Idő 
Értékelés 
Értékelés Pirkadatkor úgy várom, hogy már reggel legyen,
Megyek, hozok neked virágot, hogy friss legyen…
Én hozom Neked, örömet szerezve Neked.
Álmomban ragyogsz, közben belém ivódsz.
Én bizony szeretem a szerelmedet, a szerelmi becsületed.
Kedveske, én nappal is szeretlek, nemcsak a vak éjben,
De óhatatlan, hogy nagyon izgalmas vagy az éj-fényben…
Lányok, asszonyok, nők, ismeretlenek vagy ismerősök…
Megvallom Neked, hogy a hétköznapokban vagytok hősök!
Édeském, Te jól őrződ az otthoni sparheltod… szeretem az álmod…
Nos, megyek is virágod, sárga rózsa csokorért… nagy, mint az álmod…
Vecsés, 2026. március 3. – Kustra Ferenc József- írtam: „Itt a nőnap” c. versem átirataként.
Megyek, hozok neked virágot, hogy friss legyen…
Én hozom Neked, örömet szerezve Neked.
Álmomban ragyogsz, közben belém ivódsz.
Én bizony szeretem a szerelmedet, a szerelmi becsületed.
Kedveske, én nappal is szeretlek, nemcsak a vak éjben,
De óhatatlan, hogy nagyon izgalmas vagy az éj-fényben…
Lányok, asszonyok, nők, ismeretlenek vagy ismerősök…
Megvallom Neked, hogy a hétköznapokban vagytok hősök!
Édeském, Te jól őrződ az otthoni sparheltod… szeretem az álmod…
Nos, megyek is virágod, sárga rózsa csokorért… nagy, mint az álmod…
Vecsés, 2026. március 3. – Kustra Ferenc József- írtam: „Itt a nőnap” c. versem átirataként.
Neked, nekem is…
Kedveske, én nappal is szeretlek, nemcsak a vak éjben,
De óhatatlan, hogy nagyon izgalmas vagy az éj-fényben…
Pirkadatkor úgy várom, hogy már reggel legyen,
Megyek, hozok neked virágot, hogy friss legyen…
(3 soros-zárttükrös)
Ti magatok is egy kedves és törékeny virágszálak vagytok,
Reggel, még a nap sugára is nagy élvezettel süt le rátok...
Ti magatok is egy kedves és törékeny virágszálak vagytok.
A férfiak marcona lelke csak, nálatok keresheti vigaszt,
Aztán már kiolvashatod, hogy csak téged szeret, mint valós „igazt” ...
A férfiak marcona lelke csak, nálatok keresheti vigaszt.
(Septolet)
Álmomban ragyogsz,
Nem csavarogsz,
Belém ivódsz!
Tiszta a szíved,
Retteneted,
Nincs neked.
Van, szerelem-becsületed.
Te vagy kicsim, aki őrzi a családi tűzhelyt,
Szerelmes szívünket belengi, mint életműhelyt.
Jó Teveled a nagy szeretet, megyek virágért,
Hogy bizony legyen több neked, de most egy csokorért...
Vecsés, 2020. március 2. – Kustra Ferenc József
Kedveske, én nappal is szeretlek, nemcsak a vak éjben,
De óhatatlan, hogy nagyon izgalmas vagy az éj-fényben…
Pirkadatkor úgy várom, hogy már reggel legyen,
Megyek, hozok neked virágot, hogy friss legyen…
(3 soros-zárttükrös)
Ti magatok is egy kedves és törékeny virágszálak vagytok,
Reggel, még a nap sugára is nagy élvezettel süt le rátok...
Ti magatok is egy kedves és törékeny virágszálak vagytok.
A férfiak marcona lelke csak, nálatok keresheti vigaszt,
Aztán már kiolvashatod, hogy csak téged szeret, mint valós „igazt” ...
A férfiak marcona lelke csak, nálatok keresheti vigaszt.
