Szeretetben van az áldás,
Éjsötétben fénylő lámpás.
Mint sugallat pillanattal,
Száll a lélek gondolattal.

Test az forma - hordja lelket
Míg beérik örök kezdet.
Ember fia sem halandó,
Mert a lelke maradandó.

Földi léttől elszakadva
Csillagösvény útja várja.
Isten fiával a mennyben
Létezik majd szeretetben.

Szeretetben van az áldás,
Világítson ez a lámpás.
Ha szívekben csírja fénylik,
Földi lét is szebbé érik.

Mint hulló csillag,
Felvillant egy gondolat.
Elfelejtette!

Szép emlékei
Az ég szélcsatornáin
Szertefoszlottak.

Idegen terek
Napi ébredésekben...
Ismeretlenség!

Lélek tükre torz,
Elferdített valóság...
Átszellemültség.

Szürke állomány,
Mint hófödte téli táj
Kifehéredett.

Neuron útja
Kopár pusztaságba visz...
Tudattalanság.

Szeretet-virág
Szirma szívben még nyílik...
Hála simogat.

A kór világnapjának margójára.

Mondja kérem, kedveském… Gréta,
Mikor lesz már tárgyalós napja!
Egymásról beszélnénk,
Másról is beszélnénk…
Mondja kérem, mért nem akarja?

Velem boldog lehetne Gréta!
Beszéljünk… nő idő távlata.
Vázolnám, amit kell,
Amit tudnia kell….
Kegyeddel, mi boldogok lennénk…

Rövid ám az élet, ó, Gréta!
Kössük össze, van bőven ’cérna’.
Szívemből boldoggá
Lenne, végleg-soká…
Ne kéresse már magát, Gréta!

Semmit nem tudok rólad… Terka

Jaj, Te szerelmetes Iluska!
Vágyam, öleljelek Te fruska.
Lennék a tanítód,
Ha kell… alád-valód.
Szerelem! Ne mulaszd Iluska!

Szerelem… száguldó paripák!
Ülj a nyergembe… jön már a nyák…
Kívánom, borítson,
Vágyam; elalélón.
Igyekezz, nem elég… a morzsák.

Elképesztő vágyrohamomban
Kár, hogy kezem, nincs még bugyódban.
Ezt igen élveznéd,
Szeretve… szeretnéd.
Végig csak vinnyognál szobában.

Vecsés, 2019. augusztus 19. – Kustra Ferenc József – Erotikus LIMERIK csokor