Elmentél? Nem is voltál soha. Nem vagy?
Nélküled üresen csikorog az agy.
Hiányzol, mint kerékagynak a zsír,
Nélküled csikorgok, rólad semmi hír.
Itt az idő! Véglegesen felmérem,
Hogy nélküled mit sem ér az életem.
Föladom, a határidő december
Harmincegy és onnan nem vagyok ember.
Nem vagy. Nélküled az élet mit sem ér.
Nélküled az életem csak folt, de fehér.
Nélküled nem lehet feltérképezni se,
Mert üres, mint a szegények köcsögje.
Hát igen, nélküled idejutottam,
Eddig öklömmel semmibe sújtottam.
Most már látom eddig öklöm sem volt,
Most már látom, életem hamvában holt.
Én szólítanálak: Kedves Szerencsém!
Te! Hogy tegyem? Sohse voltál enyém.
Ez van… Búcsúzzunk el ismeretlenül,
Megyek tovább kielégületlenül.
Budapest, 2000. október 8. –Kustra Ferenc József- önéletrajzi írás.
Nélküled üresen csikorog az agy.
Hiányzol, mint kerékagynak a zsír,
Nélküled csikorgok, rólad semmi hír.
Itt az idő! Véglegesen felmérem,
Hogy nélküled mit sem ér az életem.
Föladom, a határidő december
Harmincegy és onnan nem vagyok ember.
Nem vagy. Nélküled az élet mit sem ér.
Nélküled az életem csak folt, de fehér.
Nélküled nem lehet feltérképezni se,
Mert üres, mint a szegények köcsögje.
Hát igen, nélküled idejutottam,
Eddig öklömmel semmibe sújtottam.
Most már látom eddig öklöm sem volt,
Most már látom, életem hamvában holt.
Én szólítanálak: Kedves Szerencsém!
Te! Hogy tegyem? Sohse voltál enyém.
Ez van… Búcsúzzunk el ismeretlenül,
Megyek tovább kielégületlenül.
Budapest, 2000. október 8. –Kustra Ferenc József- önéletrajzi írás.
Rongyos felhők úsznak,
Enyhe szél fákat cirógat.
A nap kacsingató.
Víz tükrén lágy fodrot
Hajt, röppent tollat simogat.
Idő libegve száll.
Tágas rétnek szélén
Zizegő, nádas-kar suttog.
Lápos földet szárít.
Finoman hajt lepkét,
Pihéket fák fölé emel.
Bársonyos fuvallat.
Tájt ringatón ölel,
Hűsen, csaknem szerelmesen?
Szépen bán erővel!
Érzéki balett tánc,
Kecses mozdulat mindenütt.
Este takarodó!
Dunatőkés, 2024. március 14. -Ostrozánsky gellért- íródott: HIAQ csokorban.
Enyhe szél fákat cirógat.
A nap kacsingató.
Víz tükrén lágy fodrot
Hajt, röppent tollat simogat.
Idő libegve száll.
Tágas rétnek szélén
Zizegő, nádas-kar suttog.
Lápos földet szárít.
Finoman hajt lepkét,
Pihéket fák fölé emel.
Bársonyos fuvallat.
Tájt ringatón ölel,
Hűsen, csaknem szerelmesen?
Szépen bán erővel!
Érzéki balett tánc,
Kecses mozdulat mindenütt.
Este takarodó!
Dunatőkés, 2024. március 14. -Ostrozánsky gellért- íródott: HIAQ csokorban.
Ölyv tárt szánnyal száll,
Köröz lég áramlatán.
Erőt spórol. Jól!
Élelmet fürkész réten,
Előrelátó éppen.
Mozdulatlan szárny,
Lentről nem oly kirívó.
Türelem-szaki!
A tág határ nem sivár,
Vadász alkalomra vár.
Dunatőkés, 2024. március 18. -Ostrozánsky Gellért- íródott: senrjonix duo formátumban.
Köröz lég áramlatán.
Erőt spórol. Jól!
Élelmet fürkész réten,
Előrelátó éppen.
Mozdulatlan szárny,
Lentről nem oly kirívó.
Türelem-szaki!
A tág határ nem sivár,
Vadász alkalomra vár.
Dunatőkés, 2024. március 18. -Ostrozánsky Gellért- íródott: senrjonix duo formátumban.
Csillám kavalkád
Színek , aranyba hajlók.
Nyári sirató!
Zsugorodott nap
Deres , levél-hullató.
Már vénasszonyos.
Sárba ragadt fa,
Könnyes levele csöppen.
Zúzmarás köpeny.
Dunatőkés, 2024. február 24.-Ostrozánsky Gellért- íródott: haiku trióban.
Színek , aranyba hajlók.
Nyári sirató!
Zsugorodott nap
Deres , levél-hullató.
Már vénasszonyos.
Sárba ragadt fa,
Könnyes levele csöppen.
Zúzmarás köpeny.
Dunatőkés, 2024. február 24.-Ostrozánsky Gellért- íródott: haiku trióban.
Ha jönne az a perc,
Mikor sípoló fülemből visszhangozna
Az a nagy sötét terc,
Engedj csak... Egy-lényünk a széllel dalolna,
Onnan már nincs rükverc!
Ha az a perc elér,
Emlékeink pillanatokba torlódnak.
Sötét helyett fehér
Fény jön, és az öröklétbe tárulkoznak...
Visz a göncöl szekér!
Feletted lebegek.
Az ablakodon beszűrődő éjjeli
Csillag fénye leszek,
Hozzád simulva álmod lelkem érleli
Benned. Istent Hiszek!
Dunatőkés, 2024. március 19. -Ostrozánsky Gellért - íródott: keresztrím formátumban.
Mikor sípoló fülemből visszhangozna
Az a nagy sötét terc,
Engedj csak... Egy-lényünk a széllel dalolna,
Onnan már nincs rükverc!
Ha az a perc elér,
Emlékeink pillanatokba torlódnak.
Sötét helyett fehér
Fény jön, és az öröklétbe tárulkoznak...
Visz a göncöl szekér!
Feletted lebegek.
Az ablakodon beszűrődő éjjeli
Csillag fénye leszek,
Hozzád simulva álmod lelkem érleli
Benned. Istent Hiszek!
Dunatőkés, 2024. március 19. -Ostrozánsky Gellért - íródott: keresztrím formátumban.