Piros cseresznye
Termés lett már szirmokból.
Japánban kultusz.
Nap, búzatáblán
Legelteti fény-nyáját.
Égetően tűz!
Harmat simogat
Szemeket őrző kalászt.
Hajlik a kötél.
Friss cseresznyéből
Készül otthon, új pite.
Nyári csemege…
Tikkasztó hőség
Mezőkön, pipacs bőség,
Július tombol.
Gabona szárán
Szél lengeti a kalászt.
Arató izzad.
Búzavirág kék
A szélben ringó róna.
Őzek szépsége.
Napfürdőző zöld
Gyíkok lustulnak, kövön.
Úgy perzsel a nyár!
Nyár derekában
Asszony hajlong marokért.
Sarlóél kopik.
Rét melletti tó
Partján a kövek forrók!
Szenvedő búza…
Nap tesz koronát
Megtörli a homlokát.
Hőség tikkasztó.
Kasza, áldással
Hasít gabonaszáron.
Gyűlik a kéve.
Táj, kalász színű,
Lágyan borzolja, szellő!
Kasza is izzad!
Fény csak úgy lobog,
Talaj szikkadt, úgy poroz!
Libben a kalász.
Begyűjtött termés.
Cséplőgép már dolgozik...
Porfelhő terül.
Aratás, élet
Kenyér-reményvilága.
Felhőtlen égbolt.
Az ég zafírkék
Bőséges a teríték. –
Buja, vad románc.
Ünnepnap reggel
Új búza illata száll.
Termés… új kenyér.

Vecsés, 2020. júl. 19. – Érd, 2020. júl. 19. – Budapest, 2020. júl. 19. – Kustra Ferenc József – a nyárról, aratásról: RENGA láncversben; az egyest én írtam, a kettest Gani Zsuzsa, a hármast Horváth Edit Fresh, a poétatársaim.

Ó, Te szerelem,
Ha elhagysz, kardba dőlök.
Kinéz… milyen sors?
*
Ó, Te szerelem,
Be kéne’ teljesüljél…
Két nyíllal szokták!
*
Ó, Te szerelem,
Bízok benned, kap nő is?
Ő életérték!
*
Ó, Te szerelem,
Jövőm vázlata, ha vón’…
Segítnék’ tenni.
*
Ó, Te szerelem,
Nem hiszed el: vérbuzgás!
Nő előkerül?
*
Ó, Te szerelem,
Eressz már el még egy nyílt…
Hátha ez hoz nőt…

Vecsés, 2020. november 18. – Kustra Ferenc József – íródott: anaforás senrjú csokorban, önéletrajzi írásként.

A tél hidege nem rossz, attól nem fázom,
Jeges félelem a semmitől az átkom.
Átok ül rajtam, hadakozom, de lefog
És állandóan kínoz, mint a szuvas fog.

Letarolt, totális győzelmet aratott,
Benevezett… üres köröket futtatott.
Nem akarom, hogy ez legyen, és ezt tegye,
De élet igazolta, ez elrendelve.

Budapest, 2000. április 10. – Kustra Ferenc József- íródott: önéletrajzi írásként!

Csapdám részemre a pia
mert kocsmárosnak vagyok fia.
A bort literként vedelem,
bánatom így kezelem.

Ki van gyomrom és a májam.
szinte mellemig ér az állam.
De sajnos én még mindig iszok,
s fülemben az ördög vihog.

Fürgéskedik egy
Kósza villám, hevenyül…
Lecsap precizül!
*
Társak követik,
Fénykardként biz’ levágnak!
Precizeskedők!
*
Egész hadtest jön!
Pengeélek reszeltek.
Precíz élük van!
*
Erdei rozsdás
Foltok, már rettegnek is!
Sárga… fölmentés?
*
A friss levelek
Is éghetnek villámtól.
Gaz… erőszakos!
*
Mindenki vágyik,
Villámcsapást megúszni!
Fénykard, bőn suhog!

Vecsés, 2022. június 25. – Kustra Ferenc József – íródott; senrjú csokorban.