Szófelhő » Ssze » 133. oldal
Idő    Értékelés
Nap
Enyhe,
Őszi szél
Sárgít, aszal.
Beérik minden.
*
Ősz
Színez,
Rőtre fest.
Nappal hűvös,
De szél még szikkaszt.
**
Fánkon, nagy és sárga fürtökben fonnyadnak a berkenyék.
Erdők zöldje színesül, lassan eltűnik a messzeség.
De már tudom, tél lassan ideér, lesz minden hideg-kék…
**
Ősz
Tűnik
Szótlan. Tél
Ködöt lehel,
Jégvirág nyílik.
*
Tél
Hamar
Érkezik,
Jégvirágot
Ablakomra fest.

Vecsés, 2014. január 21. – Kishegyes, 2017. július 7. – Kustra Ferenc József –
A verset én írtam, hozzá az apevákat, szerző- és poétatársam Jurisin (Szőke) Margit.
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 344
Talpra magyar, hí a haza.
A sublótnak a zára laza.

De a kocsma bezzeg hangos,
mert jól beszívott a cimbalmos.

A Szamosba dobta a cimbalmát,
és emígy szégyeníti a hazát.

Hát lefektették, betakarták.
Még a sliccét is bevarrták.

Aztán csak álltak, töprenkedtek,
és majdnem összeverekedtek.

De nem mentek haza a legények,
mert a mennyek haragjától féltek.

Hát leültek és spekuláltak,
és kora hajnalig piáltak.

S mikor már a tyúkok ébredeztek,
A legények tántorogva haza mentek.
Beküldő: Kovacs Ivan
Olvasták: 1781
Lenyomtad szívem kilincsét
megláthattad magad benne,
te vagy nekem az öröklét
szívem szerelmével telve.

Építsünk körénk kerítést
soha ne légy tőlem messze,
őrizd meg szívem szerelmét
csak ez az egy vágyam lenne.
Beküldő: Sándor Erdős
Olvasták: 1106
Hullámzik a járdán a tömeg
szürke színű összefolyó massza,
vezér parancsszava pereg,
vezeti a népet a gazda.

Nincsenek már egyéni szavak
csak kilúgozott gondolatok,
mit tehetsz megmondják a nagyok
jó, hogy én kívülálló vagyok.
Beküldő: Sándor Erdős
Olvasták: 312
A meditációm is zaklatott…

Falak álarcban és ködtakaró mögött,
A vicsorgás, mint hamis mosoly üldözött?
Falak álarcban és ködtakaró mögött.

Nézem a parton, egy karosszékből a tenger végtelen felszínét…
Elképesztően szemléletes, ha most ott lent egy háború zajlik.
Tengeralattjáró, mélységjárónak mutatja foga fehérjét.
Hullámokat sem vernek, hogy a másik ne lássa meg a kékségét.
*
Mennék én, ha jönne
A remény is, elkísérőn.
Falak meg álarcban?
Köd-takaró leszállt tájra,
Fal meg csak áll, bánatába…
*
Elképesztő ez a folytonos háborúzás, a víz alatt,
Kiirtják a halakat, mi a piacon veszünk hamisat?

Most, akkor külön álarc is van, vagy a ködtakaró az?
A fal tudja-e, vagy csak omladozik, mint összes amaz.

Emberek, lesz-e itt
Valaha is újabb csoda?
Vagy csak köd-takaró?
Köd-takarót utálja… Nap!
Nem látni, lekési misét… pap.

Vecsés, 2017. július 7. – Kustra Ferenc József – 3 soros-zárttükrös –ben, versben, TANQ –ban.
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 440