Idő 
Értékelés 
Értékelés Versben és senrjúba…
Még élő, meg a már holt lelkek, éves találkozója,
Sok koszorú és mécses a síroknak a borítója…
*
Halál kapuja,
Márvány síremlék maga.
Örökre készült.
*
Mécsesek lángja óv-védelmez,
Lángjuk a szellőben lengedez.
Más világítás nincsen, de minek,
Sirokon mécses van mindenkinek.
*
Néma tájon, csend…
Emlékek kertje fájó!
Zokog oly’ bús szív.
*
Zavaros világ,
Melyben jók, korán halnak.
Múltnak zenéje…
*
Lecsap a vihar!
Sast is lelövik ágról…
Élet és múlás…
*
Halál dallama az égbe köszön, lángoló az este.
Láthatár is bíbor, ez az ég alja... örök mécsese.
*
Élet-sínek már
Törtek… élet kisiklott!
Változás nem lesz.
*
Gyertyafény pislog,
Sírokat így világit!
Ördög árnyai?
*
Test porrá mállott.
Lélekben elmélkedés.
Márvány fájdalom…
*
Porhüvely vétkes.
Igazság… más oldalon.
Faragott márvány.
*
Elmúlt az élet, kifakultak a dicső fények,
Ti elmentetek, vissza ide, már, sohsem tértek.
Sírodra, emlékedre könnyem csak hull-hull,
De ígérem, lelkemben semmit sem fakul.
Vecsés, 2014. október 7. - Kustra Ferenc József
Még élő, meg a már holt lelkek, éves találkozója,
Sok koszorú és mécses a síroknak a borítója…
*
Halál kapuja,
Márvány síremlék maga.
Örökre készült.
*
Mécsesek lángja óv-védelmez,
Lángjuk a szellőben lengedez.
Más világítás nincsen, de minek,
Sirokon mécses van mindenkinek.
*
Néma tájon, csend…
Emlékek kertje fájó!
Zokog oly’ bús szív.
*
Zavaros világ,
Melyben jók, korán halnak.
Múltnak zenéje…
*
Lecsap a vihar!
Sast is lelövik ágról…
Élet és múlás…
*
Halál dallama az égbe köszön, lángoló az este.
Láthatár is bíbor, ez az ég alja... örök mécsese.
*
Élet-sínek már
Törtek… élet kisiklott!
Változás nem lesz.
*
Gyertyafény pislog,
Sírokat így világit!
Ördög árnyai?
*
Test porrá mállott.
Lélekben elmélkedés.
Márvány fájdalom…
*
Porhüvely vétkes.
Igazság… más oldalon.
Faragott márvány.
*
Elmúlt az élet, kifakultak a dicső fények,
Ti elmentetek, vissza ide, már, sohsem tértek.
Sírodra, emlékedre könnyem csak hull-hull,
De ígérem, lelkemben semmit sem fakul.
Vecsés, 2014. október 7. - Kustra Ferenc József
A szomszédban fölütötte a fejét a -vészjóslón veszélyes- háború és világháborús világhelyzet…
(3 soros-zárttükrös)
Frontkatonában lassan a saját ködébe elbújik a remény,
Az átkozott front minden… csak nem nagy életlelemény…
Frontkatonában lassan a saját ködébe elbújik a remény.
Hosszúak és magányosak a lövés-hangos éjek,
A reggel megérem-e? Tobzódnak a remények…
Hosszúak és magányosak a lövés-hangos éjek.
Nincs pihenés és alig valamicske az alvás,
Életben maradást segíti állandó készenállás…
Nincs pihenés és alig valamicske az alvás.
*
(Bokorrímes)
Nincs a fronton, semminemű fű
Csak lelőtt drón, de nem újkeletű…
Érdekes a sárban és lőporfüstben megterem a gaz fű,
Van amelyik szép is, erőlködik, de ez csak nem virágfű…
Lehet, hogy nagy roham lesz, dübörögnek a lövések…
Drónok éjjel-nappal félóránkként hozzánk is érkeznek…
Így aztán frontkatonának nincsen éjszakai pihenése
Meg nincs családja, nincs polgári élete… semmije!
*
(3 soros-zárttükrös)
A frontkatona is fél és állandóan valami jobbat remél.
A frontkatona is fél mi tarthatatlan, de tovább remél.
A frontkatona is fél, gondolkodva hisz és tovább remél.
Tudjuk, az operában a táncosok balettcipőben járnak, a fronton meg bakancsba járnak.
Tudjuk, ha jön egy rettenetes eső, akkor befolyik a bakancsba és a víz merő!
