Szófelhő » Utat » 28. oldal
Idő    Értékelés
A szomszéd háború mellett, kialakult a Közel-Keleten egy nagyon is véresebb háború…

(senrjon csokor, fél-haikulánc formátumban írva)
Háborúban is vannak
Nagyon jól fizetett ügynökök.
Harc fönntartása…

A beszervező ügynök
Ha ügyes, érti munkáját… győz!
Harc fönntartása…

Beszervezéskor nem kell
Grófi sarj, vagy királyfi… lejjebb.
Harc fönntartása…

A célszemély kis stílű?
Lehet… az tán’ már fél győzelem.
Harc fönntartása…

A célszemély senki se?
Piti, anyagias, tán’ ’sötét’?
Harc fönntartása…

A célnak megfeleljen,
Legjobban erre kell figyelem.
Harc fönntartása…

Egy biztos! Ami biztos!
Milyen a tét? Olyan apanázs…
Harc fönntartása…

Ha kap havi apanázst
És a lelke elég gödrös már…
Harc fönntartása…

Ha színpadi ember az
Illető, beszervező… Bingó!
Harc fönntartása…
*

(3 soros-zárttükrös)
Magas beosztáshoz föl kell ajánlani,
Ő lesz ország helytartója… az isteni…
Magas beosztáshoz föl kell ajánlani.
*

Nagyon meg kell nyugtatni,
Ő adja majd a parancsokat!
Harc fönntartása…

De, ha itt a tél első…
Embernek lenni államfőként?
Harc fönntartása…

Ügynök, ne legyen smucig!
Bért fizetni… milliók, havi!
Harc fönntartása…

Óperencián túli
Üveghegy bank, egyszámlájára!
Harc fönntartása…
*

(3 soros zárt-tükrös)
Fekete kosok, büszkék vagytok? Működik a második, Közel-keleti háborútok,
Már sok ezrek haltak meg… nem is kell már utána számolnotok, naponta több ezer... sok…
Fekete kosok, büszkék vagytok? Működik a második, Közel-keleti háborútok.

Itt már vannak nagy túszejtések,
Öreg nénék, meg kisgyermekek…
Itt már vannak nagy túszejtések.

Mindjárt odaér a parthoz a harmadik anyahajó meg a kisérő egységek,
Az első kettő már lövöldöz, betegítenek, pedig nem is harcoló egységek…
Mindjárt odaér a parthoz a harmadik anyahajó meg a kisérő egységek.

Pár nap múlva millióknak elfogy majd a víz, az élelem, az üzemanyag,
Nemzetközi béketárgyalók nem haladnak előre… halál, futószalag…
Pár nap múlva millióknak elfogy majd a víz, az élelem, az üzemanyag.

Ennél a közelinél meg pár hét és beáll a szokásos jég, hó és tél,
Így aztán itt az emberek imádkoznak, senki semmit ekkor-sem remél…
Ennél a közelinél meg pár hét és beáll a szokásos jég, hó és tél,

Vecsés, 2023. október 13. – Kustra Ferenc József- íródott: a világ, az emberiség jelen történelmi, már eszkalálódott háborús és nagy világkatasztrófára mutató helyzetéről. A TV. híradókban egész nap mutatják a valóságot…
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 252
Nagyon szép! Ég a lila adventi gyertya,
Ez, az idén… igazi örömöm mára.

Múlt két nap... Meggyújtottuk, égett első adventi gyertya,
Kint nem volt hófehér takaró, bent álomgyertya... lángja.

Most már, közeleg a vége ennek az évnek, a végének,
Az adventi koszorún a gyertyák mind bizony még nem égtek…
Most már, közeleg a vége ennek az évnek, a végének.

Nemsokára megjön a Jézuska
Ő majd mutatja, mi a hit útja…
Mindenkinél biztos meg is jött már az adventi álom,
Mi rózsaszín gyertya lángjában majd látjuk lobbanáson...

Vecsés, 2023. november 28. – Kustra Ferenc József– íródott: a már publikált „Advent idején” c. versem átirataként.
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 188
TANQ csokorban

