Enyém, vagy a miénk?
Tied, vagy a miénk?

Csak
Jönnek
Viszályok
Nap-nap után,
Ha nincs már ,,miénk’’.

Ha nincs már ,,miénk’’!
Nap-nap után,
Viszályok
Jönnek
Csak.

Csak
Kérdés?
Sértő szó,
Kételyt keltő
Vagyonosztás, mért?

Vagyonosztás, mért?
Kételyt keltő
Sértő szó.
Kérdés
Csak?
*

Gyerekem, vagy a miénk?
Gyereked, vagy a miénk?

Szó
Vádló!
A gyerek
Kié vajon?
Nincs már bizalom.

Nincs már bizalom.
Kié vajon
A gyerek?
Vádló
Szó.

Nagy
Vétek
Osztozni
Gyerekeken.
Gyerek nem bűnös.

Gyerek nem bűnös.
Gyerekeken
Osztozni?
Vétek
Nagy.
*

Veled együtt?
Velünk? Együtt?

Mért?
Veled?
Velünk kell!
Együtt legyen.
Az egész család.

Az egész család
Együtt legyen.
Velünk kell!
Veled?
Mért?
*

Velem közösen?
Veled közösen?

Szül
Viszályt
Sok kérdés.
Feltételezés…
Gyülöletté lesz.

Gyűlöletté lesz
Feltételezés…
Sok kérdés
Viszályt
Szül.
*

Én neked?
Tetőled?

Sors
Ítél,
Utolér.
Csak azt várhatsz,
Mit adtál nekem.

Mit adtál nekem
Csak azt várhatsz.
Utolér,
Ítél
Sors.
*

Nélküled?
Ég veled…

Én
Veled
Mért éljek?
Tönkre tetted,
Az egész létem.

Az egész létem
Tönkre tetted.
Mért éljek
Veled
Én?


Vecsés, 2018. április 6. – Szabadka, 2018. április 9. – Kustra Ferenc – A verset én írtam, a tükör apevákat, szerző és poéta társam, Jurisin Szőke Margit. Az apevák címe:” Létkérdések...”

Búzakalászok
Már tele. Meghajolnak.
Aratásidő.
*
Zöld hegyek alatt,
Sárgás gabonamezők…
Aratáskezdés.
*
Búzatáblák már
Sárgulnak, jön aratás.
Nagy hozamremény.
*
Eljött az aratás idő, búzaföldet a nyár aszal...
Kaszások örülnek, segítség: messze zeng a munkadal…
Az életcsónak ring a búzaföld lágy hullámain,
Marokszedők mennek hátul a kaszások nyomain…
*
Meleg, langy szellő
Leng az aratók felett.
Tarló is forró.
*
Nehéz a munka,
De aratók dolgoznak.
Nótára telik…
*
Marokszedő és
Kaszás szenved melegtől.
Szúrós a tarló.
*
Lesz itt kenyér, bőven lesz rá finom zsír is,
Lesz bizony, paprika és paradicsom is.
Eszünk majd hozzá sok és finom erős fokhagymát,
Ezzel is erősítsük az öreg erek falát.
*
Búzalisztnek a
Használata sokféle.
Főként, pék süti.
*
Aratóknak délre az asszonyok hozzák a frissen főtt ebédet.
Délben, jár nekik a két óra pihenés, aztán munkába léphet.
Hajnaltól késő alkonyatig szól a munkaidő,
Lazsálni nem lehet, nehogy közben meg essen eső.
*
Délidőben, oly’
Tüzes a búzatábla.
Nap, nem kíméli.
*
Aratóknak kell,
Kétórányi pihenés.
Van, ki alszik is!
*
Marokszedő asszonyok, egész nap folyvást hajlonganak,
Estére már mindannyian fájlalják a derekakat.
Majd a lisztből meg, ők fogják sütni a finomságokat!
*
Arany napsugár
Érlelte búzaszemek.
Jó kenyéralap.
*
Asztag mosolyog,
Közelg’ kenyér ünnepe.
Mezítláb, tarlón.
*
Finom kenyér lesz…
Sikeres volt aratás.
Templomi áldás
*
Estére tarló
Vörös napot elnyelte.
Aratás vége!

Vecsés, 2017. május 29. – Kustra Ferenc József – versben, haikuban és senrjúban írva.

Várd a májust, szerelmet Gittus,
Hozza nekünk jövő e stílust!
Magamhoz láncollak,
Tenyéren hordozlak.
Gittus! Hagyj most mindent, várd gesztust!

Szerelmedet bírni akarom!
Vágyam, hogy este veled alszom!
Vacsora, horkolás,
Megszűnik elmúlás…
Gittus lazulj! Ugye megkapom?

Bízz! Ne húzd az időt már Gittus,
Legyen egyforma a habitus.
Majd folyvást ölellek,
Szeretve szeretlek…
Lét az életcsokrunk, ó, Gittus.

Vecsés, 2019. március 19. – Kustra Ferenc József – íródott: romantikus LIMERIK csokorban.

Bújjunk már mi össze, kissé testben-vétkesen,
A nagyon vágyott testedben, de nem lélekben.
Ritmusunkat lassúra fékezem, életben,
Beléd is bújok nagyon-nagyon jó kéjesen.
A testedre… ha tudnád mennyire éhezem,
Rajtad hagyom kézzel, szájjal a testi kéjem,
A csúcsot még elérni... lassúra fékezem.

Vecsés, 2023. március 20. - Kustra Ferenc József – íródott erotikus jellegű versnek. (De csak romantikus, mert gépi programmal írtam!)

A múlt nem feledhető!

Vágyom nagyon is, de vissza nem térnek… holtak.
Tán’ van elég bajuk a kriptában… morcosak…
Vágyom nagyon is, de vissza nem térnek… holtak.

Talán nem kell mélyen a múltunkba tartózkodni
Inkább előre és a jövőt kell várni -nézni…
Talán nem kell mélyen a múltunkba tartózkodni…

Ha halkan beülsz a sorokba, mert bánat ért,
Akkor persze csendben csak emlékezz tanácsért…
Ha halkan beülsz a sorokba, mert bánat ért.

Ha rád vetül a sötétség feketés árnya,
Mond; túl leszek én rajta, a fene sem bánja…
Ha rád vetül a sötétség feketés árnya.

A múltnak legyen csak halk emlékezése,
De embernek legyen fontosabb: jövője…
A múltnak legyen csak halk emlékezése.

Vecsés, 2016. június 18. - Kustra Ferenc József – íródott; 3 soros-zárttükrösben.