(Az EMBER 14 parancsolatja!)
Irigység.
Irigység embert sárgává tesz,
Mert benne, tenni nem volt mersz.
A másé az mi kéne neki,
De nincs mersze megszerezni.
Gyűlölet.
Gyűlölet éltet embereket,
Kik nem ismerik szeretetet.
Haragszanak mindenkire,
Kinek nem beteg a lelke.
Erőszak.
Az erőszak éltet egyeseket,
Kik nem szeretik az embereket.
Tévednek, mert hiszik, ettől nagyok,
Pedig ha tudnák; lelki toprongyok.
Hiú Remény.
Kiben dúl a hiú remény,
Abban tán? kevés az erény.
A kóros hiúság káros,
Erről lemondani sármos.
Önuralmat tanúsíts.
Őrizkedj a haragodtól,
Mert elválaszt ágytól, asztaltól.
Ha így teszel jó lesz, meglátod,
Mert nem lesz késő bánatod.
Ne uralkodj.
Mással szemben, ne uralkodj,
Tőle így el ne távolodj.
Igyekezz, ne tégy gonoszat,
Magadba nyomd el a rosszat.
Ne vétkezz.
Igyekezz, hogy meg ne bánts mást,
Jó nevelt ember tisztelt mást.
Ne vétkezz a másik ellen,
Másokat nevelj ez ellen.
Ne légy önző.
Ne magad törvénye szerint élj!
Magadnak olyat be ne mesélj,
Hogy mások szemében ettől
Magasra emelkedsz Földtől.
Alkalmazkodj.
Tudj alkalmazkodni máshoz,
De legfőképpen családhoz.
Ők életedben biztos pont,
Ha szeretet a középpont.
Tiszteld a másét.
Mi a másé, tisztelj mindent,
Kerüld elvételt, erkölcstelent.
Ne kívánd vagyonát, párját,
Érd be azzal, mit sors rád testált.
Tiszteld a Tanítód
Ki Tenéked Tanítód, az barátod.
Ezt élet igazolja, majd meglátod.
Tanítódra felnézni tisztelettel,
Felér egy nagyon jó cselekedettel.
Tiszteld az idősebbeket.
Idősebbet, őreget tisztelni kell,
Ővele szemben hadakozni hittel
Hibás, nagyon csúnya dolog, ezt hidd el.
Öregszel, Te is így jársz az élettel.
Becsüld a szellemi örökséged.
Ki örökségként jó nevelést kapott,
Már mondhatjuk, hogy jó helyről származott.
E származásra legyél nagyon büszke,
Ér annyit, mint a grófék szérűje.
Ne rombolj.
Védjük, óvjuk a természetet,
Ne romboljuk le a környezetet.
Ne tegyük tönkre éltünk alapját,
Óvjuk meg a természet világát.
Vecsés, 1998. október 26. ? Kustra Ferenc
Irigység.
Irigység embert sárgává tesz,
Mert benne, tenni nem volt mersz.
A másé az mi kéne neki,
De nincs mersze megszerezni.
Gyűlölet.
Gyűlölet éltet embereket,
Kik nem ismerik szeretetet.
Haragszanak mindenkire,
Kinek nem beteg a lelke.
Erőszak.
Az erőszak éltet egyeseket,
Kik nem szeretik az embereket.
Tévednek, mert hiszik, ettől nagyok,
Pedig ha tudnák; lelki toprongyok.
Hiú Remény.
Kiben dúl a hiú remény,
Abban tán? kevés az erény.
A kóros hiúság káros,
Erről lemondani sármos.
Önuralmat tanúsíts.
Őrizkedj a haragodtól,
Mert elválaszt ágytól, asztaltól.
Ha így teszel jó lesz, meglátod,
Mert nem lesz késő bánatod.
Ne uralkodj.
Mással szemben, ne uralkodj,
Tőle így el ne távolodj.
Igyekezz, ne tégy gonoszat,
Magadba nyomd el a rosszat.
Ne vétkezz.
Igyekezz, hogy meg ne bánts mást,
Jó nevelt ember tisztelt mást.
Ne vétkezz a másik ellen,
Másokat nevelj ez ellen.
Ne légy önző.
Ne magad törvénye szerint élj!
Magadnak olyat be ne mesélj,
Hogy mások szemében ettől
Magasra emelkedsz Földtől.
Alkalmazkodj.
Tudj alkalmazkodni máshoz,
De legfőképpen családhoz.
Ők életedben biztos pont,
Ha szeretet a középpont.
Tiszteld a másét.
Mi a másé, tisztelj mindent,
Kerüld elvételt, erkölcstelent.
Ne kívánd vagyonát, párját,
Érd be azzal, mit sors rád testált.
Tiszteld a Tanítód
Ki Tenéked Tanítód, az barátod.
Ezt élet igazolja, majd meglátod.
Tanítódra felnézni tisztelettel,
Felér egy nagyon jó cselekedettel.
Tiszteld az idősebbeket.
