
Blank Camor
2015. december 31. 10:40:52
Gyönyörű!!
Meggyesi Éva
2015. június 08. 23:17:58
Köszönöm szépen Rita!
Mátyás Rita
2014. április 01. 13:32:52
Nagyon szép ez a versed is!
Új hozzászólás
 Error
 Error