Idő 
Értékelés 
Értékelés Poéta a viharban…
Fénylő villám, gyűröttre karcolja az eget,
Én meg fölszólok: villám, velem ezt nem lehet!
Erre egy nagyot csattan megint és zumek, lecsap,
Ijedtében kilöttyenti a misebort a pap.
Talán az Isten így kommunikál velünk?
Ha igen, akkor haraggal bánik velünk…
Remeg a kutyám is, bebújt az asztal alá,
Roppan szélroham besuhant az eresz alá.
Eső meg? Úgy elkezdett most vadul zuhogni,
Mintha várná a Noé bárkáját érkezni.
Megint csattant fejünk felett, egy fényesen nagyot,
Kutya felvonított, biztosíték meg lekapcsolt.
Sötétben is tudtam, hogy hol van gyufa, a gyertya,
Gyorsan beletettem égve, egy üvegpohárba.
Ceruza akadt a kezembe és villám ötletem támadt,
Lejegyeztem nektek mind, ami villámlásnál belém áradt.
Vecsés, 2015. július 28. – Kustra Ferenc József
Fénylő villám, gyűröttre karcolja az eget,
Én meg fölszólok: villám, velem ezt nem lehet!
Erre egy nagyot csattan megint és zumek, lecsap,
Ijedtében kilöttyenti a misebort a pap.
Talán az Isten így kommunikál velünk?
Ha igen, akkor haraggal bánik velünk…
Remeg a kutyám is, bebújt az asztal alá,
Roppan szélroham besuhant az eresz alá.
Eső meg? Úgy elkezdett most vadul zuhogni,
Mintha várná a Noé bárkáját érkezni.
Megint csattant fejünk felett, egy fényesen nagyot,
Kutya felvonított, biztosíték meg lekapcsolt.
Sötétben is tudtam, hogy hol van gyufa, a gyertya,
Gyorsan beletettem égve, egy üvegpohárba.
Ceruza akadt a kezembe és villám ötletem támadt,
Lejegyeztem nektek mind, ami villámlásnál belém áradt.
Vecsés, 2015. július 28. – Kustra Ferenc József
Jó vagy, megkörnyékezlek Tilda!
Kérlek engedd, ez lelkem vágya!
Ölelve csókolni,
Csókolva ölelni…
Csókkor túrnék én a hajadba!
Kedves Ádám, te csábos lélek,
Versedtől majd’ elszáll az ének!
De ne légy oly’ hévvel,
Bánj velem szép szívvel.
Ádám, légy a fodrászom... kérlek!
*
Nem tudom hol laksz, keress engem,
Csinos lényed érdekel engem.
Ölelve csókolni,
Csókolva ölelni…
Botolj ölembe… Te vagy kellem!
Már tudom merre keresselek,
Úgy áhitlak, nem eresztelek!
Remegve csókolni,
Csókolva remegni...
Az öledbe omolni vágyok!
*
Ha nem teszed, nem akarsz engem!
Láttalak… az óta élsz bennem…
Ölelve csókolni,
Csókolva ölelni…
Szeretnélek Tilda s Te engem?
Ádám kedves, szavaid bátran,
A szívemre hullanak, lágyan.
Csókolni, ölelni...
Nem csak beszélni.
Oh, szeretlek, - rebegem halkan!
Vecsés, 2025. május 2. – Siófok, 2025. május 2. -Kustra Ferenc József- írtuk: rom. LIMERIK csokorban, én a páratlanokat. Szerző-, és poéta társam Gránicz Éva írta a párosakat!
Kérlek engedd, ez lelkem vágya!
Ölelve csókolni,
Csókolva ölelni…
Csókkor túrnék én a hajadba!
Kedves Ádám, te csábos lélek,
Versedtől majd’ elszáll az ének!
De ne légy oly’ hévvel,
Bánj velem szép szívvel.
Ádám, légy a fodrászom... kérlek!
*
Nem tudom hol laksz, keress engem,
Csinos lényed érdekel engem.
Ölelve csókolni,
Csókolva ölelni…
Botolj ölembe… Te vagy kellem!