Idősebbet, őreget tisztelni kell,
Ővele szemben hadakozni hittel
Hibás, nagyon csúnya dolog, ezt hidd el.
Öregszel, Te is így jársz az élettel.
Becsüld a szellemi örökséged.
Ki örökségként jó nevelést kapott,
Már mondhatjuk, hogy jó helyről származott.
E származásra legyél nagyon büszke,
Ér annyit, mint a grófék szérűje.
Ne rombolj.
Védjük, óvjuk a természetet,
Ne romboljuk le a környezetet.
Ne tegyük tönkre éltünk alapját,
Óvjuk meg a természet világát.
Vecsés, 1998. október 26. ? Kustra Ferenc
Csak ülök és csendesen regélek
Csak magamnak, sok régi emléket.
Voltak napfényes pillanataim,
És valósak a borongásaim.
Kinézek, idő kint borús és esik,
Saját időjárásommal egyezik.
Ami nem megy, nem szabad erőltetni.
Igaz, ezt rám is lehet vetíteni.
Érdekes ellentmondása ennek,
Mit mondanak a sikeremberek.
Ők kivétel nélkül azt állítják,
Sikeresek, mert ők, kiharcolták.
Bizony a lecke, így már fel van adva,
Mit fogadjon el a Föld haladója.
Azt hiszem, már a megoldás megvan. Hó-hó!
Sikeresek véleménye nem mérvadó!
Én már bizony másféle vagyok, mint ők,
Mások a bánatok, mások... örömök.
Ahol, és amikor ők ott voltak,
Bizony ott legendákat csináltak.
Nekünk, csak sima földi halandóknak,
Mások nagy sikerei mutatóak.
Hiába, no, nem megy körülmény nélkül,
Öregségre élet marad, emlékül.
Idő homályosít, rosszra nem emlékszem,
Magamban fölemelem én-csekélységem.
Ha-ha nevetek is, ez fél megoldás,
De csak ez jutott, ez van és nincsen más.
Vecsés, 1998. október 25. ? Kustra Ferenc
Csak magamnak, sok régi emléket.
Voltak napfényes pillanataim,
És valósak a borongásaim.
Kinézek, idő kint borús és esik,
Saját időjárásommal egyezik.
Ami nem megy, nem szabad erőltetni.
Igaz, ezt rám is lehet vetíteni.
Érdekes ellentmondása ennek,
Mit mondanak a sikeremberek.
Ők kivétel nélkül azt állítják,
Sikeresek, mert ők, kiharcolták.
Bizony a lecke, így már fel van adva,
Mit fogadjon el a Föld haladója.
Azt hiszem, már a megoldás megvan. Hó-hó!
Sikeresek véleménye nem mérvadó!
Én már bizony másféle vagyok, mint ők,
Mások a bánatok, mások... örömök.
Ahol, és amikor ők ott voltak,
Bizony ott legendákat csináltak.
Nekünk, csak sima földi halandóknak,
Mások nagy sikerei mutatóak.
Hiába, no, nem megy körülmény nélkül,
Öregségre élet marad, emlékül.
Idő homályosít, rosszra nem emlékszem,
Magamban fölemelem én-csekélységem.
Ha-ha nevetek is, ez fél megoldás,
De csak ez jutott, ez van és nincsen más.
Vecsés, 1998. október 25. ? Kustra Ferenc
Búcsúzunk óév,
Éljen az újév!
Megint eltelt háromszázhatvanöt nap,
Szépen búcsúztatta óévet a pap.
Sok esemény történt az elmúlt évben,
Töltsük az újat is hasonlóképen.
Búcsúzunk óév,
Éljen az újév!
Ez volt ezerkilencszáz kilencvennyolc,
Az eljövendő és a vége nem nyolc.
Múlt év (mindegy már) volt olyan, amilyen,
Már ezen ne bánkódjunk, ez volt régen.
Búcsúzunk óév,
Éljen az újév!
Nem tudjuk pontosan, hogyan lesz idén,
Függ attól, ki mit fogadott ígérvén.
Függ attól is, hogy kik, mit fognak tenni,
Kiknek teljesülnek ígéretei.
Búcsúzunk óév,
Éljen az újév!
A társadalmon is végigtekintve
Szükség volna több együttműködésre.
Emberek, családok! Mi (!) kell még nektek?
Főként, hogy egymást nagyon szeressétek!
Búcsúzunk óév,
Éljen az újév!
Vecsés, 1999. január 2. ? Kustra Ferenc
Éljen az újév!
Megint eltelt háromszázhatvanöt nap,
Szépen búcsúztatta óévet a pap.
Sok esemény történt az elmúlt évben,
Töltsük az újat is hasonlóképen.
Búcsúzunk óév,
Éljen az újév!
Ez volt ezerkilencszáz kilencvennyolc,
Az eljövendő és a vége nem nyolc.
Múlt év (mindegy már) volt olyan, amilyen,
Már ezen ne bánkódjunk, ez volt régen.
Búcsúzunk óév,
Éljen az újév!
Nem tudjuk pontosan, hogyan lesz idén,
Függ attól, ki mit fogadott ígérvén.
