Idő 
Értékelés 
Értékelés A vihar a jég koronáját fújja,
Lenn a kopár falvakat dúlja.
Tördelt ágak repülve sírtak a szélben,
Szilveszter éjszakáján az északkeleti részen.
Ifjúságunk után sóvárgó vággyal
Emlékeink már a múltba szárnyal.
Hej, öregebbek leszünk megint egy évvel,
Viaskodunk itt lenn némán faggyal és széllel.
Kemény fagyok csatlósa a télnek,
Gyorsan peregnek itt lenn az évek.
Pezsgőt bontunk, éjfélt üt az óra,
Tévét nézünk az asszonnyal, szól a magyar nóta.
Tarnazsadány, 2020. december 27.
Lenn a kopár falvakat dúlja.
Tördelt ágak repülve sírtak a szélben,
Szilveszter éjszakáján az északkeleti részen.
Ifjúságunk után sóvárgó vággyal
Emlékeink már a múltba szárnyal.
Hej, öregebbek leszünk megint egy évvel,
Viaskodunk itt lenn némán faggyal és széllel.
Kemény fagyok csatlósa a télnek,
Gyorsan peregnek itt lenn az évek.
Pezsgőt bontunk, éjfélt üt az óra,
Tévét nézünk az asszonnyal, szól a magyar nóta.
Tarnazsadány, 2020. december 27.
Beborítottad tejszínű lepelbe,
kedves angyal járta tájakat.
Köpenyed a valóságot belepte,
nap fényéből varázsoltál árnyakat.
Titkokkal szövöd át a tudottat,
sejtelmes lett mi látott volt.
Vetítesz ki álmokból lopottat,
mit ködhullámod megrajzolt.
kedves angyal járta tájakat.
Köpenyed a valóságot belepte,
nap fényéből varázsoltál árnyakat.
Titkokkal szövöd át a tudottat,
sejtelmes lett mi látott volt.
Vetítesz ki álmokból lopottat,
mit ködhullámod megrajzolt.
Háborúból hazafelé,éhezett a katona.
Bárhová is kopogtatott,enni nem kapott soha.
Bejárta az egész falut, adnának-e alamizsnát.
De mit kapott nem fedezte szegény vacsoráját.
El is határozta gyorsan, felkapva egy nagy követ.
Főzök ebből levest én! Keresek olyan helyet
Első falu első házán kopogott a katona.
Gondolta, hogy itt lesz kőből mindjárt finom vacsora.
Öregasszony nyitott ajtót. Köszöntötte a legény.
Alamizsnát jöttem kérni bár nem vagyok én szegény.
Vizet, s lábost tud-é adni?Főzni valót hoztam ám.
Finomabbnál finomabb kővel teli a tarisznyám.
Ámult-bámult a vénasszony. Kőből főzni lehet-e?
Ha megtanul bizonyára gazdag lesz az élete.
Gyere-gyere invitálta. Mutasd hogyan csinálod.
Mindent adok mi kell hozzá, ahogy te csak kívánod.
Lábost, vizet hozzon kend,tegye fel a tűz fölé.
Mikor a víz már rotyogott, kavicsot dobott belé.
Kevergette,kevergette.Az öregasszony meg csak leste.
Finom leves lesz majd ebből, mire leszáll az este.
Kóstolgatta,kóstolgatta.Csettintgetett nagyokat.
Egy kanál zsír kéne belé, ha a háznál az akad.
Hogyne lelkem akad az itt.Van kint a kis kamrában.
Ha kell bele egy csipet só is, mondjad nekem csak bátran.
Csipet só is,s egy kis krumpli édesíti a követ.
Ha hozna bele, ha már megy, a kamrából jövet.
Serény asszony lótott-futott. Hozott mindent, amit kért.
A vidám obsitos az apróságért jó vacsorát ígért.
Mondja hősünk:-nagyon finom, szinte kész is.
Valami tán, egy kis kolbász kéne bele mégis.
Hozom-hozom mondá szüle, s szinte suhan.
Ahogy titkos kamrájába a kolbászért rohan.
Kész is lett a kőleves. Jól laktak tőle nagyon.