(Septolet)
Álmomban ragyogsz,
Nem csavarogsz,
Belém ivódsz!
Tiszta a szíved,
Retteneted,
Nincs neked.
Van, szerelem-becsületed.
Te vagy kicsim, aki őrzi a családi tűzhelyt,
Szerelmes szívünket belengi, mint életműhelyt.
Jó Teveled a nagy szeretet, megyek virágért,
Hogy bizony legyen több neked, de most egy csokorért...
Vecsés, 2020. március 2. – Kustra Ferenc József
Kedveske, nappal is szeretlek, s a vak éjben,
De nagyon izgalmas vagy az éj-fényben…
Pirkadatkor várom, hogy reggel legyen,
Megyek, neked virágért, friss legyen…
(3 soros-zárttükrös)
Ti magatok is egy kedves és törékeny virágszálak vagytok,
Reggel, még a nap sugára is nagy élvezettel süt le rátok...
Ti magatok is egy kedves és törékeny virágszálak vagytok.
A férfiak marcona lelke csak, nálatok keresheti vigaszt,
Aztán már kiolvashatod, hogy csak téged szeret, mint valós „igazt” ...
A férfiak marcona lelke csak, nálatok keresheti vigaszt.
(Septolet)
Álmomban ragyogsz,
Nem is csavarogsz,
Belém-ivódsz!
Tiszta a szíved,
Retteneted,
Nincs neked.
Van, szerelem-becsületed.
Te vagy kicsikém, ki őrzi családi tűzhelyt,
Szerelmes szívünk jól belengi, életműhelyt.
Jó Teveled a szeretet, megyek virágért,
De, most egy hatalmas. tulipán csokorért...
Vecsés, 2026. március 5. – Kustra Ferenc József- Írtam: „Itt a nőnap” c. már publikált versem átirataként
De nagyon izgalmas vagy az éj-fényben…
Pirkadatkor várom, hogy reggel legyen,
Megyek, neked virágért, friss legyen…
(3 soros-zárttükrös)
Ti magatok is egy kedves és törékeny virágszálak vagytok,
Reggel, még a nap sugára is nagy élvezettel süt le rátok...
Ti magatok is egy kedves és törékeny virágszálak vagytok.
A férfiak marcona lelke csak, nálatok keresheti vigaszt,
Aztán már kiolvashatod, hogy csak téged szeret, mint valós „igazt” ...
A férfiak marcona lelke csak, nálatok keresheti vigaszt.
(Septolet)
Álmomban ragyogsz,
Nem is csavarogsz,
Belém-ivódsz!
Tiszta a szíved,
Retteneted,
Nincs neked.
Van, szerelem-becsületed.
Te vagy kicsikém, ki őrzi családi tűzhelyt,
Szerelmes szívünk jól belengi, életműhelyt.
Jó Teveled a szeretet, megyek virágért,
De, most egy hatalmas. tulipán csokorért...
Vecsés, 2026. március 5. – Kustra Ferenc József- Írtam: „Itt a nőnap” c. már publikált versem átirataként
Pirkadatkor úgy várom, hogy már reggel legyen,
Megyek, hozok neked virágot, hogy friss legyen…
Én hozom Neked, örömet szerezve Neked.
Álmomban ragyogsz, közben belém ivódsz.
Én bizony szeretem a szerelmedet, a szerelmi becsületed.
Kedveske, én nappal is szeretlek, nemcsak a vak éjben,
De óhatatlan, hogy nagyon izgalmas vagy az éj-fényben…
Lányok, asszonyok, nők, ismeretlenek vagy ismerősök…
Megvallom Neked, hogy a hétköznapokban vagytok hősök!
Édeském, Te jól őrződ az otthoni sparheltod… szeretem az álmod…
Nos, megyek is virágod, sárga rózsa csokorért… nagy, mint az álmod…
Vecsés, 2026. március 3. – írtam: „Itt a nőnap” c. versem átirataként.
