Idő 
Értékelés 
Értékelés Hétköznapi pszichológia… ironikusan…
Van sokféle találkozás, mindegyiktől kapsz valamit,
Jót-rosszat, boldogságot-bánatot, igazit vagy talmit,
Van sokféle találkozás, mindegyiktől kapsz valamit.
*
Egyesek meglásd, próbára tesznek, mások meg kihasználnak,
És ez nem lesz kedvedre, nem szerez neked örömöt.
De közben előfordulhat, hogy egyesek meg tanítanak…
És
Ez a sok rossz között, szerez neked életörömöt.
Ezek a találkozások, majd meglátod, hogy rád… jól hatnak.
*
Sokból tanulhatsz... tanulságot vond le te,
Meglásd, semmit nem vesztesz, csak nyerhetsz vele,
Sokból tanulhatsz... tanulságot vond le te.
Vecsés, 2017, november 19. – Szabadka, 2018. február 21. – Kustra Ferenc József – a verset én írtam a 3 soros-zárttükrös –öket, szerző-, és poétatársam, Jurisin Szőke Margit és a címe:
,,Mindegyiktől kapsz valamit’’
Van sokféle találkozás, mindegyiktől kapsz valamit,
Jót-rosszat, boldogságot-bánatot, igazit vagy talmit,
Van sokféle találkozás, mindegyiktől kapsz valamit.
*
Egyesek meglásd, próbára tesznek, mások meg kihasználnak,
És ez nem lesz kedvedre, nem szerez neked örömöt.
De közben előfordulhat, hogy egyesek meg tanítanak…
És
Ez a sok rossz között, szerez neked életörömöt.
Ezek a találkozások, majd meglátod, hogy rád… jól hatnak.
*
Sokból tanulhatsz... tanulságot vond le te,
Meglásd, semmit nem vesztesz, csak nyerhetsz vele,
Sokból tanulhatsz... tanulságot vond le te.
Vecsés, 2017, november 19. – Szabadka, 2018. február 21. – Kustra Ferenc József – a verset én írtam a 3 soros-zárttükrös –öket, szerző-, és poétatársam, Jurisin Szőke Margit és a címe:
,,Mindegyiktől kapsz valamit’’
Az életem, lét egy nagy sakktábláján telik!
Kik velem ott vannak… csak integetek nekik.
Nem-igen látom, hogy minket a sorsközösség összekötne,
Az egész csak front és nem hozott teát a Hamupipőke.
A lét miben élsz,
Egy fekete, fehér lap.
Ki körül vesz, nem mind jó.
Életed nehéz,
Mert van ami fekete,
És te fehérnek hitted.
*
Sakkozni szeretsz-e,
Kedves? Kedves vagy, tán nem is?
Én feketén, te nem.
Ketten vagyunk a sakktábla,
Vagy bábuk lettünk mi mára?
*
Fekete-fehér kockákon sivár életünket tengetjük,
Amíg ki nem lőnek a bástyából, addig zászlót lengetjük,
Vagy várhatjuk, hogy erre jár futár, kaszabol… mi kergetjük.
Űzzük a rosszat,
Jóból is kicsi jusson.
Így teng-leng az életünk.
Harcolunk jóért,
Néha sikerrel járunk.
Hol fenn, hol lenn? Így élünk.
*
Te király vagy, Édes...
Én paraszt. Védelek drágán.
Erőn túl is, játszom.
Veled, érted vagyok, ne félj.
Bolondok királya, remélj!
*
Míg az élet, kemény és a gumitalp is kopogós,
Addig, minden gondolat torzba fordul, megroppanós.
Nem számít semmit sem, ha poétaként lelki-titkot írok,
És olvasás után még nagyon megfejtendők... gondolatok.
Kemény az élet,
S ha élet-titkot írok,
Ha megfejted őrizd azt.
Ha vérzik szívem,
És titkom versbe öntöm,
Csak olvasd, ne fejtegesd.
*
Titkot súgok, fülelj!
Versbe sírom bánatomat.
De hiába kérlek…
Te király, én paraszt vagyok.
A Halál kaszája ragyog.