Gondolta az öregasszony, ez a kő egy vagyon.
Sokat ér az. Sokat ér az. Kőből levés. Nahát!
Sosem látott a vénasszony még ekkora csodát.
Add el nékem a csodakövet. Kérlelte a legényt.
Szinte ráncigálta, nem engedte elmenni a szegényt.
Nohát, legyen. Nohát, legyen. Száz forint az ára.
Gazdag lett a szegény legény. Pedig eddig felkopott az álla.
Bárhová is kopogtatott,enni nem kapott soha.
Bejárta az egész falut, adnának-e alamizsnát.
De mit kapott nem fedezte szegény vacsoráját.
El is határozta gyorsan, felkapva egy nagy követ.
Főzök ebből levest én! Keresek olyan helyet
Első falu első házán kopogott a katona.
Gondolta, hogy itt lesz kőből mindjárt finom vacsora.
Öregasszony nyitott ajtót. Köszöntötte a legény.
Alamizsnát jöttem kérni bár nem vagyok én szegény.
Vizet, s lábost tud-é adni?Főzni valót hoztam ám.
Finomabbnál finomabb kővel teli a tarisznyám.
Ámult-bámult a vénasszony. Kőből főzni lehet-e?
Ha megtanul bizonyára gazdag lesz az élete.
Gyere-gyere invitálta. Mutasd hogyan csinálod.
Mindent adok mi kell hozzá, ahogy te csak kívánod.
Lábost, vizet hozzon kend,tegye fel a tűz fölé.
Mikor a víz már rotyogott, kavicsot dobott belé.
Kevergette,kevergette.Az öregasszony meg csak leste.
Finom leves lesz majd ebből, mire leszáll az este.
Kóstolgatta,kóstolgatta.Csettintgetett nagyokat.
Egy kanál zsír kéne belé, ha a háznál az akad.
Hogyne lelkem akad az itt.Van kint a kis kamrában.
Ha kell bele egy csipet só is, mondjad nekem csak bátran.
Csipet só is,s egy kis krumpli édesíti a követ.
Ha hozna bele, ha már megy, a kamrából jövet.
Serény asszony lótott-futott. Hozott mindent, amit kért.
A vidám obsitos az apróságért jó vacsorát ígért.
Mondja hősünk:-nagyon finom, szinte kész is.
Valami tán, egy kis kolbász kéne bele mégis.
Hozom-hozom mondá szüle, s szinte suhan.
Ahogy titkos kamrájába a kolbászért rohan.
Kész is lett a kőleves. Jól laktak tőle nagyon.
Gondolta az öregasszony, ez a kő egy vagyon.
Sokat ér az. Sokat ér az. Kőből levés. Nahát!
Sosem látott a vénasszony még ekkora csodát.
Add el nékem a csodakövet. Kérlelte a legényt.
Szinte ráncigálta, nem engedte elmenni a szegényt.
Nohát, legyen. Nohát, legyen. Száz forint az ára.
Gazdag lett a szegény legény. Pedig eddig felkopott az álla.
Csak nézlek ős tölgy matuzsálem
Már ötszáz esztendeje, hogy magasodsz.
Első ez, hogy felkereslek, ha hazajöttem.
Luther átkozása óta itt kapaszkodsz.
Emlékszel tölgy, mi volt a te vágyad,
Mikor csemeteként álmodoztál,
S még zsenge volt az ifjú ágad?
Elérni a fellegeket a holdvilágnál.
Most már óvón veted árnyékodat
Magvad szórta zsenge fákra.
S, ha rád borul a nyáralkonyat,
Látod ahogy szellőt hívnak nászra.
Orákulum voltál ősi Dodomában,
Lombjaid sóhaja mutatta a jövőt.
Most koronád tükre látszik a Dunában,
S a jövő nemzedékre vonsz áldó tetőt.
Már ötszáz esztendeje, hogy magasodsz.
Első ez, hogy felkereslek, ha hazajöttem.
Luther átkozása óta itt kapaszkodsz.
Emlékszel tölgy, mi volt a te vágyad,
Mikor csemeteként álmodoztál,
S még zsenge volt az ifjú ágad?
Elérni a fellegeket a holdvilágnál.