Függ attól is, hogy kik, mit fognak tenni,
Kiknek teljesülnek ígéretei.
Búcsúzunk óév,
Éljen az újév!
A társadalmon is végigtekintve
Szükség volna több együttműködésre.
Emberek, családok! Mi (!) kell még nektek?
Főként, hogy egymást nagyon szeressétek!
Búcsúzunk óév,
Éljen az újév!
Vecsés, 1999. január 2. ? Kustra Ferenc
Valahogy, honnan, mindig félúton vagyok,
Remélem, innen én bárhová eljutok.
Talpam alatt halkan görögnek el a kövek,
Önzetlenül nem állok útjába senkinek.
A múltam mind rám zúdul a most felé,
De hegyek nem zúdulnak lábam elé?
Úgy tűnik, bármerre, mindig félúton vagyok,
Az életem így alakult, kicsi maradok.
Félek, de alólam nem fogy el az út,
Átélem, megyek? minden csak körbe fut.
Tisztán látom, mindig félúton vagyok,
Keresek új utat, de nem találok.
Állítólag az út a fontos, nem a cél,
Az sem segít, ha hitem és szívem acél?
Tényleges már, mindig félúton vagyok,
Hitem töretlen, tudom, mit akarok!
De ezen úton megvalósítani nem tudom,
Ezen az úton tán' vezet, de hová a sorsom?
A múltam mind rám zúdul a most felé,
Hegyek mért nem zúdultok lábam elé?
Valahogy mindig, csak félúton vagyok,
Mint ki utas? de csak pót-utas vagyok.
A sorsom, mint utam, alám kényszerül,
Én próbálok továbbmenni emberül.
Vecsés, 2011. február 22. ? Kustra Ferenc
Remélem, innen én bárhová eljutok.
Talpam alatt halkan görögnek el a kövek,
Önzetlenül nem állok útjába senkinek.
A múltam mind rám zúdul a most felé,
De hegyek nem zúdulnak lábam elé?
Úgy tűnik, bármerre, mindig félúton vagyok,
Az életem így alakult, kicsi maradok.
Félek, de alólam nem fogy el az út,
Átélem, megyek? minden csak körbe fut.
Tisztán látom, mindig félúton vagyok,
Keresek új utat, de nem találok.
Állítólag az út a fontos, nem a cél,
Az sem segít, ha hitem és szívem acél?
Tényleges már, mindig félúton vagyok,
Hitem töretlen, tudom, mit akarok!
De ezen úton megvalósítani nem tudom,
Ezen az úton tán' vezet, de hová a sorsom?
A múltam mind rám zúdul a most felé,
Hegyek mért nem zúdultok lábam elé?
Valahogy mindig, csak félúton vagyok,
Mint ki utas? de csak pót-utas vagyok.
A sorsom, mint utam, alám kényszerül,
Én próbálok továbbmenni emberül.
Vecsés, 2011. február 22. ? Kustra Ferenc
Köszöntelek újév
Búcsúztatlak óév!
Újév, legyen szép a tavasz, adj szépséges madárszavat,
Nap melege ingyen van, teríts ránk jó sok napsugarat.
Legyen jó a nyarunk is és legyen jó a termés,
Ha meg majd ősz lesz, a színe legyen nagyon mesés.
Tudod újév a régi jobb is lehetett volna,
De Te megteheted, adj jobbat? nagyon jó volna.
Tedd a dolgodat, ha már ünneppel vártunk, kérésünk teljesítsd,
Segíts a jó emberi élethez, nem kell, hogy te is feketítsd.
Jövő szilveszterre, nincs más, velünk együtt öregszel,
De addig légy jó, várjuk, ezért köszöntünk pezsgővel!
Mi is ott leszünk, jövőre, amikor tovalépkedsz,
És nagyon bízunk, reméljük, jókat mondasz, ha kérkedsz?
Köszöntelek újév
Búcsúztatlak óév!
Vecsés, 2014. november 30. ? Kustra Ferenc
Búcsúztatlak óév!
Újév, legyen szép a tavasz, adj szépséges madárszavat,
Nap melege ingyen van, teríts ránk jó sok napsugarat.
Legyen jó a nyarunk is és legyen jó a termés,
Ha meg majd ősz lesz, a színe legyen nagyon mesés.
Tudod újév a régi jobb is lehetett volna,
De Te megteheted, adj jobbat? nagyon jó volna.
Tedd a dolgodat, ha már ünneppel vártunk, kérésünk teljesítsd,
Segíts a jó emberi élethez, nem kell, hogy te is feketítsd.
Jövő szilveszterre, nincs más, velünk együtt öregszel,
De addig légy jó, várjuk, ezért köszöntünk pezsgővel!
Mi is ott leszünk, jövőre, amikor tovalépkedsz,
És nagyon bízunk, reméljük, jókat mondasz, ha kérkedsz?
Köszöntelek újév
Búcsúztatlak óév!
Vecsés, 2014. november 30. ? Kustra Ferenc