Megyek, hozok neked virágot, hogy friss legyen…
Én hozom Neked, örömet szerezve Neked.
Álmomban ragyogsz, közben belém ivódsz.
Én bizony szeretem a szerelmedet, a szerelmi becsületed.
Kedveske, én nappal is szeretlek, nemcsak a vak éjben,
De óhatatlan, hogy nagyon izgalmas vagy az éj-fényben…
Lányok, asszonyok, nők, ismeretlenek vagy ismerősök…
Megvallom Neked, hogy a hétköznapokban vagytok hősök!
Édeském, Te jól őrződ az otthoni sparheltod… szeretem az álmod…
Nos, megyek is virágod, sárga rózsa csokorért… nagy, mint az álmod…
Vecsés, 2026. március 3. – írtam: „Itt a nőnap” c. versem átirataként.
Volt egyszer egy hitem az Emberben,
de felnőtt koromra itt hagyott cserben.
Becsaptak a tündérek, fájdalmat hagytak,
hófehér könnyeim az arcomra fagytak.
Ráébredtem: a gyermekkornak vége,
s meghalt a mesék varázsos szépsége.
Volt egyszer egy magányos ifjúságom,
barátok, sok-sok gyerek volt az álmom. Okultam,
nőttem, mint avar alatt a gomba,
csendesen bebújva saját magányomba.
Így teltek s múltak a jeltelen évek,
voltak szürkék, rövidek, s olykor szépek...
Volt egyszer egy Első, nagy szerelmem.
Lebegtem s lubickoltam önfeledten.
Nem láttam, hogy gyűlnek a fellegek.
Csakis én tehettem róla: meglehet.
Fájdalommá vált szerelmemnek fészke,
szakítás, magány, önvád lett a vége...
Volt egyszer egy boldog házasságom,
egy gyermekem - a többit már nem várom -
Felnőtté vált s immár saját életét éli,
szülei aggódását, köszöni, nem kéri.
Jó gyerek lett, támaszunk a korban,
megöregedtünk, s szívünk alig dobban.
Volt egyszer sok-sok múló évem,
a holnapot talán még békén megélem.
Ráébredtem: felnőttkoromnak vége,
rég elkopott mesém varázsos szépsége.
Talán szép volt, talán kerek, mint a hold:
Egyszer volt...
Pest - Buda, 2014. október 24-25.
de felnőtt koromra itt hagyott cserben.
Becsaptak a tündérek, fájdalmat hagytak,
hófehér könnyeim az arcomra fagytak.
Ráébredtem: a gyermekkornak vége,
s meghalt a mesék varázsos szépsége.
Volt egyszer egy magányos ifjúságom,
barátok, sok-sok gyerek volt az álmom. Okultam,
nőttem, mint avar alatt a gomba,
csendesen bebújva saját magányomba.
Így teltek s múltak a jeltelen évek,
voltak szürkék, rövidek, s olykor szépek...
Volt egyszer egy Első, nagy szerelmem.
Lebegtem s lubickoltam önfeledten.
Nem láttam, hogy gyűlnek a fellegek.
Csakis én tehettem róla: meglehet.
Fájdalommá vált szerelmemnek fészke,
szakítás, magány, önvád lett a vége...
Volt egyszer egy boldog házasságom,
egy gyermekem - a többit már nem várom -
Felnőtté vált s immár saját életét éli,
szülei aggódását, köszöni, nem kéri.
Jó gyerek lett, támaszunk a korban,
megöregedtünk, s szívünk alig dobban.
Volt egyszer sok-sok múló évem,
a holnapot talán még békén megélem.
Ráébredtem: felnőttkoromnak vége,
rég elkopott mesém varázsos szépsége.
Talán szép volt, talán kerek, mint a hold:
Egyszer volt...
Pest - Buda, 2014. október 24-25.
