Idő 
Értékelés 
Értékelés Szív melengetően simul rám az érkező új tavasz,
Lassan már a sugárkéve is erősödik… jő tavasz…
Szív melengetően simul rám az érkező új tavasz.
*
Meleg szellő száll,
tavasz érint gyengéden.
Szívem mosolyog.
Éled a világ,
lágy sugár simogatja.
Álmodik a föld.
**
Hajnalokban még a télvégi eső szitál, fázok is kicsit,
Szétnézve látom, hogy a felhők nem oszolnak... semmiért semmit…
Hajnalokban még a télvégi eső szitál, fázok is kicsit.
*
Fázós hajnalban,
szitál a semmiből is.
Felhők makacsok.
Hajnali cseppek,
futnak az ablakomon.
Fény visszaalszik.
**
Tegnap hajnalban arra ébredtem, dübörög a kinti ébresztőóra,
Villámlott is és ez talán a tavasz eleje volt, tegnap virradóra…
Tegnap hajnalban arra ébredtem, dübörög a kinti ébresztőóra.
*
Vihar doboltat,
álmok párnáját veri.
Ébred a tavasz.
Kinti morajlás,
villanó álmok között.
Megmozdul a fény.
**
A sárgás sugárkévében ébredt a közép-erős szél, leveleket fujt el,
Két kotorék kutyánk egy házban fáznak, laknak, nem keltek… az isten hidege…
A sárgás sugárkévében ébredt a közép-erős szél, leveleket fujt el.
*
Sárga fény lobban,
a szél leveleket űz.
Kutyák szuszognak.
Fázik a ház is,
üres udvaron remeg.
Két szív melege.
**
Közben már napok óta látom, szemem nem fedi sűrítő ködfátylom,
Mintha színesedne a tájkép, mire vágyok, éremélem nem álom…
Közben már napok óta látom, szemem nem fedi sűríti ködfátylom.
*
Álom, vagy valós?
Tisztul a szemem előtt,
a vágyott tájkép.
Színesedik már…
halk ködfátyol lebbenő.
Hit ígérete.
**
Vecsés, 2025. április 26. – Siófok, 2025, április 27. Kustra Ferenc József- írtam 3 soros-zárttükrösben. A senrjúk, szerző-, és poétatársam Gránicz Éva munkája.
Lassan már a sugárkéve is erősödik… jő tavasz…
Szív melengetően simul rám az érkező új tavasz.
*
Meleg szellő száll,
tavasz érint gyengéden.
Szívem mosolyog.
Éled a világ,
lágy sugár simogatja.
Álmodik a föld.
**
Hajnalokban még a télvégi eső szitál, fázok is kicsit,
Szétnézve látom, hogy a felhők nem oszolnak... semmiért semmit…
Hajnalokban még a télvégi eső szitál, fázok is kicsit.
*
Fázós hajnalban,
szitál a semmiből is.
Felhők makacsok.
Hajnali cseppek,
futnak az ablakomon.
Fény visszaalszik.
**
Tegnap hajnalban arra ébredtem, dübörög a kinti ébresztőóra,
Villámlott is és ez talán a tavasz eleje volt, tegnap virradóra…
Tegnap hajnalban arra ébredtem, dübörög a kinti ébresztőóra.
*
Vihar doboltat,
álmok párnáját veri.
Ébred a tavasz.
Kinti morajlás,
villanó álmok között.
Megmozdul a fény.
**
A sárgás sugárkévében ébredt a közép-erős szél, leveleket fujt el,
Két kotorék kutyánk egy házban fáznak, laknak, nem keltek… az isten hidege…
A sárgás sugárkévében ébredt a közép-erős szél, leveleket fujt el.
*
Sárga fény lobban,
a szél leveleket űz.
Kutyák szuszognak.
Fázik a ház is,
üres udvaron remeg.
Két szív melege.