Tudjuk, ilyenkor van a heves káromkodás, de katonának nincs segítsége más.
*
(Senrjon trió)
Frontkatona pária,
Nincs ki segítsen ottan rajta!
Fekete kosok?
*
Frontkatona drukkolhat,
Hogy kerülje kósza lövedék.
Fekete kosok?
*
Frontkatona oly’ peches:
Elkapták és az óta harcos…
Fekete kosok?
*
(HIQ trió)
Élete
Talán mit sem ér!
Gyors halál?
*
Élete,
Csak egy van neki…
Gyors halál?
*
Élte egy
Van, azonnal hal!
Gyors halál?
Vecsés, 2023. október 7. -Kustra Ferenc József – íródott: íródott a világ, az emberiség jelen történelmi, háborús és nagy katasztrófát-jelző helyzetéről az eszkalálódás félelmétől. „Nyugaton a helyzet változatlan”, a nagy műveltségben csak a pénz számít!
(3 soros-zárttükrös)
Frontkatonában lassan a saját ködébe elbújik a remény,
Az átkozott front minden… csak nem nagy életlelemény…
Frontkatonában lassan a saját ködébe elbújik a remény.
Hosszúak és magányosak a lövés-hangos éjek,
A reggel megérem-e? Tobzódnak a remények…
Hosszúak és magányosak a lövés-hangos éjek.
Nincs pihenés és alig valamicske az alvás,
Életben maradást segíti állandó készenállás…
Nincs pihenés és alig valamicske az alvás.
*
(Bokorrímes)
Nincs a fronton, semminemű fű
Csak lelőtt drón, de nem újkeletű…
Érdekes a sárban és lőporfüstben megterem a gaz fű,
Van amelyik szép is, erőlködik, de ez csak nem virágfű…
Lehet, hogy nagy roham lesz, dübörögnek a lövések…
Drónok éjjel-nappal félóránkként hozzánk is érkeznek…
Így aztán frontkatonának nincsen éjszakai pihenése
Meg nincs családja, nincs polgári élete… semmije!
*
(3 soros-zárttükrös)
A frontkatona is fél és állandóan valami jobbat remél.
A frontkatona is fél mi tarthatatlan, de tovább remél.
A frontkatona is fél, gondolkodva hisz és tovább remél.
Tudjuk, az operában a táncosok balettcipőben járnak, a fronton meg bakancsba járnak.
Tudjuk, ha jön egy rettenetes eső, akkor befolyik a bakancsba és a víz merő!
Tudjuk, ilyenkor van a heves káromkodás, de katonának nincs segítsége más.
*
(Senrjon trió)
Frontkatona pária,
Nincs ki segítsen ottan rajta!
Fekete kosok?
*
Frontkatona drukkolhat,
Hogy kerülje kósza lövedék.
Fekete kosok?
*
Frontkatona oly’ peches:
Elkapták és az óta harcos…
Fekete kosok?
*
(HIQ trió)
Élete
Talán mit sem ér!
Gyors halál?
*
Élete,
Csak egy van neki…
Gyors halál?
*
Élte egy
Van, azonnal hal!
Gyors halál?
Vecsés, 2023. október 7. -Kustra Ferenc József – íródott: íródott a világ, az emberiség jelen történelmi, háborús és nagy katasztrófát-jelző helyzetéről az eszkalálódás félelmétől. „Nyugaton a helyzet változatlan”, a nagy műveltségben csak a pénz számít!
A kávéház ablaküvegén
Esővíz s a por elegyén
Megtapadva
Kinn rekedt a hétköznapi
Város szürke zaja.
A kőburkolaton
Hajnali zápor
Nyomain visszaverődnek
A délelőtti sietős árnyak
Az ásító házak
Cukorüledék maradt a csésze aljában
Édesítve pár gondolatot
S a szavak között kávéízzel
Keveredik a dohány füst
Ráérős percek
Az asztalra telepednek
Könyökölve..
Még egy ideig magamban
Elidőzök a gondolattal...
A duruzsoló embertársaságban
...elmondhatom...sziesztáztam
Rövidesen elballagok
A sorok végén kikacsintok
Esővíz s a por elegyén
Megtapadva
Kinn rekedt a hétköznapi
Város szürke zaja.
A kőburkolaton
Hajnali zápor
Nyomain visszaverődnek
A délelőtti sietős árnyak
Az ásító házak
Cukorüledék maradt a csésze aljában
Édesítve pár gondolatot
S a szavak között kávéízzel
Keveredik a dohány füst
Ráérős percek
Az asztalra telepednek
Könyökölve..
Még egy ideig magamban
Elidőzök a gondolattal...