Most már óvón veted árnyékodat
Magvad szórta zsenge fákra.
S, ha rád borul a nyáralkonyat,
Látod ahogy szellőt hívnak nászra.
Orákulum voltál ősi Dodomában,
Lombjaid sóhaja mutatta a jövőt.
Most koronád tükre látszik a Dunában,
S a jövő nemzedékre vonsz áldó tetőt.
A hosszú távú
Gondolkozás a siker
Legfőbb záloga.
*
A részsiker is
Lehet oly’ nagy eredmény
Mi maradandó.
*
A részsiker ne
Tegyen oly’ öntelté,
Hogy végül vesztesz!
*
Jó hosszútávra
Tekintve, szerencsével,
Sikeres leszel.
*
A siker újít
És feltölt, regenerál,
Lelket felépít.
*
Sikered legyen
Az eredmény, mi marad.
Lelked, nem apad.
*
Ha félelmed meg-
Izzaszt is, urald magad,
Vagy elvész siker...
*
Ha a sikered
A fejedbe száll, véged!
Pénzes senki vagy.
*
A sikered, ha
Fejedre száll, elveszel!
Magad számára!
*
A végső siker
Megélése jó lesz,
Ha magad maradsz.
*
Ha jő sikered,
Ne képzeld, hogy lettél...
Maradj embernek!
*
A sikeredtől
Több vagy, eredményesebb,
De ne élj vissza...
*
Sikerépítés:
Az alázatos munka
És odaadás.
*
Ha sikered a
Boldogságod alapja,
Fogd, ne engedd el.
*
Sikert elérni
Könnyebb, mint megtartani.
Az kemény munka.
*
A döntéseid
Helyességét mutatja,
Megjött sikered.
*
A siker olyan,
Mint kelt tészta, hagyni kell,
Jól megdagadni.
*
A peches ember,
Nem lehet sikeres, mert
Nincs szerencséje.
*
Élet rejtelme,
Ki lesz sikeres, ki nem.
Szerencsén múlik.
*
Siker nélkül az
Élet nem szép, nem jó, rossz.
Evakuálódsz!
*
Ki életében
Sikeres volt és boldog,
Ritka kivétel.
Vecsés, 2013. április 28. – Kustra Ferenc József – íródott: senrjú csokorban.
Gondolkozás a siker
Legfőbb záloga.
*
A részsiker is
Lehet oly’ nagy eredmény
Mi maradandó.
*
A részsiker ne
Tegyen oly’ öntelté,
Hogy végül vesztesz!
*
Jó hosszútávra
Tekintve, szerencsével,
Sikeres leszel.
*
A siker újít
És feltölt, regenerál,
Lelket felépít.
*
Sikered legyen
Az eredmény, mi marad.
Lelked, nem apad.
*
Ha félelmed meg-
Izzaszt is, urald magad,
Vagy elvész siker...
*
Ha a sikered
A fejedbe száll, véged!
Pénzes senki vagy.
*
A sikered, ha
Fejedre száll, elveszel!
Magad számára!
*
A végső siker
Megélése jó lesz,
Ha magad maradsz.
*
Ha jő sikered,
Ne képzeld, hogy lettél...
Maradj embernek!
*
A sikeredtől
Több vagy, eredményesebb,
De ne élj vissza...
*
Sikerépítés:
Az alázatos munka
És odaadás.
*
Ha sikered a
Boldogságod alapja,
Fogd, ne engedd el.
*
Sikert elérni
Könnyebb, mint megtartani.
Az kemény munka.
*
A döntéseid
Helyességét mutatja,
Megjött sikered.
*
A siker olyan,
Mint kelt tészta, hagyni kell,
Jól megdagadni.
*
A peches ember,
Nem lehet sikeres, mert
Nincs szerencséje.
*
Élet rejtelme,
Ki lesz sikeres, ki nem.
Szerencsén múlik.
*
Siker nélkül az
Élet nem szép, nem jó, rossz.
Evakuálódsz!
*
Ki életében
Sikeres volt és boldog,
Ritka kivétel.
Vecsés, 2013. április 28. – Kustra Ferenc József – íródott: senrjú csokorban.