**
Közben már napok óta látom, szemem nem fedi sűrítő ködfátylom,
Mintha színesedne a tájkép, mire vágyok, éremélem nem álom…
Közben már napok óta látom, szemem nem fedi sűríti ködfátylom.
*
Álom, vagy valós?
Tisztul a szemem előtt,
a vágyott tájkép.
Színesedik már…
halk ködfátyol lebbenő.
Hit ígérete.
**
Vecsés, 2025. április 26. – Siófok, 2025, április 27. Kustra Ferenc József- írtam 3 soros-zárttükrösben. A senrjúk, szerző-, és poétatársam Gránicz Éva munkája.
Szasz! Én leszek csábítód, Ella,
Ne rebegj, nem leszek én béna…
Gyere vacsizzunk meg…
Jólesett? Desszert meg…
Ülj le bátran… már foglak Ella!
*
Ó, hát szevasz, te nagy szívtipró!
Szavaid, mint pezsgő, – csiklandó!
Vacsorád fenséges,
Desszerted veszélyes...
Fogni csak az tud, ki hódoló!
*
Félsz? Egyesítsük lelkeinket,
Száj, szájba… ne mozogj, se tetet.
Amígy ezt nem lehet…
Ölelj, add szemedet.
Jó, ha rám tapasztod testedet!
*
Nem félek, csak érzem szívedet,
Szavak nélkül tudom, mit lehet.
Ha szemed rám talál,
A világom szétmál.
És magamhoz húzom testedet.
*
Befúj a szél az ablakomon,
Párnám harapom… haverkodón!
Téged kén’ megenni…
Húsodat csókolni…
Minket fúj a szél ablakomon.
*
Te vagy, ki elcsavart a szélben,
Simogatón, de nem is félszen.
Jöjj hadd harapjalak,
Karomba zárjalak!
Szívem tárva... ott lenni éden!
*
Felkérlek tangózni az ágyba,
Őrületbe űzlek… a vágyba.
Közben beszélgetünk…
Képek, miket élünk…
Egyénileg süllyedünk vágyba!
*
Táncba hívsz, mily’ csábító szavak!
Majd ringunk, mint vízen a csónak.
A szóval is ölelsz,
Karoddal átölelsz.
Őrülté tesznek égő vágyak!
*
Asztalon volt, megszólalt telód!
Szemedben volt, hogy kár… Akarod!
Külföldön volt… megjött
A férjed, itt… lökött!
Lelkünk együtt… tangó! Tagadod?
*
A telefon tévesen csörgött,
A férjem már rég elköltözött.
Én nem vagyok ravasz,
Most jön egy új tavasz.
Nem tagadom, lelkünk összejött!
Vecsés, 2025. április 11. – Siófok, 2025. április 12. -Kustra Ferenc József- írtuk: romantikus LIMERIK csokorban. Én a páratlanokat, szerző-, és poétatársam Gránicz Éva a párosakat írta!
Ne rebegj, nem leszek én béna…
Gyere vacsizzunk meg…
Jólesett? Desszert meg…
Ülj le bátran… már foglak Ella!
*
Ó, hát szevasz, te nagy szívtipró!
Szavaid, mint pezsgő, – csiklandó!
Vacsorád fenséges,
Desszerted veszélyes...
Fogni csak az tud, ki hódoló!
*
Félsz? Egyesítsük lelkeinket,
Száj, szájba… ne mozogj, se tetet.
Amígy ezt nem lehet…
Ölelj, add szemedet.
Jó, ha rám tapasztod testedet!
*
Nem félek, csak érzem szívedet,
Szavak nélkül tudom, mit lehet.
Ha szemed rám talál,
A világom szétmál.
És magamhoz húzom testedet.
*
Befúj a szél az ablakomon,
Párnám harapom… haverkodón!
Téged kén’ megenni…
Húsodat csókolni…
Minket fúj a szél ablakomon.
*
Te vagy, ki elcsavart a szélben,
Simogatón, de nem is félszen.