A duruzsoló embertársaságban
...elmondhatom...sziesztáztam
Rövidesen elballagok
A sorok végén kikacsintok
Látunk egy közeli háborút és fölütötte a fejét a -napi- háborús világhelyzet…
(leoninus csokor)
Ma már nem látszik, milyen volt a múlt, milyen volt a színe, de milyen lesz a jövő színe?
Bár emlékszem, hogy jégeső felhők is jöttek, a lelkemben meg bánat-tűskék nőttek…
A fekete kosok kihirdették háborút, így a harckocsi lánctalpaké lett az út…
A középkorban ilyenkor csak húzták, húzták a harangot, az meg bánattal csak kongott!
Eddig harangkongás hozta fonott kalács illatát, vagy a lepukkad kocsmák szagát…
Ez a kettő mindig megfért egymás mellett, vas lövedék nem repült a fejek felett!
Régen nem volt, mi ekkora kárt okozzon, nem volt, mi ekkora zűrt okozzon.
Akkoriban a kardot disznó vérébe mártották, tudtam, hogy férfiakat behívták.
Most meg a szélben, ágyúszó sunnyog be az ablakon, csukott szemmel ijedek, vakon…
Most már itt a jövő? Kazettás bombák, mint holló csapat repül, nekünk ez kellő?
Civileknek meg nyolcvan év múlva ott lesznek unokái és tán’ mint halál szolgái?
Látszik, hogy az ördög leugrott a falról, már nem bírt tapadni a kosztól…
Régen nem modern emberek uralták a világot, még nem találták föl a válságot.
Mondás: „a görögtől félek, ha ajándékot hoz is”! Most igy tört ki a háború, csakis…
Na ugye? Ezt is már ismerték az ókorban, de most már nem legyőzhető az újkorban.
Manapság a szél ágyúhanggal keveri lőporszagát, már nem... fonott kalács illatát.
Nem messze a földön megjelent a halál szaga… kik meghalnak, ez halál oldódása?
Vannak kik véget is vetettek a biztonságos létnek, a békességes múltidőnek.
Van a híradókban, írja az újság, nagy-vezetőknek hír, az újabb tankos hír újság!
Most aztán az elrejtekezett gonoszok intézkednek, csak tűzparancsért intézkednek.
*
(Senrjon trió)
Népek elnyomorodnak,
Országok meg mennek nyomorba!
Halál-aratás…
Szörnytalp termést kitapos…
Ördög erre vált végtelenül!
Halál aratás…
Ez a vihar már kibujt,
A fekete juh akoljából!
Halál aratás…
*
(3 soros-zárttükrös)
Katonát bevitték erőszakkal a frontra, senki nem tudja, senki sem tudja merre van,
Persze a nagy titkolózásban a családnak több is van, de nem tudja, hogy halottja van…
Katonát bevitték erőszakkal a frontra, senki nem tudja, senki sem tudja merre van.
*
(senrjon)
Gonosz lyuk… bentről szél fúj,
Lelkes gonosz; a háborúért.
Halált learat.
*
(leoninus)
Béke földje nincs, lebombázták… halál földje van, azt bombázták.
Férfiakat frontra vitték… családokat semmivé, bombával verték.
Van gyerek ki nem is ismeri apját…és a közben lelőt anyját
*
(Bokorrímes)
Európa már nem a béke és a biztonság földje,
Meglehet, hogy igy is marad távoli közeljövőbe.
Háború, amit embereknek hoz, nem nyugalom,
Nem öröm, mert az ördög nem maga a nyugalom!
Mit emberek éreznek, az félelem, pokol közepéből,
Bizony mára ez lett már a béke és biztonság földjéből.
*
(3 soros-zárttükrös)
Mindannyian örültünk, hogy nyolcvan éve itt nem volt háború!
Itt nem ugrált nekünk megvadult, kemény-farkú vörös kenguru…
Mindannyian örültünk, hogy nyolcvan éve itt nem volt háború!
*
(Bokorrímes)
Szóval, gonosz lelkek segítségével tőr előre ez a valódi háborús vihar,
Nekik a jólétük abban áll, hogy dollármilliókat keressenek, ha már van vihar!
Ha majd a többség népek igazik, békét akarnak,
Akkor majd igazság-lovai közé kell… csapjanak!
Vecsés, 2023. július 24. -Kustra Ferenc József- írtam: a világ, az emberiség jelen történelmi-háborús helyzetéről, alloiostrofikus versformában. [Artakos – (július 18. 2023.) azonos c. verse ihletésével átiratként!] Egész nap láthatjuk, minden TV híradóban a videókat is…
(leoninus csokor)
Ma már nem látszik, milyen volt a múlt, milyen volt a színe, de milyen lesz a jövő színe?
