Téli éjjel ,téli álom
hűvös,hideg pillanat,
mely lelkembe belegázol
mint egy űzött éji vad.

Lassan jő a szép karácsony
nyisd meg hát kő szívedet!
Látod?Lassan átitatja
békesség,és szeretet.

Csendesülj el,
halld meg szavad,
múljon a zaj,
maradj magad.

Hívd a lelked,
légy csak Vele,
félálomba
szenderülve.

Ne szólj Hozzá,
épp csak érezd,
ne is firtasd,
ne is kérdezd.

Lelked lelke
hőn szeretve,
Veled marad
mindörökre.

Neked írom most ezt verset,
tudd, hogy mennyire szerettelek.
Kollégák voltunk, és barátok,
te voltál a legjobb, belátom.
Mindig dicsértél, és kedveltél,
és hosszabb életet reméltél.
Egy napon beteg lettél,
de te semmitől sem féltél.
Küzdök én! Mondtad büszkén,
de a betegség volt nagyon kemény.
Mindig jó csaj voltál és vakmerő,
Isten veled drága barátnő.

Van egy macskám,neve Guszti,
Nem lehet rá haragudni.
Hatalmas,dagadt kandúr,
az utcában ő az úr.
Minden cica lány szereti,
de a szomszéd kutyája cseppet sem kedveli.
Minden reggel megkergeti,
Guszti viszont kineveti.
Somfordál óvatosan az utcán,
nagyon vagány az én macskám.
Hajnal 5-kor már éhes,
ilyenkor vagyok rá mérges.
Megissza a kis tejét,
de utána se találja a helyét.
Össze-vissza szaladgál,
szomszéd néni meg kiabál,
örülök neki,hogy hajnalban már áll a bál.
De nem bántom,hiszen nem is tehetem,
mert Gusztikámat nagyon szeretem.

Csendben jő a fénylő angyal,
Árnya suhan falamon,
Csendben várom mit hoz nékem,
Ajándékot?... nem tudom,
Leszállt egy percre...
tovább áll...
Hozott valamit?
Vagy csak tovább állt?
Nem itt van.. Érzem minden percben,
A szeretett az ami körül vesz engem,
Vigyázok rá..Nem engedem el soha,
S életem végén majd egyedül röppen tova.