Jöjj hadd harapjalak,
Karomba zárjalak!
Szívem tárva... ott lenni éden!
*
Felkérlek tangózni az ágyba,
Őrületbe űzlek… a vágyba.
Közben beszélgetünk…
Képek, miket élünk…
Egyénileg süllyedünk vágyba!
*
Táncba hívsz, mily’ csábító szavak!
Majd ringunk, mint vízen a csónak.
A szóval is ölelsz,
Karoddal átölelsz.
Őrülté tesznek égő vágyak!
*
Asztalon volt, megszólalt telód!
Szemedben volt, hogy kár… Akarod!
Külföldön volt… megjött
A férjed, itt… lökött!
Lelkünk együtt… tangó! Tagadod?
*
A telefon tévesen csörgött,
A férjem már rég elköltözött.
Én nem vagyok ravasz,
Most jön egy új tavasz.
Nem tagadom, lelkünk összejött!
Vecsés, 2025. április 11. – Siófok, 2025. április 12. -Kustra Ferenc József- írtuk: romantikus LIMERIK csokorban. Én a páratlanokat, szerző-, és poétatársam Gránicz Éva a párosakat írta!
Húsvétkor…
Itt a húsvét, megjöttem, nekem ez a mai napom,
Hoztam a jó szagomat, ez lesz nekem a címlapom.
Látom a sok lány és asszony izgul, nagyon várva,
Hogy a címlapomra kerüljön, talán még máma.
Hah, látom a nagyi beteg, de a szeme csillog,
De nyugalom a kezemben a szag mindjárt villog!
A nőneműek úgy járnak, hogy meg fogom őket locsolni,
Aki meg most elmenekül, az bizony jól ki fog maradni.
Szóval, a faluvégi friss-fű réten jöttem át,
Hölgyek, gyorsan levetni azt a védő otthonkát!
Én most itt pőre nyakakat szeretnék locsolni!
Most akkor hagyják vagy nem? Szabad-e itt locsolni?
Vecsés, 2016. április 1. - Kustra Ferenc József
Itt a húsvét, megjöttem, nekem ez a mai napom,
Hoztam a jó szagomat, ez lesz nekem a címlapom.
Látom a sok lány és asszony izgul, nagyon várva,
Hogy a címlapomra kerüljön, talán még máma.
Hah, látom a nagyi beteg, de a szeme csillog,
De nyugalom a kezemben a szag mindjárt villog!
A nőneműek úgy járnak, hogy meg fogom őket locsolni,
Aki meg most elmenekül, az bizony jól ki fog maradni.
Szóval, a faluvégi friss-fű réten jöttem át,
Hölgyek, gyorsan levetni azt a védő otthonkát!
Én most itt pőre nyakakat szeretnék locsolni!
Most akkor hagyják vagy nem? Szabad-e itt locsolni?
Vecsés, 2016. április 1. - Kustra Ferenc József
Az este rohamléptekkel jön e tájra, setét borul a világra.
Az estésedében nem van madárzaj, abból biz' csend lett! Csuhaj...
Madarak elmennek humni, ilyenkor már nem lehet flangálni.
Sötét szél elül,
Viharnak emléke száll.
Nyugszik a világ.
Fáradt táj pihen,
Madárhad álomra dől.
Csillagfény virraszt.
*
A nagy csend gondolatokat generál, madársereg reggeli eláll...
Az életóra ketyegve elrohant, nem hagyta magát... csend megfogant.
Tiltakozott, hogy éjjel is munkája van, a csoport az ágakon el van.
Nagy csend szétfeszít,
Óra ketyeg, nem áll meg.
Álom elmarad.
Ágon csoport ül,
Madársereg álmodik.
Az éj nem pihen.
*
Ki elhalad előtte, órára les pillanatra, de csak számokból volt rajza!
Becsapnák őt, ha lehetne, mintha éj-reggelig ködöt lehelne.
