Minden szerelmet,
Mint minden tűzet,
Éleszteni kell.
Együttlét felold,
Energiát ad,
Ezért tenni kell.
Ad önbizalmat,
Mint javadalmat,
Ez az, ami kell.
Több ágyba bújás,
Sok bujálkodás,
Ez mi sokszor kell.
Újból és újra,
Kell biz' a társa...
Szerelemhez kell.
Összeborulás,
Több mint bármi más...
Csak akarni kell.
Budapest, 1997. március 4. – Kustra Ferenc
Mint minden tűzet,
Éleszteni kell.
Együttlét felold,
Energiát ad,
Ezért tenni kell.
Ad önbizalmat,
Mint javadalmat,
Ez az, ami kell.
Több ágyba bújás,
Sok bujálkodás,
Ez mi sokszor kell.
Újból és újra,
Kell biz' a társa...
Szerelemhez kell.
Összeborulás,
Több mint bármi más...
Csak akarni kell.
Budapest, 1997. március 4. – Kustra Ferenc
(anaforás, 3 soros-zárttükrös, belső rímes)
Mint madárdal, szeretnék szárnyalni köd nélküli, pirkadó hajnalon,
Mint madárdal, berepülnék a lélekbe fogadó, lélek ajtódon…
Mint madárdal, szeretnék szárnyalni köd nélküli, pirkadó hajnalon.
(anaforás)
Szeretnélek, mint hegytetőn a jelzőfüst a parazsát,
Szeretnélek, együtt élnénk át a szerelem mámorát…
Szeretnélek, messzire odáznánk a lelkek halálát.
(Septolet)
Szeretnélek,
Ölelnélek,
Dédelgetnélek…
Szeretnélek, de nagyon,
Ölelnélek, de nagyon,
Dédelgetnélek, de nagyon…
De… nagyon!
(HIAQ)
Hívnálak lelkembe,
Az eszembe bevésődnél…
Magányunk elfutna!
(3 soros-zárttükrös)
A lelked nyugalmába bevinném a csendem,
Te meg közben, csendben szeretgethetnél engem!
Ez nekem csak álom, vagy a lehetetlenem?
Vecsés, 2020. október 15. – Kustra Ferenc – a szerelemről íródott: Alloiostrofikus versformában.
Mint madárdal, szeretnék szárnyalni köd nélküli, pirkadó hajnalon,
Mint madárdal, berepülnék a lélekbe fogadó, lélek ajtódon…
Mint madárdal, szeretnék szárnyalni köd nélküli, pirkadó hajnalon.
(anaforás)
Szeretnélek, mint hegytetőn a jelzőfüst a parazsát,
Szeretnélek, együtt élnénk át a szerelem mámorát…
Szeretnélek, messzire odáznánk a lelkek halálát.
(Septolet)
Szeretnélek,
Ölelnélek,
Dédelgetnélek…
Szeretnélek, de nagyon,
Ölelnélek, de nagyon,
Dédelgetnélek, de nagyon…
De… nagyon!
(HIAQ)
Hívnálak lelkembe,
Az eszembe bevésődnél…
Magányunk elfutna!
(3 soros-zárttükrös)
A lelked nyugalmába bevinném a csendem,
Te meg közben, csendben szeretgethetnél engem!
Ez nekem csak álom, vagy a lehetetlenem?
Vecsés, 2020. október 15. – Kustra Ferenc – a szerelemről íródott: Alloiostrofikus versformában.
Társaságban… humor.
Megbotlott a kezem…
Poharamat elengedtem, jól kilöttyent,
A nadrágomra víz csöppent.
Úgy néztem ki, mint aki
Részegen, maga alatt –fekve- volt, pisiléskor…
Pedig ilyen, nem történt… máskor.
Társaságból észrevették,
Hahotát vadul elkezdték, nem kérdeztek, csak nevettek,
Jókedvvel ellátva… így szerettek!
Vecsés, 2018. október 30. – Kustra Ferenc – íródott: farkasfog versformában.
Megbotlott a kezem…
Poharamat elengedtem, jól kilöttyent,
A nadrágomra víz csöppent.
Úgy néztem ki, mint aki
Részegen, maga alatt –fekve- volt, pisiléskor…
Pedig ilyen, nem történt… máskor.
Társaságból észrevették,
Hahotát vadul elkezdték, nem kérdeztek, csak nevettek,
Jókedvvel ellátva… így szerettek!
Vecsés, 2018. október 30. – Kustra Ferenc – íródott: farkasfog versformában.
Mond, hogy lesz tovább, Karmelina?
Így kedves, te vagy végzet ura.
Vágyok rád, hiányzol…
Megöltél kapásból!
Vigyem hírt az öreg Spártába?
Mond, hogy lesz tovább, Karmelina,
Lelkemet, lelked nem kívánja?
Jól látom, kidobtál,
Bohócot csináltál…
Vigyem hírt az öreg Spártába?
Mond, hogy lesz tovább, Karmelina?
Tán’ cudar világ közbe álla'?
Szeretlek, imádlak!
Éltből'… már kizárlak.
Vigyem hírt az öreg Spártába?
Vecsés, 2020. október 17. – Kustra Ferenc – Készült: szerelmes-romantikus LIMERIK csokorban. Íródott anaforásban és versszakvégi önrímben.
Így kedves, te vagy végzet ura.
Vágyok rád, hiányzol…
Megöltél kapásból!
Vigyem hírt az öreg Spártába?
Mond, hogy lesz tovább, Karmelina,
Lelkemet, lelked nem kívánja?
Jól látom, kidobtál,
Bohócot csináltál…
Vigyem hírt az öreg Spártába?
Mond, hogy lesz tovább, Karmelina?
Tán’ cudar világ közbe álla'?
Szeretlek, imádlak!
Éltből'… már kizárlak.
Vigyem hírt az öreg Spártába?
Vecsés, 2020. október 17. – Kustra Ferenc – Készült: szerelmes-romantikus LIMERIK csokorban. Íródott anaforásban és versszakvégi önrímben.
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 1556
Hétköznapi pszichológia
Bármilyen az a kín, az csak lélektaposó lehet!
Ha meg a szívben van, csak azt nagyon facsaró lehet!
Mély és felemelő gondolat, még biz’ jó is lehet,
De
De ha, közben üres gondolat szádból... csak lehelet?
A bezárkózásod, oly’, mintha valaki ön- temet…
Vecsés, 2019. november 7. – Kustra Ferenc
Bármilyen az a kín, az csak lélektaposó lehet!
Ha meg a szívben van, csak azt nagyon facsaró lehet!
Mély és felemelő gondolat, még biz’ jó is lehet,
De
De ha, közben üres gondolat szádból... csak lehelet?
A bezárkózásod, oly’, mintha valaki ön- temet…
Vecsés, 2019. november 7. – Kustra Ferenc