Idő 
Értékelés 
Értékelés (3 soros-zárttükrös)
Ülök a vízpartomon, mint vízipók, a jövő mi lesz, arra várok,
Ki tudhatja kiszárad-e a vizem, de jóra, nem nagy kalkulálok?
Ülök a vízpartomon, mint vízipók, a jövő mi lesz, arra várok.
(Kínai versforma: "Yijiangnan" szótagszám: 3, 5, 7, 7, 5, rímképlet = xaxaa)
Szendereg
Bennem egy gyötrő,
S most feltörő gondolat.
Lesz-e még jobb, s szebb jövő,
Vagy reményölő?
*
Álmatlan éjjel perzselődök a vad napsütésben,
El is tikkadok ebben a nagy lehetetlenségben?
Álmatlan éjjel perzselődök a vad napsütésben.
Mit hozhat a sors, ha már kellőn ízesített levegőbuborékom sincsen,
Mert a kiszáradt vízinövények közt csak elakadok a buborék liftben?
Mit hozhat a sors, ha már kellőn ízesített levegőbuborékom sincsen.
(Kínai versforma: "Shiliuziling" szótagszám: 1, 7, 3, 5, rímképlet = aaxa)
Fáj?
Az életem kóceráj,
Mi vár még?
Üres a kéz-száj?
*
Béke kéne a földre, meg nekem a vizembe, hogy folytassam az utam,
Jó lenne még élni, nekem vízben grasszálni, hogy folytatódjon a futam?
Béke kéne a földre, meg nekem a vizembe, hogy folytassam az utam.
(Septolet)
Na, folyó,
Te vagy rohanó?
Van meló.
Intézkedj,
Leleményeskedj.
Adassék meg víznek?
Nekem, élménynek!
(Senrjú)
Periféria
A vízi élet partja.
Fűzág takarja.
(10 szavas duó)
Ember embert szeressen, ne öljön!
Álmokat szőjön, béke legyen földön!
Béke a földre, piszkos játékból elég!
Élni, élni kellene még!
Vecsés, 2019. december 26. ? Szabadka, 2020. november 28. ? Kustra Ferenc ? a 3 soros-zárttükrös -öket, a septolet -et és a senrjú -t én írtam. A kínai versformákat és a 10 szavas duót, szerző és poétatársam Jurisin Szőke Margit. A kiegészítők címe: Élni kellene még!
Ülök a vízpartomon, mint vízipók, a jövő mi lesz, arra várok,
Ki tudhatja kiszárad-e a vizem, de jóra, nem nagy kalkulálok?
Ülök a vízpartomon, mint vízipók, a jövő mi lesz, arra várok.
(Kínai versforma: "Yijiangnan" szótagszám: 3, 5, 7, 7, 5, rímképlet = xaxaa)
Szendereg
Bennem egy gyötrő,
S most feltörő gondolat.
Lesz-e még jobb, s szebb jövő,
Vagy reményölő?
*
Álmatlan éjjel perzselődök a vad napsütésben,
El is tikkadok ebben a nagy lehetetlenségben?
Álmatlan éjjel perzselődök a vad napsütésben.
Mit hozhat a sors, ha már kellőn ízesített levegőbuborékom sincsen,
Mert a kiszáradt vízinövények közt csak elakadok a buborék liftben?
Mit hozhat a sors, ha már kellőn ízesített levegőbuborékom sincsen.
(Kínai versforma: "Shiliuziling" szótagszám: 1, 7, 3, 5, rímképlet = aaxa)
Fáj?
Az életem kóceráj,
Mi vár még?
Üres a kéz-száj?
*
Béke kéne a földre, meg nekem a vizembe, hogy folytassam az utam,
Jó lenne még élni, nekem vízben grasszálni, hogy folytatódjon a futam?
Béke kéne a földre, meg nekem a vizembe, hogy folytassam az utam.
(Septolet)
Na, folyó,
Te vagy rohanó?
Van meló.
Intézkedj,
Leleményeskedj.
Adassék meg víznek?
Nekem, élménynek!
(Senrjú)
Periféria
A vízi élet partja.
Fűzág takarja.
(10 szavas duó)
Ember embert szeressen, ne öljön!
Álmokat szőjön, béke legyen földön!
Béke a földre, piszkos játékból elég!
Élni, élni kellene még!
Vecsés, 2019. december 26. ? Szabadka, 2020. november 28. ? Kustra Ferenc ? a 3 soros-zárttükrös -öket, a septolet -et és a senrjú -t én írtam. A kínai versformákat és a 10 szavas duót, szerző és poétatársam Jurisin Szőke Margit. A kiegészítők címe: Élni kellene még!