*
Támad a vezér, kicselezi a mi bástyánkat,
Tábláról, csak úgy lerúgja élő parasztokat...
Csoda, hogy még élek... kapom menetparancsokat.
A sors ha üldöz,
S megfoszt attól kit szeretsz,
Ha túléled... csak szenvedsz.
A sors kegyetlen,
Néha rugdos, nem csak ver.
Túlélni alig lehet.
*
Neked is Kedvesem,
Ugyanúgy csillan az éle,
Mint nekem. Nem választ.
Engem visz el előbb, tudom,
De játékot el nem unom.
*
Amióta világ a sakk-világ,
S mióta az egér mindent megrág,
Szép bíz' a géppisztolysorozat szimfóniája
És mi vagyunk a tábla, paraszt ármádiája.
Játszma az élet,
Csak sakkfigurák vagyunk,
Az élet sakktábláján.
Sakkozik a sors,
Keze húz...bábuk vagyunk.
Sakktáblán telik létünk.
*
Jössz majd Te, Királyom
Utánam. Leszek szeretve,
Általad ölelve.
Mert halálon túl nem számít,
Ki, mi volt, éppen mit állít...
*
Büntetlenül játszik velünk a tábla másik oldala, mint az életben,
Ki a bábukat tologatja, leveszi, bizony az úr! Több mint kegyetlen…
Tologató, vagy tábla, ha parasztot lát, vég nélkül tapossa... lelketlen…
Vecsés, 2008. március 9. – Szabadka, 2018. május 20. – Mórahalom, 2018. június 10. - Kustra Ferenc József - a verset én írtam, a sedoka –kat Jurisin Szője Margit (a sedoka -k címe:”Csak sakkfigurák vagyunk”). A TANQ –kat írta Farkas Tekla.
Kik velem ott vannak… csak integetek nekik.
Nem-igen látom, hogy minket a sorsközösség összekötne,
Az egész csak front és nem hozott teát a Hamupipőke.
A lét miben élsz,
Egy fekete, fehér lap.
Ki körül vesz, nem mind jó.
Életed nehéz,
Mert van ami fekete,
És te fehérnek hitted.
*
Sakkozni szeretsz-e,
Kedves? Kedves vagy, tán nem is?
Én feketén, te nem.
Ketten vagyunk a sakktábla,
Vagy bábuk lettünk mi mára?
*
Fekete-fehér kockákon sivár életünket tengetjük,
Amíg ki nem lőnek a bástyából, addig zászlót lengetjük,
Vagy várhatjuk, hogy erre jár futár, kaszabol… mi kergetjük.
Űzzük a rosszat,
Jóból is kicsi jusson.
Így teng-leng az életünk.
Harcolunk jóért,
Néha sikerrel járunk.
Hol fenn, hol lenn? Így élünk.
*
Te király vagy, Édes...
Én paraszt. Védelek drágán.
Erőn túl is, játszom.
Veled, érted vagyok, ne félj.
Bolondok királya, remélj!
*
Míg az élet, kemény és a gumitalp is kopogós,
Addig, minden gondolat torzba fordul, megroppanós.
Nem számít semmit sem, ha poétaként lelki-titkot írok,
És olvasás után még nagyon megfejtendők... gondolatok.
Kemény az élet,
S ha élet-titkot írok,
Ha megfejted őrizd azt.
Ha vérzik szívem,
És titkom versbe öntöm,
Csak olvasd, ne fejtegesd.
*
Titkot súgok, fülelj!
Versbe sírom bánatomat.
De hiába kérlek…
Te király, én paraszt vagyok.
A Halál kaszája ragyog.
*
Támad a vezér, kicselezi a mi bástyánkat,
Tábláról, csak úgy lerúgja élő parasztokat...
Csoda, hogy még élek... kapom menetparancsokat.
A sors ha üldöz,
S megfoszt attól kit szeretsz,
Ha túléled... csak szenvedsz.
A sors kegyetlen,
Néha rugdos, nem csak ver.
Túlélni alig lehet.
*
Neked is Kedvesem,
Ugyanúgy csillan az éle,
Mint nekem. Nem választ.
