Hiába mondanék ,vagy kérnék akármit
kegyetlen vagy,önző és rideg,
megpróbáltam mindent,s nem vártam mást érte
csak tiszteletet és szeretet.

Gyönge vagyok,s beteg,nem bírok már annyit,
de ki ezt nem érzi úgysem érti meg!
Hisz lehoztam volna a csillagot az égről
s nem vártam érte mást,csak szeressenek.

Nem tudtam kincseket adni,
hisz nekem sem jutott semmi sem
csak egy dolog van,mi belőlem sugárzik,
az őszinte,tiszta szeretet.

Tudom ,ez nem számít néked,
de másoknak ennyi sem jutott!
Nem foglak keresni többé
de ha hiányzom itt vagyok!

Mint halk morajt a zúgó szélben
úgy hallom néha a hangodat,
mint árnyékot a sűrű hóesésben,
úgy látom néha az arcodat.

Mint puszta fák,mit zúzmarák takarnak
úgy érzem magam most nélküled,
mint hópelyhek,mik hulldogálnak némán,
olyan vagyok most én is nélküled.

Mint lágy tavasz,úgy hiányzol nékem!
De köd takarja tőlem arcodat,
mint jégcsapok,mik olvadoznak éppen,
úgy lepi el könny az arcomat.

Mint fák a fényt,úgy akarlak én is,
hogy felolvaszd jégbe zárt szívem,
jössz-e már?Hisz kiderült az ég is!
Ha nem jössz,tavasz sem lesz már nélküled.

Engedj szabadon ,ne tarts fogva
nem bírom el a láncomat,
engedj szabadon szárnyalni végre,
ne tépd ki minden tollamat!

Engedj szabadon ,ne rakj rám béklyót
hisz gúzsba köt a gondolat,
ha nem tudsz megbízni bennem,
nekem már semmim sem marad.

Engedj szabadon ,hadd merengjen
csapongva lelkem ha szárnyra kap,
engedj szabadon !Bízz meg bennem!
Vagy letépem minden láncomat!

Engedj szabadon,nem megyek messze,
csak gondolatban szárnyalok
engedj szabadon s visszatérek,
ha szükség van rám én itt vagyok!

Azon az estén rád gondoltam
s titokban téged vártalak,
azon az estén azt hittem hogy
nem lesz majd nálam boldogabb.

Azon az estén benned láttam
a legfényesebb csillagot,
mely a sötétből rám nevetve
egyedül énreám ragyog.

Azon az estén nem akartam
hízelgést,hazug bókokat,
csak karjaid forró ölelését,
melytől csitulnék boldogan.

Azon az estén tőled vártam
a letűnő nap sugarát,
s azon az estén tőled kaptam
az esti köd szürke fátyolát.

Azon az estén elborult minden,
eltűnt a hold,s a csillagok,
azon az estén ráébredtem,
én csak a játékod vagyok!

Szerelem,szerelem,
oly tág fogalom ez nekem.
Mit jelenthet ez az érzés?
Talán egy kedves,gyengéd érintést.
Ha szerelmes vagyok,a széllel szállok,
ilyenkor a Földre nem is nagyon vágyok.
A szívem ilyenkor tüzes és meleg,
kedvesem remélem, hogy nagyon szeretsz.