Szárnyak nélkül szállnak
Színes, lufi-lelkű lények;
Már nem is sejtik odafentről
Milyen lent az élet.
Csak önmagukat látják
A nagy ürességben,
De a lufi biz kidurran
Fen a magas égben.
Darabokra hull az álom;
Lent lesz majd ravatalon,
De kik soha nem repültek
Kárörvendők mégse lesznek.
Lekerül így minden szálló,
Mert ide lent van a megváltó.
Végül - lufilelkük epekedve
Kapaszkodik a kilincsbe;
Szent Péterünk eresszél be!
Színes, lufi-lelkű lények;
Már nem is sejtik odafentről
Milyen lent az élet.
Csak önmagukat látják
A nagy ürességben,
De a lufi biz kidurran
Fen a magas égben.
Darabokra hull az álom;
Lent lesz majd ravatalon,
De kik soha nem repültek
Kárörvendők mégse lesznek.
Lekerül így minden szálló,
Mert ide lent van a megváltó.
Végül - lufilelkük epekedve
Kapaszkodik a kilincsbe;
Szent Péterünk eresszél be!
Hiábavaló töprengés
Nyugtalan ideje
Sújt, taglóz.
Elveszett a hely jelene,
Hol lennem kellene.
Árnyékom nem látom,
Magam sem találom.
Virrasztó éjszakán
Fehéren virít a vacogó fagy
Fénylő csillagok alatt.
Dermed a csermelycsobogás,
És a kövér hold
Még egyszer megmártózik
A jégkristályok közt.
Köddé válik sok-k gondolat
A lehelettel együtt
Mely elhagyja ajkamat,
És a fókuszpont képei
Öszpontosítva is,
Csak homályosan távoli
Ábránd-lenyomatok.
Hiábavaló töprengés -
Hol lennem kellene;
Messze van
A távolság másik fele.
Elindulnák
Erőtlenül is, ha lehetne,
De fogva tart szüntelen
Fegyverével
A következmény szelleme.
Magában gyenge
A gondolat ereje.
Te ott, én itt nem lelem
A nyugtalanságban helyem.
Idegenek szennyesével
Töltöd a mosógépet
És nálam is
Ugyanez a képlet.
Majd, ha vége lesz
Eme szenvedésnek
Örülni fogok a kevésnek
Is, mert eltűnik a távolság,
És a másik fele
Itt veled lesz tele.
Nyugtalan ideje
Sújt, taglóz.
Elveszett a hely jelene,
Hol lennem kellene.
Árnyékom nem látom,
Magam sem találom.
Virrasztó éjszakán
Fehéren virít a vacogó fagy
Fénylő csillagok alatt.
Dermed a csermelycsobogás,
És a kövér hold
Még egyszer megmártózik
A jégkristályok közt.
Köddé válik sok-k gondolat
A lehelettel együtt
Mely elhagyja ajkamat,
És a fókuszpont képei
Öszpontosítva is,
Csak homályosan távoli
Ábránd-lenyomatok.
Hiábavaló töprengés -
Hol lennem kellene;
Messze van
A távolság másik fele.
Elindulnák
Erőtlenül is, ha lehetne,
De fogva tart szüntelen
Fegyverével
A következmény szelleme.
Magában gyenge
A gondolat ereje.
Te ott, én itt nem lelem
A nyugtalanságban helyem.
Idegenek szennyesével
Töltöd a mosógépet
És nálam is
Ugyanez a képlet.
Majd, ha vége lesz
Eme szenvedésnek
Örülni fogok a kevésnek
Is, mert eltűnik a távolság,
És a másik fele
Itt veled lesz tele.
Puha ez a csend és béke a nyugalom,
Ehhez a hófehér paplan, puha alom.
A fák deresek, mintha már őszülnének,
Az őzek fázósan, félve körülnéznek.
A táj szép, de jeges a lehelete,
Fázik az őz és őzgida gyereke.
Az élőlény nyoma recseg a hóban,
Fák, bokrok összehúzódnak fázósan.
Téli álmot alszik medve és mások,
Egy levél nélküli fán varjú károg.
Szép a táj, szikrázó nagyon megkapó,
Ki arra jársz, vigyázz, mert csúszós a hó!
Vecsés, 1998. december 26. – Kustra Ferenc József
Ehhez a hófehér paplan, puha alom.
A fák deresek, mintha már őszülnének,
Az őzek fázósan, félve körülnéznek.
A táj szép, de jeges a lehelete,
Fázik az őz és őzgida gyereke.
Az élőlény nyoma recseg a hóban,
Fák, bokrok összehúzódnak fázósan.
Téli álmot alszik medve és mások,
Egy levél nélküli fán varjú károg.
Szép a táj, szikrázó nagyon megkapó,
Ki arra jársz, vigyázz, mert csúszós a hó!
Vecsés, 1998. december 26. – Kustra Ferenc József
Hétköznapi pszichológia
Hiúság, férfi a neved! –tartja a mondás és van bizony jócskán alapja.
Pl., hogy a nők csak a nekik tökéletes férfit keresik. Ő milyen?
Nagy szerencse, ha a nő a megfelelő férfit megtalálja, ki vágyálma
És
Még össze is passzolnak, de a nő lemondása mértéke milyen?
A külcsín és a belbecs megfelelő-e? Ez boldogság kombinációja…
Vecsés, 2020. április 23. – Kustra Ferenc József
Hiúság, férfi a neved! –tartja a mondás és van bizony jócskán alapja.
Pl., hogy a nők csak a nekik tökéletes férfit keresik. Ő milyen?
Nagy szerencse, ha a nő a megfelelő férfit megtalálja, ki vágyálma
És
Még össze is passzolnak, de a nő lemondása mértéke milyen?
A külcsín és a belbecs megfelelő-e? Ez boldogság kombinációja…
Vecsés, 2020. április 23. – Kustra Ferenc József
A Nap nyugta alatt
Z-űr-zavar hasadt.
Össze-vissza kileng
Az iránytű;
A Nagy terem
Nem terem
Zamatos gyümölcsöt,
És a galambot sem engedik
Szabadjára.
Szürke, sűrű ködben
Szivárványos szemüvegben
Keresik a napot,
De vajon ki
Tárja ki
Az Ablakot?
Z-űr-zavar hasadt.
Össze-vissza kileng
Az iránytű;
A Nagy terem
Nem terem
Zamatos gyümölcsöt,
És a galambot sem engedik
Szabadjára.
Szürke, sűrű ködben
Szivárványos szemüvegben
Keresik a napot,
De vajon ki
Tárja ki
Az Ablakot?