Bár emlékszem, hogy jégeső felhők is jöttek, a lelkemben meg bánat-tűskék nőttek…
A fekete kosok kihirdették háborút, így a harckocsi lánctalpaké lett az út…
A középkorban ilyenkor csak húzták, húzták a harangot, az meg bánattal csak kongott!
Eddig harangkongás hozta fonott kalács illatát, vagy a lepukkad kocsmák szagát…
Ez a kettő mindig megfért egymás mellett, vas lövedék nem repült a fejek felett!
Régen nem volt, mi ekkora kárt okozzon, nem volt, mi ekkora zűrt okozzon.
Akkoriban a kardot disznó vérébe mártották, tudtam, hogy férfiakat behívták.
Most meg a szélben, ágyúszó sunnyog be az ablakon, csukott szemmel ijedek, vakon…
Most már itt a jövő? Kazettás bombák, mint holló csapat repül, nekünk ez kellő?
Civileknek meg nyolcvan év múlva ott lesznek unokái és tán’ mint halál szolgái?
Látszik, hogy az ördög leugrott a falról, már nem bírt tapadni a kosztól…
Régen nem modern emberek uralták a világot, még nem találták föl a válságot.
Mondás: „a görögtől félek, ha ajándékot hoz is”! Most igy tört ki a háború, csakis…
Na ugye? Ezt is már ismerték az ókorban, de most már nem legyőzhető az újkorban.
Manapság a szél ágyúhanggal keveri lőporszagát, már nem... fonott kalács illatát.
Nem messze a földön megjelent a halál szaga… kik meghalnak, ez halál oldódása?
Vannak kik véget is vetettek a biztonságos létnek, a békességes múltidőnek.
Van a híradókban, írja az újság, nagy-vezetőknek hír, az újabb tankos hír újság!
Most aztán az elrejtekezett gonoszok intézkednek, csak tűzparancsért intézkednek.
*
(Senrjon trió)
Népek elnyomorodnak,
Országok meg mennek nyomorba!
Halál-aratás…
Szörnytalp termést kitapos…
Ördög erre vált végtelenül!
Halál aratás…
Ez a vihar már kibujt,
A fekete juh akoljából!
Halál aratás…
*
(3 soros-zárttükrös)
Katonát bevitték erőszakkal a frontra, senki nem tudja, senki sem tudja merre van,
Persze a nagy titkolózásban a családnak több is van, de nem tudja, hogy halottja van…
Katonát bevitték erőszakkal a frontra, senki nem tudja, senki sem tudja merre van.
*
(senrjon)
Gonosz lyuk… bentről szél fúj,
Lelkes gonosz; a háborúért.
Halált learat.
*
(leoninus)
Béke földje nincs, lebombázták… halál földje van, azt bombázták.
Férfiakat frontra vitték… családokat semmivé, bombával verték.
Van gyerek ki nem is ismeri apját…és a közben lelőt anyját
*
(Bokorrímes)
Európa már nem a béke és a biztonság földje,
Meglehet, hogy igy is marad távoli közeljövőbe.
Háború, amit embereknek hoz, nem nyugalom,
Nem öröm, mert az ördög nem maga a nyugalom!
Mit emberek éreznek, az félelem, pokol közepéből,
Bizony mára ez lett már a béke és biztonság földjéből.
*
(3 soros-zárttükrös)
Mindannyian örültünk, hogy nyolcvan éve itt nem volt háború!
Itt nem ugrált nekünk megvadult, kemény-farkú vörös kenguru…
Mindannyian örültünk, hogy nyolcvan éve itt nem volt háború!
*
(Bokorrímes)
Szóval, gonosz lelkek segítségével tőr előre ez a valódi háborús vihar,
Nekik a jólétük abban áll, hogy dollármilliókat keressenek, ha már van vihar!
Ha majd a többség népek igazik, békét akarnak,
Akkor majd igazság-lovai közé kell… csapjanak!
Vecsés, 2023. július 24. -Kustra Ferenc József- írtam: a világ, az emberiség jelen történelmi-háborús helyzetéről, alloiostrofikus versformában. [Artakos – (július 18. 2023.) azonos c. verse ihletésével átiratként!] Egész nap láthatjuk, minden TV híradóban a videókat is…
Látunk egy közeli háborút és fölütötte a fejét a háborús világhelyzet…
(leoninus trió)
A szomszédban háború árnyéka, égboltot felhő nélkül is kiszorítja!
