E szegény kis Magyarország védelme,
Egyedül a mi gondunk már eleve.
A mi hazánk, a mi földünk, mi jussunk!
Ha kell, akkor érte mindön harcoljunk.

Fuldokló, szalmaszálba kapaszkodik…
Hazafiúi kötelesség nekik,
Kiharcolni, a pénz, a posztót, fegyvert
És jó képet vágni a királyhoz, mert…

Keserű… vedd a királyt, ahogy vagyon.
Imádkozz… beszorulunk várba vajon?
Nagyságon vitézlő atyámfiai,
Keserű gondolat és most a kard ki?!

A nemes országunkat megtartani.
Ebgondolat véres kardot mutatni?
Idegen nemzettség lábát megvetni
Jött. Mi meg itt… országot megtartani.

Őfelsége inte; férjünk törökkel.
Alkudjunk meg, az idegen őrökkel?
Kényszerítsük, viaskodva gyalázzuk!
Ne hagyjuk magunk, hazánkat vigyázzuk!

Ravasz a török… hitszegő, kegyetlen,
Összeszedi aranyunkat a végeken.
Falu és szántó nélkül nincsen vár,
Még csak hódít török… kizsigerel már.

A ravasz bevonult már Szigetvárra,
Onnan hív minket szpáhikkal csatára.
Nádor ízen ez jól van így… zsoldos ő?
Szégyen ez? Mit szól ehhez a felmenő?

Keresztyén seregek zsoldosaitól
Mit várhatunk, mint felszabadítótól?
Ők is egymással vannak elfoglalva
És nekünk is jó a nagyok hatalma…

Meghalt Mátyás király óta igazság,
Egyébként sincs… kicsinek nincs igazság!
Ő magyar volt, bár horvátnak született,
Vezető az óta sem teremtetett.

Átok ül hazánkon, török míg lesz… itt?
Imádkozom végig az esztendeit.
Középkorban, döngölt földvárban ülve
Iga, sorsa hazánknak, szem lesütve?

Vecsés, 2003. április 27. – Kustra Ferenc József

Állatvilágról…

Éter! Madárdal!
Földön, sok bogár futkos.
Méhraj a fénybe.
*
Parkban ott ül már,
Illathozó langyos szél.
Boldog méhrajok.
*
Fűben, zene szól,
Tücsök nekünk hegedül.
Zöldes sarjadás…
*
Újraéledtek
Hangok, kertet betöltik.
Tücsök ciripel.
*
Tücsökhang… cirip
Hallik kerti zöld fűből.
Fűnövés zaja.
*
A nád a széllel
Kekeckedik, ujjat húz.
Nádirigó ül.
*
Békaszerenád
Karcsú nádszálak között.
Gólya, már oson.
*
Hűvös májusi
Est, körben nyugodt tájon.
Vaddisznó család.
*
Frissen pattanó
Rügyek… az új természet.
Vaddisznó baktat.
*
Ligeti fák közt
Majdnem végtelen a tér.
Vadkan kóricál.
*
Gévagomba nő!
Kucsmagombát is lelni.
Vaddisznó eszi!
*
Erdőben hallik
Kakukk hangja. Híradó!
Őzek figyelnek.

Vecsés, 2018. április 16. – Kustra Ferenc József– íródott: Basho féle eredeti stílusban…
5-600 éve Japánban úgy tartották, ha a haikuíró, életében meg tudott írni 10 haikut, akkor ő már mester! Én már eddig cca. 3500 db –t írtam. + senrjút, senrjonixot, tankát stb.

(3 soros-zárttükrös)
Lehettem volna szirtkő, lejtőn, csúcsra menet,
Vittem is magammal barátomat, az ebet.
Lehettem volna szirtkő, lejtőn, csúcsra menet.

Fűszálként mindenütt megterem, tarolón végzetes baj,
Ha napra kerültem a fejemen rögvest olvadt a vaj.

Mindig tapasztaltam ide-oda, jártamban-keltemben,
A csűrés-csavarás a menő, ez alap a sikerben.

Az őszöm úgy vélem, immár szép, szürkés-szakadtkabátos,
Talán ezután, már csak telem lesz, hideg zúzmarásos.

Ahogy jő az életvég egyre inkább nincs metódusunk,
Akkor már csak a hajat hátra simítva, csak vakkantunk.

(Bokorrímes)
Manapság már, többször kijárok a folyópartra, gondolkozni,
Hol üres a tájék, a nagy víz sem akadály, nem áll meg folyni.
Viszek egy zsebnyi követ, azt jól lehet a vízbe bedobálni…
Beléjük kövesedve a múltam, mit nem lehet eldobálni…

(3 soros-zárttükrös)
Gondolatom kisuhan a víz fölé és int a többieknek, gyertek,
Itt jó, senki nem zavar, mert nincs akadály, hogy hosszan képzelegjetek.
Gondolatom kisuhan a víz fölé és int a többieknek, gyertek.

A víz megállás nélkül csobogva folyik csendesen,
A múltam a kavicsokban lakik, lám, véglegesen.

(Bokorrímes)
Eddig én voltam mindenkinek egy senki,
Most sem vagyok magamnak... már jó nagy senki.
Közelg’ az végidő… úgyse sajnál: senki…?

Vecsés, 2018. november 5. – Kustra Ferenc József- Önéletrajzi írás.

Márciusi hó
Vizesedik már kertben.
Nedves szélroham.
*
Dér elpárolgott,
Melegecske közeleg.
Szellő, melegszik!
*
Fűszálakon is
Pezsgő élet indult be.
Kolóniákban…
*
Tó vize csak ring.
Körbeveszik a kövek…
Kis rókák isznak.
*
A füsti fecskék,
Tavasszal érkeznek meg.
Eresz alatt, lak.
*
Sarjadó zöld fű…
Medvebrummogás hallik.
Természet éled.
*
Kizöldült réten
Sok a virágkezdemény.
Illatorgia.
*
Zöld réten, piros
Pipacsok erdeje nyílt.
Mint… futószőnyeg.
*
Egy hulló levél
Kacagva hull lefelé.
Van sarjadó új…
*
Kertekbe oson
És bimbókat kinyitja.
Remény évszaka!
*
Rügyek duzzadnak
Barackfán, lesz sok lekvár.
Derűs virágzás.
*
Zöldre váltanak
Az eddig kopasz ágak.
Madárdal harsog.

Vecsés, 2022. június 11. – Kustra Ferenc József: íródott: senrjú csokorban.

Kemény húsvéti élmény

(Leoninus trió)
Van pl., a húsvét, ami nagy locsolkodás, sonka tormával, meg több pálesz ívás.
Otthont reggel elhagyom… kényelmes, belakott otthont, gusztálom a más… otthont.
Permetezek, invitálnak asztalhoz… fogadom és nekilátok zabához.

Még szobára invitálnak, a nagyi beteg, de locsolom, így úriembernek látnak.
Kezdek enni, szedek bőséggel, erre betódul egy katonakorú tömeg: kölnikkel.
Míg fölálltam... kis pofátlan leült, elkezdte szedettemet enni… öklöm jó befeszült…

Ilyen rossz húsvéti locsolkodásom még nem volt, elmegyek, mert ilyen rossz még nem volt.
Közben láttam, a cica belső párkányon ült, bambán bámult, benne ideg nem feszült.
Elköszöntem, nem marasztaltak… keresztanyámék, rájöttem, értem oda nem voltak.

Vecsés, 2022. június 11 - Kustra Ferenc József