Zsákja súlya nyomja vállát,
temérdek bánat van benne,
meggyújtva szeretet lángját
elégeti lassan, csendbe.

Újra elindul az útján,
hisz van bőven neki dolga,
bánatokat gyűjt a portyán,
övé a lelkeknek mocska.

A Teremtő ereje tette az embert emberré,
A teremtő szeretet erejével lett emberré.
Összetartozás malterja a teremtő szeretet,
Ez kell, hogy vezérelje, ebben hívő embereket.

Légy hívő, és higgy a szeretetben
És így a teremtő emberekben.
Embertársaddal együtt, Ti vagytok... Te is vagy a Teremtő,
Add át a szereteted, mielőtt lakhelyed lesz… temető.

Magasztos Tőled, ha átadod a dúló szereteted,
Ha összetartozva, szeretetben éled életedet.
Higgy, óh, magadban és a szeretetben,
Így lelsz önmagadra az emberekben.

Ember az, ki hisz az emberségben!
Ember, ki hisz a szeretettségben!
A szeretet hatalma adja a hitet,
A szeretet, mit ember magával vihet.

Szeretetben élni, a teljesség és boldogság.
Szeretettelenül, az ördög műve… gonoszság.
Szeretetben élni; kiteljesedsz…
Szeretettelenül; elveszejtetsz…

Kell nekünk emberek, a jóság, szelídség, békében
Sütkérezzünk karácsony és család szeretetében
És bízzunk, hogy a rossz elleni küzdelem már megáll,
Mert karácsonyeste boldogság madara, fölénk száll…

Vecsés, 2012. október 25. - Kustra Ferenc József – karácsonyi ima…

Karácsonykor a szeretet ünnepén,
Mikor mindent elönt a lágy gyertyafény,
Szeretni kellene egymást emberek,
Elsimítani, mik viták köztetek.

Karácsonykor a szeretet ünnepén,
Kiújul és feltámad a vak remény,
Kiürül szívetekből a gyűlölet,
Levetitek mindaz, mi nem szeretet.

Karácsonykor a szeretet ünnepén,
Mindent eláraszt az Isteni dicsfény,
Mikor pompában csillog... karácsonyfa,
Béke honol kis lakba, palotába.

Karácsonykor a szeretet ünnepén,
Ne vessen árnyékot a szeretetfény.
Az angyalok figyelnek ott fent bennünket,
Együvé tartozás feszítse keblünket.

Karácsonykor a szeretet ünnepén,
Ilyenkor, hideg tél kellős közepén,
Künn, hóban, didergünk sokan eleget,
Becsüljük meg a családi meleget.

Karácsonykor a szeretet ünnepén,
Mért nincs szeretet a gyűlölet helyén?
Mikor karácsonyfa csillog-villog,
Az állkapcsotok vajh’ mért vicsorog?

Karácsonykor a szeretet ünnepén,
A szeretet lehetne a költemény.
Az övéit szerethetné mindenki,
Estét jó lenne boldogan élhetni.

Karácsonykor a szeretet ünnepén,
A család szétesik, mint a szétlőtt trén.
Ha nem együtt ünnepelünk e napon,
Elveszünk szeretet nélkül és vakon.

Karácsonykor a szeretet ünnepén,
Mentsük már meg, a szeretetet hetykén.
Értsd meg a jövőt, de viselkedj hetykén
Karácsonykor a szeretet ünnepén.

Vecsés, 1998. december 19. - Kustra Ferenc József

Kigyúlnak ünnepi fények
Szentkarácsony ünnepén,
feldíszített fenyőfa áll
bent a város főterén.

Két kis gyermek áll a hóban
bámul rongyos ruhában,
szállni látnak angyalokat
hisznek még a csodában.

Gazdag házak ablakában
sütemény illatozik,
halból, kalácsból nincs hiány
itt mindenki jól lakik.

Elindul a két kis gyermek
városszéli házukba,
útközben a sok-sok csodát
tátott szájjal bámulva.

Kopottas kis házhoz érnek
szegénység is itt lakik,
bízik benne a két gyermek
talán ma még jól lakik.

Toporogva lépnek hát be
jól befűtött helyiségbe,
örömkönnyet csalva ezzel
édesanyjuk szemébe.

Mosolyogva ad kezükbe
egy-egy szelet kalácsot,
pislákoló fény köszönti
ezt a kedves családot.

Asztalon ég egy szál gyertya
rá nem tettek egyebet,
de az összes gazdagságnál
fontosabb a szeretet.

Csendes erdő sötét mélyén
kis házikó bújik meg.
Hajnaltájban idős asszony
a ház előtt eltipeg.

Karjában egy vászonkosár
benne dió, mogyoró.
Lépte fájdalmasan lassú,
de az arca mosolygó.

Erdő szélen kis állatok
gyülekeznek nesztelen,
egerek is családostól
vannak is, vagy negyvenen.

Jóllakik az összes állat
a kosár tartalmából,
egyikük sem álmodhatott
ekkora gazdagságról.

Hideg télben falatokért
hálás a kis cinege,
kis állatnak senki más, csak
az ember az istene.