Igy a nagy ’vezetők’ nem látnak jól, kintről nézik milyen disznó-trágyás ezen akol…
Ágyúdörgés nem hallik Atlanti óceánig… itt így folytatják sokak haláláig...
A háború kimenetele lóg, mint Démoszthenész kardja, honfi ezt nem akarja...
Nem tudhatjuk Föld és a lét túléli-e… de azt tudjuk a kilátás éj-fekete…
(septolet trió)
Árnyat
Szövő,
Szárnyat
Törő,
Ködös jövő…
Háború vetít fekete árnyékot,
Elvakultság űz sötét játékot.
*
Látjuk és halljuk, röpködnek hazugságok, kihaltak a békeszerető társaságok?
A sok halottal fogy a fiatal nemzedék, kik lesznek az állampolgárok, az emlék?
A gazdagok csak tovább gazdagodnak és elveszik milyük van a páriáknak…
Nem kell nekik semmi érték, csak az új milliók bezsebelése a végső érték!
Jobb a jelen gonoszt tűrni, mint egy új mellett tüntetni, ahhoz sokat kellene inni?
Gonoszság
Folyik -
Lakosság
Fuldoklik,
Érték megkopik.
Csak haszonban fontos a számadat…
Emberélet csupán húscafat.
*
Van, ahol a kordé a szamarat megkerüli… Kell nekünk ilyen kordé? Kikerülni!
Jelen problémába aknahang… vak-asszony visszanéz… Kitalálni mit gondol, nem nehéz.
A vak ló is -jobb híján- csak előre megy és a falnak, mi betonkemény és nekimegy…
A döglött lóról végül majd le kell szállni, ne intézzük el, hogy nekünk kell elmálni!
Gazdag hol lakik nem várható telitalálat, mert sok pénzük van, ott nem lesz találat?
Értékrendben
Zavar –
Közéletben
Hamar
Port kavar.
Dúsgazdag, pénzébe markol –
Házára így bomba nem landol?
Vecsés, 2023. június 22. – Pápa, 2023. június 28. -Kustra Ferenc József- íródott; leoninusban, a világ, az emberiség jelen -élő- háborús-történelmi helyzetéről. Végveszély van! A septolet trió szerző-, és poétatársam, Nagyné Vida Renáta munkája.
(leoninus trió)
A szomszédban háború árnyéka, égboltot felhő nélkül is kiszorítja!
Igy a nagy ’vezetők’ nem látnak jól, kintről nézik milyen disznó-trágyás ezen akol…
Ágyúdörgés nem hallik Atlanti óceánig… itt így folytatják sokak haláláig...
A háború kimenetele lóg, mint Démoszthenész kardja, honfi ezt nem akarja...
Nem tudhatjuk Föld és a lét túléli-e… de azt tudjuk a kilátás éj-fekete…
(septolet trió)
Árnyat
Szövő,
Szárnyat
Törő,
Ködös jövő…
Háború vetít fekete árnyékot,
Elvakultság űz sötét játékot.
*
Látjuk és halljuk, röpködnek hazugságok, kihaltak a békeszerető társaságok?
A sok halottal fogy a fiatal nemzedék, kik lesznek az állampolgárok, az emlék?
A gazdagok csak tovább gazdagodnak és elveszik milyük van a páriáknak…
Nem kell nekik semmi érték, csak az új milliók bezsebelése a végső érték!
Jobb a jelen gonoszt tűrni, mint egy új mellett tüntetni, ahhoz sokat kellene inni?
Gonoszság
Folyik -
Lakosság
Fuldoklik,
Érték megkopik.
Csak haszonban fontos a számadat…
Emberélet csupán húscafat.
*
Van, ahol a kordé a szamarat megkerüli… Kell nekünk ilyen kordé? Kikerülni!
Jelen problémába aknahang… vak-asszony visszanéz… Kitalálni mit gondol, nem nehéz.
A vak ló is -jobb híján- csak előre megy és a falnak, mi betonkemény és nekimegy…
A döglött lóról végül majd le kell szállni, ne intézzük el, hogy nekünk kell elmálni!
Gazdag hol lakik nem várható telitalálat, mert sok pénzük van, ott nem lesz találat?
Értékrendben
Zavar –
Közéletben
Hamar
Port kavar.
Dúsgazdag, pénzébe markol –
Házára így bomba nem landol?
Vecsés, 2023. június 22. – Pápa, 2023. június 28. -Kustra Ferenc József- íródott; leoninusban, a világ, az emberiség jelen -élő- háborús-történelmi helyzetéről. Végveszély van! A septolet trió szerző-, és poétatársam, Nagyné Vida Renáta munkája.