Megint eltelt egy év és ünnepelünk,
Várakoztunk hosszan és öregedtünk,
Megint eltelt egy év és ünnepelünk.
Advent van először, gyertyák a szimbólumok,
Meggyújtjuk őket vasárnap... meg imádkozok,
Advent van először, gyertyák a szimbólumok.
Ma, várom magam,
Hogy este hazaérjek.
Advent elsőre...
Gyújtjuk az első gyertyát,
Kitárjuk szív-kapuját.
Első gyertyaláng kigyúl,
Szívünkben szeretet gyúl.
*
Az idő halad,
És ma, haza kell érnem!
Advent, második...
Most már két gyertyát gyújtunk,
Asztalnál imát mondunk.
Gyertyák fénye világít,
Lelkünk nyugalmat áhít.
*
Tél közeledik,
Este lesz, forralt bor is!
Advent harmadik...
Három gyertya lángja ég,
Szeretettel telik lég.
Meghittség a lelkünkben,
Hit, remény a szívünkben.
*
Megint elvoltam,
Hó esik. Úton voltam.
Advent negyedik.
Ég mind a négy gyertyaszál,
A Földre majd angyal száll.
Fényt áraszt négy gyertyaláng,
Megváltót küldi Atyánk.
*
Az
első
gyertyát ma
gyújtjuk, békét
sugall lelkünkbe
a
fénye,
második
ékes lángja
hitet szívünkbe
hint,
míg a
harmadik
ragyogása
reménnyel halmoz
el,
advent
utolsó
fénye, jelzi
a szent karácsonyt.
Vecsés, 2018. január 9. ? Szabadka, 2018. január 22. ? A 3 soros-zárttükrös versszakokat és a haiku csokrot én írtam. A tanka csokor verseit, és alulra a lánc-apeva csokrot, szerző-, és poéta társam, Jurisin Szőke Margit. A vegyes címe:?A mi adventunk?
Várakoztunk hosszan és öregedtünk,
Megint eltelt egy év és ünnepelünk.
Advent van először, gyertyák a szimbólumok,
Meggyújtjuk őket vasárnap... meg imádkozok,
Advent van először, gyertyák a szimbólumok.
Ma, várom magam,
Hogy este hazaérjek.
Advent elsőre...
Gyújtjuk az első gyertyát,
Kitárjuk szív-kapuját.
Első gyertyaláng kigyúl,
Szívünkben szeretet gyúl.
*
Az idő halad,
És ma, haza kell érnem!
Advent, második...
Most már két gyertyát gyújtunk,
Asztalnál imát mondunk.
Gyertyák fénye világít,
Lelkünk nyugalmat áhít.
*
Tél közeledik,
Este lesz, forralt bor is!
Advent harmadik...
Három gyertya lángja ég,
Szeretettel telik lég.
Meghittség a lelkünkben,
Hit, remény a szívünkben.
*
Megint elvoltam,
Hó esik. Úton voltam.
Advent negyedik.
Ég mind a négy gyertyaszál,
A Földre majd angyal száll.
Fényt áraszt négy gyertyaláng,
Megváltót küldi Atyánk.
*
Az
első
gyertyát ma
gyújtjuk, békét
sugall lelkünkbe
a
fénye,
második
ékes lángja
hitet szívünkbe
hint,
míg a
harmadik
ragyogása
reménnyel halmoz
el,
advent
utolsó
fénye, jelzi
a szent karácsonyt.
Vecsés, 2018. január 9. ? Szabadka, 2018. január 22. ? A 3 soros-zárttükrös versszakokat és a haiku csokrot én írtam. A tanka csokor verseit, és alulra a lánc-apeva csokrot, szerző-, és poéta társam, Jurisin Szőke Margit. A vegyes címe:?A mi adventunk?
Míg, kezem- vezette toll sercegve dudorász a papíron,
Addig örömöm, bánatom magamból, tollammal kiírom.
Fehér, famentes papírra vetem a dolgokat,
Írok bele sok mindent, szépeket és gondokat.
Kalamárisomban a sok tenta, az maga a tudás,
Lúdtollammal hordom papírra, maga a boldogulás!
Jó, frissen metszett a lúdtollam, egészségesen sercegve hagy tentát a papíron,
A gyertyáim is súgják, hogy írjak, hagyjak tenta nyomot, lépjek át saját tudáson.
Három gyertyát is egyszerre égetek asztalon, hogy lássak,
Melegítik a lelkemet, hogy kiadjam lényegét, mának!
Egy ég szemben, középen,
Egy-egy meg asztalszélen?
