Oly távol vagy most tőlem
s oly elérhetetlen mint életem
messzi csillagai csak a képzelet
vetít ki falaim négyszögére
hol szabályosan s józanul fut
a festékcsík a mennyezet alatt
s hiányod keserű ízeit nem oldja fel
az alkohol íze, sem a vágy hideg
márványharangja , konduló
óraütése az éjben ! Íme virrasztalak
mindig megújulva s kifulladásig
a dolgok néma önkívületében
s őrizlek mint hajnalok a törékeny
csendet Kutattalak már százszor is
asszonyokban akik szembejöttek
s újra hasztalan kereslek
Ólom súlyával görnyeszt az időnk
hiába kiáltok , halk szókkal
hiába kérlek már nem vagy itt !
Nincsen menedékem kívüled !
Térj vissza ! Kinyújtott kezemmel
könyörgök érted
s oly elérhetetlen mint életem
messzi csillagai csak a képzelet
vetít ki falaim négyszögére
hol szabályosan s józanul fut
a festékcsík a mennyezet alatt
s hiányod keserű ízeit nem oldja fel
az alkohol íze, sem a vágy hideg
márványharangja , konduló
óraütése az éjben ! Íme virrasztalak
mindig megújulva s kifulladásig
a dolgok néma önkívületében
s őrizlek mint hajnalok a törékeny
csendet Kutattalak már százszor is
asszonyokban akik szembejöttek
s újra hasztalan kereslek
Ólom súlyával görnyeszt az időnk
hiába kiáltok , halk szókkal
hiába kérlek már nem vagy itt !
Nincsen menedékem kívüled !
Térj vissza ! Kinyújtott kezemmel
könyörgök érted
Nem vagyok más, és nem vagyok rosszabb,
mint bárhol máshol az emberek,
ember vagyok csak. Oly sok hibával,
fogadj el így, és így szeress.
Ezernyi seb, mi úgy ég most bennem,
mint a láng, amely megsebez,
vöröslő nyelvét rám öltögetve,
összeégetve mindenem.
Mégsem az fáj. Most te fájsz úgy nékem.
Hiszen te voltál mindenem!
Hozzád szólt minden imádságom,
minden felvirradt reggelen.
Szerettem volna tenéked adni
mindent, de nem volt semmi sem,
amit adhatnék, csak a szívem,
azt törted össze teljesen.
Nem volt kincsem. A gazdagságom
szívemben hordtam, bár neked
kevés volt. Ma már én sem kellek.
Mért is kéne egy nincstelen?
Mért olyan bűn? Hisz te is hibás vagy!
Nem tökéletes senki sem.
Megbocsátottam minden bűnöd,
mégsem akarsz most látni sem.
Majd keresnél. Talán még sírsz is,
de már késő lesz, elmegyek,
megdermedt ködbe burkolózva,
akár a kóbor fellegek.
S akkor, mikor majd nem találsz már,
akkor érzed majd, mit jelent,
s mennyire fáj, hogy eldobtad magadtól
az egyetlen embert, ki szeretett.
mint bárhol máshol az emberek,
ember vagyok csak. Oly sok hibával,
fogadj el így, és így szeress.
Ezernyi seb, mi úgy ég most bennem,
mint a láng, amely megsebez,
vöröslő nyelvét rám öltögetve,
összeégetve mindenem.
Mégsem az fáj. Most te fájsz úgy nékem.
Hiszen te voltál mindenem!
Hozzád szólt minden imádságom,
minden felvirradt reggelen.
Szerettem volna tenéked adni
mindent, de nem volt semmi sem,
amit adhatnék, csak a szívem,
azt törted össze teljesen.
Nem volt kincsem. A gazdagságom
szívemben hordtam, bár neked
kevés volt. Ma már én sem kellek.
Mért is kéne egy nincstelen?
Mért olyan bűn? Hisz te is hibás vagy!
Nem tökéletes senki sem.
Megbocsátottam minden bűnöd,
mégsem akarsz most látni sem.
Majd keresnél. Talán még sírsz is,
de már késő lesz, elmegyek,
megdermedt ködbe burkolózva,
akár a kóbor fellegek.
S akkor, mikor majd nem találsz már,
akkor érzed majd, mit jelent,
s mennyire fáj, hogy eldobtad magadtól
az egyetlen embert, ki szeretett.
Ni-csak, ni-csak mi történt,
a csoda most megtörtént,
tintafoltból feléled,
hogy csak álom, reméled.
Alakot ölt, vigyorog,
mindenre csak fintorog,
nincsen senki mellette,
akit ő eljegyezne.
Gondol egy nagy merészet,
túl nagy ő egy egésznek,
jobbra-balra tekereg,
egy kis darab lepereg.
Alakul egy új csoda,
mindene a cicoma,
Paca Csaba csak ámul,
a szíve is meglágyul.
Szép ez a Paca Maca,
- milyen lenne mint ara?
Meg is kéri a kezét,
aranygyűrű a pecsét.