Talán az idő is megállna, de máshol korán kelő madárraj várja...
Öreg óra jár,
Számokkal festett arca…
Múlás sóhaja….
Ködös reggelek,
Idő játszik, megállna.
Madárraj hívja.
*
Mi lehet arca mögött, nem tudja senki, de igy meg, nem tudják szeretni.
Az esti vihar hajnalra ütemesen elvonult, a reggel igy alakult.
Jó helyzetben reggel... a madárraj ébredt és velük volt a napi ricsaj.
Vádak zaja közt,
Csendben várja a percet.
Mikor nem bántják.
Eső elvonul,
Reggeli halk madár szól.
Új nap ricsajban.
Vecsés, 2025. március 28. - Siófok. 2025. március 31. – Kustra Ferenc József – íródott: leoninus csokrokat én írtam, az eredeti Baso féle haikukat, poéta-, és szerzőtársam Gránicz Éva.
Az estésedében nem van madárzaj, abból biz' csend lett! Csuhaj...
Madarak elmennek humni, ilyenkor már nem lehet flangálni.
Sötét szél elül,
Viharnak emléke száll.
Nyugszik a világ.
Fáradt táj pihen,
Madárhad álomra dől.
Csillagfény virraszt.
*
A nagy csend gondolatokat generál, madársereg reggeli eláll...
Az életóra ketyegve elrohant, nem hagyta magát... csend megfogant.
Tiltakozott, hogy éjjel is munkája van, a csoport az ágakon el van.
Nagy csend szétfeszít,
Óra ketyeg, nem áll meg.
Álom elmarad.
Ágon csoport ül,
Madársereg álmodik.
Az éj nem pihen.
*
Ki elhalad előtte, órára les pillanatra, de csak számokból volt rajza!
Becsapnák őt, ha lehetne, mintha éj-reggelig ködöt lehelne.
Talán az idő is megállna, de máshol korán kelő madárraj várja...
Öreg óra jár,
Számokkal festett arca…
Múlás sóhaja….
Ködös reggelek,
Idő játszik, megállna.
Madárraj hívja.
*
Mi lehet arca mögött, nem tudja senki, de igy meg, nem tudják szeretni.
Az esti vihar hajnalra ütemesen elvonult, a reggel igy alakult.
Jó helyzetben reggel... a madárraj ébredt és velük volt a napi ricsaj.
Vádak zaja közt,
Csendben várja a percet.
Mikor nem bántják.
Eső elvonul,
Reggeli halk madár szól.
Új nap ricsajban.
Vecsés, 2025. március 28. - Siófok. 2025. március 31. – Kustra Ferenc József – íródott: leoninus csokrokat én írtam, az eredeti Baso féle haikukat, poéta-, és szerzőtársam Gránicz Éva.
Rügypattogások,
Madarak csacsogása-
Dalos üdítő.
Langyos fuvallat
Üde illatot repít,
Kikelet szagát.
Virágzó barka,
Folyóknak partja zümmög...
Bogár-csábító.
Pajkos víg szellő
Víz tükrén ringatózik,
Sugarat villant.
Sziromtarkaság
Virít bomló avarban...
Lélek-élesztő.
Rügyes ügy pattan,
Hőt hint a libbenő szél-
Tavasz csíráját.
Pukkanó rügyek,
Madaraknak dala zsong...
Flóra-bódító.
Madarak csacsogása-
Dalos üdítő.
Langyos fuvallat
Üde illatot repít,
Kikelet szagát.
Virágzó barka,
Folyóknak partja zümmög...
Bogár-csábító.
Pajkos víg szellő
Víz tükrén ringatózik,
Sugarat villant.
Sziromtarkaság
Virít bomló avarban...
Lélek-élesztő.
Rügyes ügy pattan,
Hőt hint a libbenő szél-
Tavasz csíráját.
Pukkanó rügyek,
Madaraknak dala zsong...
Flóra-bódító.