A falról, körben mindenhol lelógó láng-árnyak egymásnak vibráló játéka,
Kölcsönözte azt, mitől kísérteties a csendes szobának a hangulata.
Az újonnan beállított gyertyám pislákolgat lágyan,
Lángja lassan lobog, gyengéden táncot is lejt magában.
Csak úgy mélázva nézem, közben merengek pár, múlt percen,
A láng meg lassan lobog, mintha értené, néha sercen.
Lelki egészségemhez írni kell, mindent mi eszembe jut,
Ez aztán a lelki kényszer, ebből biz' nincsen semmi kiút.
Kalamárisban a tinta, melyet használni kell betűket leírni,
Őszintén, gondosan fogalmazva, a lényeget nagyon beleszőni...
A három gyertya fényénél látszik, meddig van tele a kalamáris,
Ahogy fogy a tenta, lúdtoll sercegve előjelzi... tölteni máris!
Kalamáris a tenta, a lúdtoll és papír,
Ez az egyensúly és ne kelljen tintaradír!
A három gyertya fényénél, látszik, hogy tenta fényes,
Majd matt lesz, de addig hozzányúlni fölöttébb kényes.
Vecsés, 2016. június 25. ? Kustra Ferenc
Addig örömöm, bánatom magamból, tollammal kiírom.
Fehér, famentes papírra vetem a dolgokat,
Írok bele sok mindent, szépeket és gondokat.
Kalamárisomban a sok tenta, az maga a tudás,
Lúdtollammal hordom papírra, maga a boldogulás!
Jó, frissen metszett a lúdtollam, egészségesen sercegve hagy tentát a papíron,
A gyertyáim is súgják, hogy írjak, hagyjak tenta nyomot, lépjek át saját tudáson.
Három gyertyát is egyszerre égetek asztalon, hogy lássak,
Melegítik a lelkemet, hogy kiadjam lényegét, mának!
Egy ég szemben, középen,
Egy-egy meg asztalszélen?
A falról, körben mindenhol lelógó láng-árnyak egymásnak vibráló játéka,
Kölcsönözte azt, mitől kísérteties a csendes szobának a hangulata.
Az újonnan beállított gyertyám pislákolgat lágyan,
Lángja lassan lobog, gyengéden táncot is lejt magában.
Csak úgy mélázva nézem, közben merengek pár, múlt percen,
A láng meg lassan lobog, mintha értené, néha sercen.
Lelki egészségemhez írni kell, mindent mi eszembe jut,
Ez aztán a lelki kényszer, ebből biz' nincsen semmi kiút.
Kalamárisban a tinta, melyet használni kell betűket leírni,
Őszintén, gondosan fogalmazva, a lényeget nagyon beleszőni...
A három gyertya fényénél látszik, meddig van tele a kalamáris,
Ahogy fogy a tenta, lúdtoll sercegve előjelzi... tölteni máris!
Kalamáris a tenta, a lúdtoll és papír,
Ez az egyensúly és ne kelljen tintaradír!
A három gyertya fényénél, látszik, hogy tenta fényes,
Majd matt lesz, de addig hozzányúlni fölöttébb kényes.
Vecsés, 2016. június 25. ? Kustra Ferenc
Békés élet kellene, sors ad magatehetetlent!
Sors amúgy nem ad ilyent, csak jól elviselhetetlent,
Csak gerjeszti tovább, fáradhatatlan lehetetlent.
*
(haiku)
Szenderül a táj,
Elnémult a madárdal.
Ezüst ruhát ölt.
(senrjú)
Lassan mozdul már,
Sok év terhét cipeli.
Vágya békés lét.
*
Dér hidegen októberi, őszi a reggelem!
Nem egy ilyen csípős, vad élet kellene nekem?
Sors csak fütyül rám, csak tapos tovább, bele a lápba
És látszik, jól érzi magát, ebbe a mulatságba?
*
(septolet)
Bősz
Ősz
Hideget kettőz.
Deres reggelen
Ülni kinn kellemetlen.
Ősz körülöttem,
Őszbe ért életem.
*
Az immár sálviselős októberi reggelen,
Felismerem? itt a tél, jóm alig van? ne vesszen.
Sorsom, nem fázik, saját mocskában engem üt, izzad
És ez azt eredményezi, pozitívum nem fakad?
*
(sedoka)
Csípős már az ősz,
Közel kóricál a tél.
Meleg szoba? szív kövül.
Ha nincs, ki ölel,
Meleg szoba nem segít.
Szél süvít, kinn s szívemben.
