Hétköznapi pszichológia

Rossz felé megy a világ, s nem vagyok egyedül,
Lehet még valaha, hogy haza fényre derül?
Párok már nem esküdnek, így el nem is válnak,
A tömegek érzelem nélkül mivé válnak?
Szeretet, egymás egyszerű tisztelete segítene,
Ha bármilyen kicsi emberség még itt-ott leledzene...

Vecsés, 2013. május 22. - Kustra Ferenc József

Apám beképzelt és arrogáns volt,
állandóan járt a szája.
Azt hirdette hogy ő zseni,
hogy mindenki őt megcsodálja.

Megcsalta az anyámat,
a nőkkel tiszteletlenül bánt,
de önmagával szemben
tiszteletet megkívánt.

Ha mertem vele különbözni.
rettentően pipás lett.
-Én hozzád képes isten vagyok –
volt a durva felelet.

Az árnyékában nőtem fel,
Csak ő volt aki szóhoz jutott.
Mindenről volt véleménye.
Akadt-e ki többet tudott?

Voltak akik imádták,
de épp annyian kizárták.
suttogtak hogy pedofil,
akár ínycsiklandó krokodil.

Kihaltak a barátai,
más ritkán állt szóba vele.
halálra itta magát.
Áldja Isten, egye fene.

Az azonos című versem haiku átirata

A nyár öröme
A meleg, fülledt felhő.
Ütöget eső.

Beizzadt felhő
Vihart megidéz, zuhog.
Nagy szemű, kopog.

Ázott dáliák,
Viharvert virágsereg.
Halott dáliák.

Vecsés, 2014. július 24. – Kustra Ferenc József- Az azonos c. versemhez „voodoo” az 3. haiku-val szólt hozzá. Kívánságára és a legmélyebb tiszteletem jeléül, elkészítettem az első kettőt és ezen átirat-csokrot neki ajánlom.

Szó és tett...kísér,
Múltból árnyékként követ.
Követ ne dobálj!
Büszkeségnek tanácsa,
Tévedésnek csapdája.

Hiúság ártó,
Ha a való nyikorog.
Öntelt gőg káros.
Sors útja szerénységgel,
Igaz érték erénnyel.

Erény a tudás,
Ám ne fitogtasd, tanítsd!
Bölcsre felnéznek!
Hasznos lecke javadra,
Hajtja vizet malmodra!

A jó szándék szép,
Őszinteséget áraszt.
Mennyei érték!
Ki szívvel ad jó reményt,
Az nem kap rossz véleményt.

Ígéret szép szó,
Ha megtartjáķ...illendő-
Tudja mindenki?
Mézesmadzagot ki oszt,
Önmagától hitet foszt.

Dics-kör szűk, csalfa.
Hideg aura taszít,
Emberség...az kell!
Barátságos igaz szó,
Tiszteletben megtartó.

Dunatőkés, 2024. június 3.

Reggelente az első érzelem
Köszönt mérhetetlen tisztelettel,
...még ma is szál a lelkem,
S míg újra behunyom szemem
Egész nap sokszor velem leszel.

Magamban őrzöm minden lépted,
Szinte érzem lágy szívverésed,
És a lelked itt van velem
Hittel - mélyen bennem...
Szívembe olvadt a szerettetel.

Összetart az ész szelleme,
A szív mágikus ereje.
Együtt vagyunk egy Egész,
És nemcsak reggelente.
Hitünk nem csenevész!