Hazám védelmében
Vagyok én csatára készen.
Még vérem is folyhat!
Hazafinak, lelke számít,
Ha őt, téveszme nem ámít!
*
Nekem csettint révész,
Rám vár! Nem tudom fizetni.
Így nem visz sehova…
Nem is akartam még menni,
Csak érdekelt, a jegy mennyi…
*
Ha magadra maradsz,
Nyakig ér az egyedüllét.
Kilábalás, nehéz.
Lelki problémával küzdesz,
És nem tudod, holnap, mi lesz.
*
Napsugár vigasztal,
Pedig nem tudja, mi bajom.
Mindegy is, jólesik.
Bajom ellen, nem jó semmi
Arcom, napsugár befedi.
*
Sötétedő alkony,
Nyugvó nap vérébe fullad…
Reggel, majd új nap lesz.
Álmos vagyok, elballagok,
Ágyamban meg álmot várok.
*
Szemem, a csillagok
Fényét issza! Csoda látvány.
Elnézném, reggelig.
Fent kéne lennem, csodálni,
De nem bírok, addig állni.
*
Rét felett szárnyalok,
Itt úgy érzem, szabad vagyok…
Pedig, ez csak álom!
Szabadság, nincs, és nem lehet,
Utálom szemfényvesztőket.
*
Álom lassan múlik,
Hajnali fény, már feldereng…
A mai nap, jobb lesz?
Mára már, sok új tervem van,
Remélem, egyik sem katlan.
*
Aranymadár, útra
Kelhet, messze még a határ.
Nem jött vissza soha!
Nézek, tudatom kitágul,
De a lélek, tovább árvul.
*
Sötétben nem látok,
Fáklyát gyújtok. Lehet látnok.
Megyek lendülettel.
Új utat a fáklyám mutat!
Megtalálja azt, ki kutat.
*
Harang megkondulhat…
Megáll az óra mutató…
Az én időm letelt.
Szerepeim eljátszottam,
Ha tapsot kaptam… hajoltam.
*
Emlékcsónak ringat,
Visszaevezek a múltba!
Vajon, mit találok?
Látom foszlányát, emléknek!
Hol a vége, öregségnek…?

Vecsés, 2015. március 25. –Kustra Ferenc József- Új szépirodalmi irányzat jegyében. (A HIAQ –t és a TANQ –t én alkottam meg… szótagszám, 6-8-6 és 6-8-6-8-8) Ez jobban illik az európai gondolkodáshoz, és a magyar nyelv sajátosságaihoz.
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 249
(3 soros-zárttükrös)
Az öregséggel, bizony megérkezik a hamvadás
És tudjuk a tábortűzből sem lett így már, semmi más…
Az öregséggel, bizony megérkezik a hamvadás.

(Septolet)
Betegség,
Tehetetlenség,
Hozza öregség.

Az élet véges,
Nincs győztes.
Elhamvad létlángja,
Zúg-búg, elmúlás vészharangja.
*

Ki lehet, aki tudja, ilyenkor hány „uncia” még az élet,
Mert a tábor tüzet is végig ültük és hamvadásból mi lett!
A lángcsóva is úgy járt, hogy a fonata végül semmivé lett.

Lét
A tét,
Élni kellene még!
Mennyi maradt még?
Közeleg a vég…

Lankadás, hervadás,
Hamvadás,
Közeleg… exitálás.
*

Az élet lehetett bár, éteri lángcsóva
Mi hullócsillag volt. Néztük gyors-mutatóba,
De már hamvadás beköltözött a fa-lóba,
Az öreg harcosoknak, nincs más út, valóba…

Sohasem gondoltad?
Élethidad
Egyszer lesuvad.

Megszakad utad,
Nem múlik rajtad.
Nélküled halad
Minden… felfogtad?
*

Minden egyszer véget ér,
Gyertyaláng leég.
Életút is végéhez ér.

Lankadás,
Hervadás,
Hamvadás,
Elfogadás…

Vecsés, 2019. augusztus 24. – Szabadka, 2019. szeptember 9. – Kustra Ferenc – a verset én írtam, a septoleteket, szerző-, és poéta társam, Jurisin (Szőke) Margit. A címük: Nem múlik rajtad
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 257
Voltál már úgy? ...
A közömbösség vonatán
Száguldva mozdulatlan
Ülsz hidegen
Te a néma
Idegen
És meredten bámulva
Betekint oblakodon
Sok sietős képjelenet
Integetnek
Velük az Idő halad
Belül a Múlt marad
A tétlenség órája
Elveszik az örökkévalóságba
És rátelepszik
A füstös ablaküvegre
A közöny árnya

Homályos térben
Monoton zötyögés
Rázza szét
Az érzések összefüggését
Tompult átélés zsibbad
A szavak s gondolatok közt
Hiányzik a Csend
Ami összeköt
Úgy tűnik mindegy miként
Esik a puffanás
Süketen stagnál
Holtvágányon
Az emóció-megnyilvánulás

Érzéketlen nyelvvel
Se keserűn se édesen
A magány nagy úr
Ajtópánton sarkon fordul
Hátát mutatva a világnak
Utal a kilincstáblára
Most
Ne zavarjanak
Se Holnap
És minden Csak-Van
Egy egó-kapszulában
Hol nem érhet semmi
Kizárt a Lét impulzusa
Hagyjatok
Ha lehet... magamra
Beküldő: Ostrozánsky Gellért
Olvasták: 664