Hétköznapi pszichológia…

Vak ló nekimegy a falnak…
A vak tyúk is talál szemet…
Borsót is csak falra hánynak…
Mióta tudom eszemet.

A világ már más, ma már nincsen vak ló,
Tyúkok tápot kapnak, attól döglődnek,
A világban, ha körül-nézek, van kívánnivaló…
Mi lesz a jövő nemzedékkel, ők hová fejlődnek?

Vecsés, 2013. június 13. - Kustra Ferenc József

Jó
Reggel,
Jó napot
Eredményez!
Boldog este lesz!
*
Új
Élet
Várható?
De nem jön el.
Minden a régi…
*
Új
Élet
Közeleg.
Rügyfakadás!
Kitavaszodott!
*
Új
Élet
Nem virul,
Magány győzött!
Rossz váltás után…
*
Rég
Elment
Az apám!
Emlékeim
Most, feltolulnak!
*
Ő
Nem volt
Jó ember.
Elzavarta
Szeretett apát!
*
Már
Ember
Öregen,
Nem oly’ sokat
Ér! Le is írták.
*
Nagy
Csendben
Ücsörög
Az unalmam…
Mit kéne tenni?
*
Új
Világ
Közeleg,
Akaratlan
Ránk erőltetik!
*
Éj
Sötét!
Láthatók
A csillagok…
Hold… pásztorkutya.
*
Víz
Hullik
Felhőből…
De, mi tartja
A magas polcon?
*
Nem
Élmény
Betegség
Jelenése.
Öregen… pláne!

Vecsés, 2017. március 15. - Kustra Ferenc József - Az apeva öt soros „vers”. Az első sor egy, a 2. két, a 3. három, a 4. négy, az 5. öt szótagot tartalmaz. Nem rímes. Tilos a szavak tördelése, de kötelező az írásjelek alkalmazása!

A poéta munkaeszköze…

(Bokorrímes csokorban)
Gondom, hogy kinek írhatnék, közben meg pengetül a lélekhúrom,
Miközben kimegyek, a konyhába lantomat magam után húzom…
Leülök, és csak magamnak játszom el az örömöm és bánatom.

Síró lélekkel előveszem ceruzacsonkom,
Ránézek és látom, nekem bizony ez a valóm…
De, megvannak a szavak! Összeállt a mondandóm.

Nagy szeretettel szemlélem régi társamat, a ceruzacsonkom,
Pici lett már, éppen alig bírom megfogni, pedig nincs nagy markom…
Ő a társam, ő önti rímekbe és versbe a mondanivalóm.

Olvasónk majd, bízzunk, hogy élvezetében a dallamon szánkázik,
Olvasás közben meg a lelke is él, meg talán ki is csírázik…
Ha ő is poéta, akkor eszébe juthatna, hogy nem káprázik.

(Anaforás, belső rímes)
A költő hallgat, és menetrendszerűen ír,
A költő hallgat, és ha baj van, akkor sem sír…
A költő hallgat, ír, mert ő nem egy hős-mártír.

(Anaforás, belső rímes)
Ahogy esteledik, meg is gyújtom, égjen a pici gyertyacsonkom,
Ahogy esteledik, megy tovább a világ, mert ég a gyertyacsonkom…
Ahogy esteledik, megyek aludni, leégett a gyertyacsonkom.

Vecsés, 2015. december 5. - Kustra Ferenc József

Az ezüstben fénylő holdvilág jól kitágította
A sötét éjjel láthatóságát... megvilágította.

Ezüstös fény ragyog,
Holdfényben úszik ég és föld.
Vak sem tévedhet el...
*

Látható volt a sötét is valószínűtlenül,
Csak az a mélységes csend volt... valószerűtlenül.
Semmi nem volt várható... jóvátehetetlenül.

Szikrázó fények,
Mily csodás éj.
Ábránddal
Röpül
Vágy.

Vágy
Röpül
Ábránddal.
Mily csodás éj,
Szikrázó fények.
*

Néha a távolban pendült egy kutyaugatás, derengéssel,
A szomszéd tanyáról meg, ló nyerített, valami fensőbbséggel…

Zajokat hozott a szél, már ébredésről regél,
Még nem is pihentél, de a Nap nemsokára kél,
Zajokat hozott a szél, már ébredésről regél.
*

Az éjszaka ezüstős fényű szépsége, reggelig visszafordíthatatlan,
Ezen túl, majd a föltolult vágyak járnak erre, ha lesz… elmaradhatatlan.
Úgy néz ki az egész, mintegy csodálkozó megnézésben… felülmúlhatatlan.

Vecsés, 2018. február 16. – Szabadka, 2018. február 16.- Kustra Ferenc József – a verset én írtam, a HIAQ -t, a tükör apevát, és a 3 soros-zárttükröst, szerző-, és poéta társam, Jurisin Szőke Margit. A vegyes címe: ’Ábrándos éj’

Megint eltelt egy év és ünnepelünk,
Várakoztunk hosszan és öregedtünk,
Megint eltelt egy év és ünnepelünk.

Advent van először, gyertyák a szimbólumok,
Meggyújtjuk őket vasárnap... meg imádkozok,
Advent van először, gyertyák a szimbólumok.

Ma, várom magam,
Hogy este hazaérjek.
Advent elsőre...
Gyújtjuk az első gyertyát,
Kitárjuk szív-kapuját.

Első gyertyaláng kigyúl,
Szívünkben szeretet gyúl.
*

Az idő halad,
És ma, haza kell érnem!
Advent, második...
Most már két gyertyát gyújtunk,
Asztalnál imát mondunk.

Gyertyák fénye világít,
Lelkünk nyugalmat áhít.
*

Tél közeledik,
Este lesz, forralt bor is!
Advent harmadik...
Három gyertya lángja ég,
Szeretettel telik lég.

Meghittség a lelkünkben,
Hit, remény a szívünkben.
*

Megint elvoltam,
Hó esik. Úton voltam.
Advent negyedik.
Ég mind a négy gyertyaszál,
A Földre majd angyal száll.

Fényt áraszt négy gyertyaláng,
Megváltót küldi Atyánk.
*

Az
első
gyertyát ma
gyújtjuk, békét
sugall lelkünkbe
a
fénye,
második
ékes lángja
hitet szívünkbe
hint,
míg a
harmadik
ragyogása
reménnyel halmoz
el,
advent
utolsó
fénye, jelzi
a szent karácsonyt.

Vecsés, 2018. január 9. – Szabadka, 2018. január 22. – Kustra Ferenc József - A 3 soros-zárttükrös versszakokat és a haiku csokrot én írtam. A tanka csokor verseit, és alulra a lánc-apeva csokrot, szerző-, és poéta társam, Jurisin Szőke Margit. A vegyes címe: ’A mi adventunk’