Gyerek voltam,mikor sokat utaztam,
és egy szép napon a Balatonon voltam.
Sétáltam a homokba mezítláb,
bámultam az embereket bambán.
Éreztem zsenge bőrömön, a Nap égetését,
szerettem a vadóc bizsergését.
A Nap lassan elfáradt,készült aludni,
a Hold a csillagokkal akart huncutkodni.
A Nap szép lassan búcsúzott,
és én láttam ahogy szomorkodott.
Szeretem nézni,ahogy lemegy a Nap,
s szívembe szeretete mindig mély nyomot hagy.
és egy szép napon a Balatonon voltam.
Sétáltam a homokba mezítláb,
bámultam az embereket bambán.
Éreztem zsenge bőrömön, a Nap égetését,
szerettem a vadóc bizsergését.
A Nap lassan elfáradt,készült aludni,
a Hold a csillagokkal akart huncutkodni.
A Nap szép lassan búcsúzott,
és én láttam ahogy szomorkodott.
Szeretem nézni,ahogy lemegy a Nap,
s szívembe szeretete mindig mély nyomot hagy.
Én úgy szerettem volna esélyt kapni egyszer
hogy érezzék,lelkem tiszta és nemes,
én úgy szerettem volna kicsit jót is tenni
hogy a szegény is boldogabb legyen.
Én úgy szerettem volna itt maradni végleg
pedig bizalmat nem kaptam soha
bár most elmegyek,mégis visszasírom
hisz legédesebb a szülőföld pora.
Én úgy szerettem volna itt maradni végleg
hogy a gyöngéknek hasznára legyek
hogy ne győzzön mindig önző,gonosz érdek
és akit lehet,boldoggá tegyek.
Én úgy szerettem volna itt maradni végleg,
hogy segíthessek néhány emberen
ne csak a gazdagnak nyíljon ki az ajtó,
és a szegények ne éhezzenek.
Én úgy szerettem volna itt maradni végleg
de most fájó szívvel mégis elmegyek,
nem marad utánam csak sötét,kósza árnyék
apránként eltűnve némán,csendesen.
Csöndes téli éjjel elkerül az álom
párnámon heverve ébren álmodom,
karácsony előtt megtisztul az ember
én is boldogabb világról álmodom.
Szeretet, nyugalom költözik szívünkbe.
Látjátok? Mégis csak vannak angyalok!
Én is érzem félig álomba merülve
angyalkéz simítja végig vánkosom.
Téli éjjel ,téli álom
hűvös,hideg pillanat,
mely lelkembe belegázol
mint egy űzött éji vad.
Lassan jő a szép karácsony
nyisd meg hát kő szívedet!
Látod?Lassan átitatja
békesség,és szeretet.
Minden,mit ígértél nékem
csak hazug szavak,
lopott percek és órák,
eltűnt pillanat.
Mindent ami szép volt,
tönkretetted rég,
mért is küzdjek érte?
Úgysem értenéd!
Azt mondod szerettél?
Hazug szavak!
Eltapostál mindent,
hol virág fakadt.
tagadtad merre jársz
s észre sem veszed,
csalárd ,hazug szavad
szívem tépi meg.
Nem sírok már többé,
könnyem elfogyott,
kinek lelke fáj
szíve is halott.
csak hazug szavak,
lopott percek és órák,
eltűnt pillanat.
Mindent ami szép volt,
tönkretetted rég,
mért is küzdjek érte?
Úgysem értenéd!
Azt mondod szerettél?
Hazug szavak!
Eltapostál mindent,
hol virág fakadt.
tagadtad merre jársz
s észre sem veszed,
csalárd ,hazug szavad
szívem tépi meg.
Nem sírok már többé,
könnyem elfogyott,
kinek lelke fáj
szíve is halott.

Értékelés 