Már tudom merre keresselek,
Úgy áhitlak, nem eresztelek!
Remegve csókolni,
Csókolva remegni...
Az öledbe omolni vágyok!
*
Ha nem teszed, nem akarsz engem!
Láttalak… az óta élsz bennem…
Ölelve csókolni,
Csókolva ölelni…
Szeretnélek Tilda s Te engem?
Ádám kedves, szavaid bátran,
A szívemre hullanak, lágyan.
Csókolni, ölelni...
Nem csak beszélni.
Oh, szeretlek, - rebegem halkan!
Vecsés, 2025. május 2. – Siófok, 2025. május 2. -Kustra Ferenc József- írtuk: rom. LIMERIK csokorban, én a páratlanokat. Szerző-, és poéta társam Gránicz Éva írta a párosakat!
Bánatos a bíbor fényes létem…
Bíboros fény csillanás van szemközti ház ablakában
És visszaverődik az én ablakomba, akt ruhában…
Bíboros fény csillanás van szemközti ház ablakában.
A házablakok között vándorol a már nem arany sugárkéve,
Csendes léptek hallatszanak, mintha a folyóson a séta vége…
A házablakok között vándorol a már nem arany sugárkéve.
Ajkamon szó nem fakad, fáradt vagyok, nem is ámulok,
Megint az este jön velem szemben, nap végén ámulok…
Ajkamon szó nem fakad, fáradt vagyok, nem is ámulok.
Hmm… jó lesz, ha befejezem a bíborosuló mai napi létemet,
Elegem van, már a bíbor fény sem nem vigasz… őt nem lételememet…
Hmm… jó lesz, ha befejezem a bíborosuló mai napi létemet.
Vecsés, 2025. április 19. -Kustra Ferenc József- írtam: egy ’rosszabb’ napomon 3 soros zártükrösben, önéletrajzi írásként…
Bíboros fény csillanás van szemközti ház ablakában
És visszaverődik az én ablakomba, akt ruhában…
Bíboros fény csillanás van szemközti ház ablakában.
A házablakok között vándorol a már nem arany sugárkéve,
Csendes léptek hallatszanak, mintha a folyóson a séta vége…
A házablakok között vándorol a már nem arany sugárkéve.
Ajkamon szó nem fakad, fáradt vagyok, nem is ámulok,
Megint az este jön velem szemben, nap végén ámulok…
Ajkamon szó nem fakad, fáradt vagyok, nem is ámulok.
Hmm… jó lesz, ha befejezem a bíborosuló mai napi létemet,
Elegem van, már a bíbor fény sem nem vigasz… őt nem lételememet…
Hmm… jó lesz, ha befejezem a bíborosuló mai napi létemet.
Vecsés, 2025. április 19. -Kustra Ferenc József- írtam: egy ’rosszabb’ napomon 3 soros zártükrösben, önéletrajzi írásként…
Hót ziher, vágyok rád, Barbara!
Annyira, hogy lóg kutyám farka!
Mily’ élet, nélküled,
Kutyám is vágy téged!
Együtt éltünk, leléptél… Hova?
*
Ne búslakodj édesem, Ádi!
Nem tűntem el, csak lett egy nyári
Kaland a zenével,
De jöttem a széllel.
Mert tudtam, vár a párom Ádi!
*
Irtón hiányzol, hogy furulyázz
Te zenészlány, fújjad, de kottázd.
Jó dallamod kéne,
Zenéd élet része!
Három furulyán is tudsz… kottázd!
*
Furulyám sír, ha nem vagy velem,
A dalt hangjegyek közt kergetem.
Te vagy a dallamom,
Szívverésed, dobom.
Hangjegy a csókod- azt keresem!
*
Hívlak-csallak vissza Barbara…
Jöjj, rád is éhezek, Barbara!
Hozd a furulyáid,
Halljam a zenéid…
Együtt éltünk, léptél… rohanva!
*
Ne félj, itt vagyok már, Ádika!
Nyelvem emlékszik a ritmusra.