Maca csak rázza fejét,
nem kell neki egy segéd,
herceget vár a lován,
bár jobb lenne egy volán.
Így telnek hosszú percek,
nem érkezik a herceg,
bánja is tettét Maca,
hová vitte a daca.
Szomszédja Paca Csaba,
házán szép csillámpala,
jól működik ipara,
neki is van inasa.
Maca már nem is bánná,
ha Csaba őt imádná,
bevet minden praktikát,
óhajtva romantikát.
Csaba szíve megdobban,
szerelme is fellobban,
Macát sosem feledte,
mindig is őt szerette.
Nincs benne neheztelés,
átölelve kedvesét,
két paca eggyé válik,
csak a szemem káprázik.
Álom volt, vagy valóság?
- Az érzékek csalókák,
semmi sem lehetetlen,
csak az ész tehetetlen.
a csoda most megtörtént,
tintafoltból feléled,
hogy csak álom, reméled.
Alakot ölt, vigyorog,
mindenre csak fintorog,
nincsen senki mellette,
akit ő eljegyezne.
Gondol egy nagy merészet,
túl nagy ő egy egésznek,
jobbra-balra tekereg,
egy kis darab lepereg.
Alakul egy új csoda,
mindene a cicoma,
Paca Csaba csak ámul,
a szíve is meglágyul.
Szép ez a Paca Maca,
- milyen lenne mint ara?
Meg is kéri a kezét,
aranygyűrű a pecsét.
Maca csak rázza fejét,
nem kell neki egy segéd,
herceget vár a lován,
bár jobb lenne egy volán.
Így telnek hosszú percek,
nem érkezik a herceg,
bánja is tettét Maca,
hová vitte a daca.
Szomszédja Paca Csaba,
házán szép csillámpala,
jól működik ipara,
neki is van inasa.
Maca már nem is bánná,
ha Csaba őt imádná,
bevet minden praktikát,
óhajtva romantikát.
Csaba szíve megdobban,
szerelme is fellobban,
Macát sosem feledte,
mindig is őt szerette.
Nincs benne neheztelés,
átölelve kedvesét,
két paca eggyé válik,
csak a szemem káprázik.
Álom volt, vagy valóság?
- Az érzékek csalókák,
semmi sem lehetetlen,
csak az ész tehetetlen.
Gázláng életem
vibrál a sötétben
nincs is egyebem
csak két kinyújtott
könyörgő tenyerem
teérted
messze vagy
itt tavasz virágok nyílnak
s lázas illatok
száz karú öleléssel
várok rád
s virrasztok érted mint
éjszaka a csillagok
suttogó sóhajaidat
keresem
ne kérdezd hogy
miért akarlak
szívdobogva várom
hogy átölelj, hogy lázas
borzongással húzz magadra
százszor csókolnám
csókjaimat a szádra
szép asszonytested
minden
gyönyörű vonulatára
Jaj ! a sötétlő
hozományra !
Gázláng életem
vibrál a sötétben
nincs is egyebem
csak két kinyújtott
könyörgő tenyerem
teérted
vibrál a sötétben
nincs is egyebem
csak két kinyújtott
könyörgő tenyerem
teérted
messze vagy
itt tavasz virágok nyílnak
s lázas illatok
száz karú öleléssel
várok rád
s virrasztok érted mint
éjszaka a csillagok
suttogó sóhajaidat
keresem
ne kérdezd hogy
miért akarlak
szívdobogva várom
hogy átölelj, hogy lázas
borzongással húzz magadra
százszor csókolnám
csókjaimat a szádra
szép asszonytested
minden
gyönyörű vonulatára
Jaj ! a sötétlő
hozományra !
Gázláng életem
vibrál a sötétben
nincs is egyebem
csak két kinyújtott
könyörgő tenyerem
teérted
Mivé lett ez a világ
Már a nők nem akarnak szülni
Hogy ne kelljen gyereket nevelni
Ahol divat lett a szingli
Egyneművel házasodni
Ahol a pénz lett a becsület
Ott kihalt a szeretet
Nincs lelkiismeret sem tisztelet
Nem kell a biblia sem az Isten
Hisz túlvilági élet úgysincsen
Hirdeti aki volt ateista kommunista
Rendszerváltó hívő, most kapitalista
Mivé lett ez a világ
Ahol a néptől védik a demokráciát
Ahol pénzért felkent próféták
Hirdetnek hamis próféciát
A nyelvünket nem beszélő idegen
mondja e hazába ki és mi legyen
Ha a jogaidért felemeled a szavad
Idegengyűlölő rasszista vagy
Ahol a diktatúra a demokrácia
Kinek jár a szája, másnap nincs munkája
Azt hiszed ha sok a pénzed, te vagy az isten
Akkor a többségnek már szava sincsen
Mivé lett ez a világ
Korrupt politikus irányítja Európát
Nem számít ha hazudik és hibázik
Nem zavarja tisztességtelen gazdáit
A hazát, a népet pénzért elárulni
nem szégyen, nem bűn, nem gyalázat?
- Ez demokrácia. - így szól a magyarázat.