Vecsés, 2019. szeptember 12. ? Szabadka, 2020. március 26. ? Kustra Ferenc ? a versszakokat én írtam, alájuk a haikut, senrjú ?t, septoletet, sedoka ?t, szerző és poéta társam, Jurisin Szőke Margit. A vegyes címe: Elnémult a madárdal
Sors amúgy nem ad ilyent, csak jól elviselhetetlent,
Csak gerjeszti tovább, fáradhatatlan lehetetlent.
*
(haiku)
Szenderül a táj,
Elnémult a madárdal.
Ezüst ruhát ölt.
(senrjú)
Lassan mozdul már,
Sok év terhét cipeli.
Vágya békés lét.
*
Dér hidegen októberi, őszi a reggelem!
Nem egy ilyen csípős, vad élet kellene nekem?
Sors csak fütyül rám, csak tapos tovább, bele a lápba
És látszik, jól érzi magát, ebbe a mulatságba?
*
(septolet)
Bősz
Ősz
Hideget kettőz.
Deres reggelen
Ülni kinn kellemetlen.
Ősz körülöttem,
Őszbe ért életem.
*
Az immár sálviselős októberi reggelen,
Felismerem? itt a tél, jóm alig van? ne vesszen.
Sorsom, nem fázik, saját mocskában engem üt, izzad
És ez azt eredményezi, pozitívum nem fakad?
*
(sedoka)
Csípős már az ősz,
Közel kóricál a tél.
Meleg szoba? szív kövül.
Ha nincs, ki ölel,
Meleg szoba nem segít.
Szél süvít, kinn s szívemben.
Vecsés, 2019. szeptember 12. ? Szabadka, 2020. március 26. ? Kustra Ferenc ? a versszakokat én írtam, alájuk a haikut, senrjú ?t, septoletet, sedoka ?t, szerző és poéta társam, Jurisin Szőke Margit. A vegyes címe: Elnémult a madárdal
(3 soros-zárttükrös)
A csípős októberi reggel, jó nedves ködre virradt,
Látni nem lehetett, a fény-erősödött, Nap is haladt?
A csípős októberi reggel, jó nedves ködre virradt.
(haiku)
A deres tájra,
Ködlepel ereszkedett.
Csípős virradat.
*
A köd remekül eltakarta a kiskert levéltelen bokrait,
Nem látszott, de az ágakról vízcseppek érték a bokrok gallyait?
A köd remekül eltakarta a kiskert levéltelen bokrait.
(septolet)
Ködfoltok,
Szürke pontok,
Idő konok.
Pőre bokrok
Ágai vizesek,
Ám láthatatlanok.
Hallom, huppannak vízcseppek.
*
A kutya sem ugatott, házában nem látta van-e inzultáció,
Az orrát is hátrébb húzta, onnan nézte, hogy ködben nincs látnivaló?
A kutya sem ugatott, házában nem látta van-e inzultáció.
(sedoka)
Álmosan ásít
Házában a vén kutya.
Ő sem lát semmit, - neszez.
Ködös hajnalban
Még a vén kutya se lát.
Ásítva nyújtózkodik.
Vecsés, 2019. szeptember 11. ? Szabadka, 2020. március 20. ? Kustra Ferenc ? a versszakokat én írtam, alájuk a haikut, septoletet, sedoka ?t, szerző és poéta társam, Jurisin Szőke Margit. A vegyes címe: Csípős virradat.
A csípős októberi reggel, jó nedves ködre virradt,
Látni nem lehetett, a fény-erősödött, Nap is haladt?
A csípős októberi reggel, jó nedves ködre virradt.
(haiku)
A deres tájra,
Ködlepel ereszkedett.
Csípős virradat.
*
A köd remekül eltakarta a kiskert levéltelen bokrait,
Nem látszott, de az ágakról vízcseppek érték a bokrok gallyait?
A köd remekül eltakarta a kiskert levéltelen bokrait.
(septolet)
Ködfoltok,
Szürke pontok,
Idő konok.
Pőre bokrok
Ágai vizesek,
Ám láthatatlanok.
Hallom, huppannak vízcseppek.
*
A kutya sem ugatott, házában nem látta van-e inzultáció,
Az orrát is hátrébb húzta, onnan nézte, hogy ködben nincs látnivaló?
A kutya sem ugatott, házában nem látta van-e inzultáció.
(sedoka)
Álmosan ásít
Házában a vén kutya.
Ő sem lát semmit, - neszez.
Ködös hajnalban
Még a vén kutya se lát.
Ásítva nyújtózkodik.
Vecsés, 2019. szeptember 11. ? Szabadka, 2020. március 20. ? Kustra Ferenc ? a versszakokat én írtam, alájuk a haikut, septoletet, sedoka ?t, szerző és poéta társam, Jurisin Szőke Margit. A vegyes címe: Csípős virradat.