Szívem a kezedben,
Furulyád kezemben,
S dúdolunk, mint régen... Ádika!
Vecsés, 2025. április 15. – Siófok, 2025. április 16. -Kustra Ferenc József – írtam: a páratlanokat Rom. LIMERIK csokorban. A párosakat meg, szerző-, és poétatársam Gránicz Éva írta.
Annyira, hogy lóg kutyám farka!
Mily’ élet, nélküled,
Kutyám is vágy téged!
Együtt éltünk, leléptél… Hova?
*
Ne búslakodj édesem, Ádi!
Nem tűntem el, csak lett egy nyári
Kaland a zenével,
De jöttem a széllel.
Mert tudtam, vár a párom Ádi!
*
Irtón hiányzol, hogy furulyázz
Te zenészlány, fújjad, de kottázd.
Jó dallamod kéne,
Zenéd élet része!
Három furulyán is tudsz… kottázd!
*
Furulyám sír, ha nem vagy velem,
A dalt hangjegyek közt kergetem.
Te vagy a dallamom,
Szívverésed, dobom.
Hangjegy a csókod- azt keresem!
*
Hívlak-csallak vissza Barbara…
Jöjj, rád is éhezek, Barbara!
Hozd a furulyáid,
Halljam a zenéid…
Együtt éltünk, léptél… rohanva!
*
Ne félj, itt vagyok már, Ádika!
Nyelvem emlékszik a ritmusra.
Szívem a kezedben,
Furulyád kezemben,
S dúdolunk, mint régen... Ádika!
Vecsés, 2025. április 15. – Siófok, 2025. április 16. -Kustra Ferenc József – írtam: a páratlanokat Rom. LIMERIK csokorban. A párosakat meg, szerző-, és poétatársam Gránicz Éva írta.
Bók neked,
Hegynyi csók veled…
Imádlak!
Tűz vagy bennem perzsel szavad, csókod édes íze bennem marad.
*
Bókolok,
De csókolnálak…
Imádlak!
Szavaddal szívemet gyöngéden átöleled... forró csókjaimmal felelek neked...
*
Szeretet
Bókolásomhoz.
Imádlak!
Éltet szíved, tündöklő fényed ragyog, imádlak, vágyam hozzád szárnyal, lobog.
*
Bókokhoz
Jöszöl-e Te már?
Imádlak!
Lángod éget, úgy remeg testem, szóval hívsz, s már eszem vesztem.
*
Szeretés,
Át kell, hogy menjen.
Imádlak!
Érzem a szereteted minden pillanatban és reszket szívem a mellkasomban.
*
Bók neked,
Veled szeretni!
Imádlak!
Vágyban szívem, hogy veled összeérjen... s hozzád lelkem is, szelíden térjen.
Vecsés, 2025. május 12. – Siófok, 2025. május 13. írtam: romantikus HIQ csokorban. Alá a romantikus leoninusokat szerző-, és poétatársam, Gránicz Éva írta.
Hegynyi csók veled…
Imádlak!
Tűz vagy bennem perzsel szavad, csókod édes íze bennem marad.
*
Bókolok,
De csókolnálak…
Imádlak!
Szavaddal szívemet gyöngéden átöleled... forró csókjaimmal felelek neked...
*
Szeretet
Bókolásomhoz.
Imádlak!
Éltet szíved, tündöklő fényed ragyog, imádlak, vágyam hozzád szárnyal, lobog.
*
Bókokhoz
Jöszöl-e Te már?
Imádlak!
Lángod éget, úgy remeg testem, szóval hívsz, s már eszem vesztem.
*
Szeretés,
Át kell, hogy menjen.
Imádlak!
Érzem a szereteted minden pillanatban és reszket szívem a mellkasomban.
*
Bók neked,
Veled szeretni!
Imádlak!
Vágyban szívem, hogy veled összeérjen... s hozzád lelkem is, szelíden térjen.
Vecsés, 2025. május 12. – Siófok, 2025. május 13. írtam: romantikus HIQ csokorban. Alá a romantikus leoninusokat szerző-, és poétatársam, Gránicz Éva írta.