Ahol a tőke és a terror is globális
Az időjárás sem egészen normális
Ha kapcsolatod, sem pénzed sem hatalmad
Akkor már csak te egy senki vagy.
Holnap akár munka nélkül az utcán vagy
Mivé lett ez a világ
Mikor Európába telepítik Afrikát
A keresztet meg be akarják tiltani
A muszlimot nem szabad vele zavarni
A keresztény tanuljon meg hallgatni
Mert Sorosféléknek ez lenne érdeke
Hogy Európát végleg tönkre tegye
Rossz úton jár ember és a világ
A háttérbe megbúvókra bízza Európát
Mert mi fizetjük meg ennek az árát!
Nem lehet a világban félelemben élni
Mert a terrorral együtt kell ébredni
Mivé lett ez a világ
Talpnyaló gazember hirdeti a demokráciát
A becstelen kapzsi, másokat akar kioktatni
Aki nem ismeri mi a tisztelet és a becsület
Pálcát mer törni más nemzetek felett?
Mert azokban van még hazaszeretet
Kollaboráns korrumpálódott senki
Csak a pénzt és a hatalmat szereti
Mind hazaáruló, aki az ilyet segíti!
A folyó is a szemetet magából kiveti
Mert a haza is a söpredéket megveti
De a történelem a hazafiait nem feledi
Mivé lett ez a világ
A média mondja meg hol az igazság?
Nem értem már ezt a hazug világot
Rosszkor születtem? Netán skizofrén lettem?
Talán a világ ment el mellettem?
Vagy ez már maga az Armageddon?
Ideje, hogy a világ megváltozzon?
Vagy megunta az Isten a sok gazságot?
Nem ad több feloldozást, bűnbocsánatot?
Eljött az idő hogy az ember vezekeljen?
Hogy a világ újra tiszta lehessen
Nem vagyok Isten erre válaszom sincsen
Már a nők nem akarnak szülni
Hogy ne kelljen gyereket nevelni
Ahol divat lett a szingli
Egyneművel házasodni
Ahol a pénz lett a becsület
Ott kihalt a szeretet
Nincs lelkiismeret sem tisztelet
Nem kell a biblia sem az Isten
Hisz túlvilági élet úgysincsen
Hirdeti aki volt ateista kommunista
Rendszerváltó hívő, most kapitalista
Mivé lett ez a világ
Ahol a néptől védik a demokráciát
Ahol pénzért felkent próféták
Hirdetnek hamis próféciát
A nyelvünket nem beszélő idegen
mondja e hazába ki és mi legyen
Ha a jogaidért felemeled a szavad
Idegengyűlölő rasszista vagy
Ahol a diktatúra a demokrácia
Kinek jár a szája, másnap nincs munkája
Azt hiszed ha sok a pénzed, te vagy az isten
Akkor a többségnek már szava sincsen
Mivé lett ez a világ
Korrupt politikus irányítja Európát
Nem számít ha hazudik és hibázik
Nem zavarja tisztességtelen gazdáit
A hazát, a népet pénzért elárulni
nem szégyen, nem bűn, nem gyalázat?
- Ez demokrácia. - így szól a magyarázat.
Ahol a tőke és a terror is globális
Az időjárás sem egészen normális
Ha kapcsolatod, sem pénzed sem hatalmad
Akkor már csak te egy senki vagy.
Holnap akár munka nélkül az utcán vagy
Mivé lett ez a világ
Mikor Európába telepítik Afrikát
A keresztet meg be akarják tiltani
A muszlimot nem szabad vele zavarni
A keresztény tanuljon meg hallgatni
Mert Sorosféléknek ez lenne érdeke
Hogy Európát végleg tönkre tegye
Rossz úton jár ember és a világ
A háttérbe megbúvókra bízza Európát
Mert mi fizetjük meg ennek az árát!
Nem lehet a világban félelemben élni
Mert a terrorral együtt kell ébredni
Mivé lett ez a világ
Talpnyaló gazember hirdeti a demokráciát
A becstelen kapzsi, másokat akar kioktatni
Aki nem ismeri mi a tisztelet és a becsület
Pálcát mer törni más nemzetek felett?
Mert azokban van még hazaszeretet
Kollaboráns korrumpálódott senki
Csak a pénzt és a hatalmat szereti
Mind hazaáruló, aki az ilyet segíti!
A folyó is a szemetet magából kiveti
Mert a haza is a söpredéket megveti
De a történelem a hazafiait nem feledi
Mivé lett ez a világ
A média mondja meg hol az igazság?
Nem értem már ezt a hazug világot
Rosszkor születtem? Netán skizofrén lettem?
Talán a világ ment el mellettem?
Vagy ez már maga az Armageddon?
Ideje, hogy a világ megváltozzon?
Vagy megunta az Isten a sok gazságot?
Nem ad több feloldozást, bűnbocsánatot?
Eljött az idő hogy az ember vezekeljen?
Hogy a világ újra tiszta lehessen
Nem vagyok Isten erre válaszom sincsen