Engem visz el előbb, tudom,
De játékot el nem unom.
*
Amióta világ a sakk-világ,
S mióta az egér mindent megrág,
Szép bíz' a géppisztolysorozat szimfóniája
És mi vagyunk a tábla, paraszt ármádiája.
Játszma az élet,
Csak sakkfigurák vagyunk,
Az élet sakktábláján.
Sakkozik a sors,
Keze húz...bábuk vagyunk.
Sakktáblán telik létünk.
*
Jössz majd Te, Királyom
Utánam. Leszek szeretve,
Általad ölelve.
Mert halálon túl nem számít,
Ki, mi volt, éppen mit állít...
*
Büntetlenül játszik velünk a tábla másik oldala, mint az életben,
Ki a bábukat tologatja, leveszi, bizony az úr! Több mint kegyetlen…
Tologató, vagy tábla, ha parasztot lát, vég nélkül tapossa... lelketlen…
Vecsés, 2008. március 9. – Szabadka, 2018. május 20. – Mórahalom, 2018. június 10. - Kustra Ferenc József - a verset én írtam, a sedoka –kat Jurisin Szője Margit (a sedoka -k címe:”Csak sakkfigurák vagyunk”). A TANQ –kat írta Farkas Tekla.
Hétköznapi pszichológia
(Bokorrímes)
Sok ember olyan szemellenzővel jár, mint a sörös-kocsi lovai,
Van, aki egész életében dugóhúzóba zuhan, mint légjárók gépei…
A legtöbb embert körülveszik a mélységes mélabú, sötét fellegei!
Ebédileg a tányéroknál bús-bánatosan ül a tömeg, de mindenki egyedül,
Teli tányér, üres tányér, felnézve a semmit látja… életében csak menekül…
Desszertet már nem várja, édességet nem kedveli, máshol lesz egyedül.
Van ki hallja, sőt érzi a szárnysuhogást, mert őrangyala éppen dolgozik,
De ez élethosszabbításra, vagy az öröklét elnyerésére, nem vonatkozik…
Az ez egy persze nagyon is biztos, hogy az élet véges… halállal elfogyatkozik.
(Anaforás, belsőm rímes, bokorrímes)
Ki már öregszik… Léte naplementéjének a színeit és pillanatait szürcsöli,
Ki már öregszik… Léte fájó pontjainak darabjait, szívéből előveszi…
Ki már öregszik… Létét siratja, hogy itt a vége, mert a sorsa ezt rendeli!
Vecsés, 2020. július 14. – Kustra Ferenc József
(Bokorrímes)
Sok ember olyan szemellenzővel jár, mint a sörös-kocsi lovai,
Van, aki egész életében dugóhúzóba zuhan, mint légjárók gépei…
A legtöbb embert körülveszik a mélységes mélabú, sötét fellegei!
Ebédileg a tányéroknál bús-bánatosan ül a tömeg, de mindenki egyedül,
Teli tányér, üres tányér, felnézve a semmit látja… életében csak menekül…
Desszertet már nem várja, édességet nem kedveli, máshol lesz egyedül.
Van ki hallja, sőt érzi a szárnysuhogást, mert őrangyala éppen dolgozik,
De ez élethosszabbításra, vagy az öröklét elnyerésére, nem vonatkozik…
Az ez egy persze nagyon is biztos, hogy az élet véges… halállal elfogyatkozik.
(Anaforás, belsőm rímes, bokorrímes)
Ki már öregszik… Léte naplementéjének a színeit és pillanatait szürcsöli,
Ki már öregszik… Léte fájó pontjainak darabjait, szívéből előveszi…
Ki már öregszik… Létét siratja, hogy itt a vége, mert a sorsa ezt rendeli!
Vecsés, 2020. július 14. – Kustra Ferenc József
Harcokban veszteség mindenkit érni fog,
Fájdalmas akkor, amikor ezt felfogod.
De ha küzdened kell, tedd oda magadat,
Ne hagyjad, hogy legyőzzön bármely pillanat.
A harcban győzhetsz, ha nem ismersz félelmet, kegyelmet,
De, hogy Te győzzél, bizony ismerned kell az életet.
Ne is gondolj arra, hogy a vesztés is lehetőség,
Neked csak a siker, ami egy adott eshetőség.
Ha jó harcos vagy, akkor szíved ettől hevesen dobog,
Küzdj, ne kímélj semmit, ha elkerülhetetlen a dolog.
Harc és csata, sok-sok van csak jönnek, mennek,
Kik ezt teszik, azok bizony mind emberek.
Vecsés, 2012. február 1. – Kustra Ferenc József
Fájdalmas akkor, amikor ezt felfogod.
De ha küzdened kell, tedd oda magadat,
Ne hagyjad, hogy legyőzzön bármely pillanat.
A harcban győzhetsz, ha nem ismersz félelmet, kegyelmet,
De, hogy Te győzzél, bizony ismerned kell az életet.
Ne is gondolj arra, hogy a vesztés is lehetőség,
Neked csak a siker, ami egy adott eshetőség.
Ha jó harcos vagy, akkor szíved ettől hevesen dobog,
Küzdj, ne kímélj semmit, ha elkerülhetetlen a dolog.
Harc és csata, sok-sok van csak jönnek, mennek,
Kik ezt teszik, azok bizony mind emberek.
Vecsés, 2012. február 1. – Kustra Ferenc József
(3 soros-zárttükrös)
Ha, Te a vágyad csillagszórásába fogsz,
Lelkem polcáról minden rosszat lerakodsz…
Ha, Te a vágyad csillagszórásába fogsz.
Bújjunk össze, legyünk együtt szerelmi vétkesek,
Így, lovagoljuk meg összefonódva éjeket,
Beléd bújok és az lesz a kéjem,
Ott bennem nem lesz semmi értelem…
(Bokorrímes)
Neked hagyom érző átölelésem,
Ide már nem kell, bíz' semmi védelem,
Szerelmetes testedbe megérkezem...
Megadjuk a módját, Te semmit senem, el nem kapkodsz,
Kielégülésünk után, Te semmin nem bosszankodsz…
Megadjuk a módját, Te semmit senem, el nem kapkodsz,
Jó szeretni veled,
Szép a kecses tested.
Oly' finom a lelked...
(Halmazrímes)
A vad testedre megéheztem,
Jó, ha puha melled érezem,
Ritmikádat igen élvezem,
Kis rezgéseid is észlelem,
A testedből árad… végzetem...
Vecsés, 2018. április 13. – Kustra Ferenc József – Ó, Te erotika… (Ebben íródott és Alloiostrofikus versformában!) A 3 soros-zárttükröst úgy kell olvasni, hogy az első és második sort egyben. Értékelni! Utána a 2. és 3. sort egyben és értékelni. A különbség adja a sava-borsát…
Ha, Te a vágyad csillagszórásába fogsz,
Lelkem polcáról minden rosszat lerakodsz…
Ha, Te a vágyad csillagszórásába fogsz.
Bújjunk össze, legyünk együtt szerelmi vétkesek,
Így, lovagoljuk meg összefonódva éjeket,
Beléd bújok és az lesz a kéjem,
Ott bennem nem lesz semmi értelem…
(Bokorrímes)
Neked hagyom érző átölelésem,
Ide már nem kell, bíz' semmi védelem,
Szerelmetes testedbe megérkezem...
Megadjuk a módját, Te semmit senem, el nem kapkodsz,
Kielégülésünk után, Te semmin nem bosszankodsz…
Megadjuk a módját, Te semmit senem, el nem kapkodsz,
Jó szeretni veled,
Szép a kecses tested.
Oly' finom a lelked...
(Halmazrímes)
A vad testedre megéheztem,
Jó, ha puha melled érezem,
Ritmikádat igen élvezem,
Kis rezgéseid is észlelem,
A testedből árad… végzetem...
Vecsés, 2018. április 13. – Kustra Ferenc József – Ó, Te erotika… (Ebben íródott és Alloiostrofikus versformában!) A 3 soros-zárttükröst úgy kell olvasni, hogy az első és második sort egyben. Értékelni! Utána a 2. és 3. sort egyben és értékelni. A különbség adja a sava-borsát…
