Elmeséli a poéta…

Nekiindul az én cerkám, a tartalmas szavaknak,
Így adok értelmet, a felbuzduló gondolatnak…
Lesznek majd rímek is, felcsapnak, mint pocsolya az út szélén,
Bennük nem fog szunnyadni a szó, majd vigyázok a sor végén…

Nem fogja uralni versem... az ürességet mutató aszály,
Hogy Ti is jól szórakozzatok, nekem, nektek írni… így muszáj.
A tarka virágos rétből nem vehetem el csak az egy kéket!
Ha már írok, ekkor meg kell jeleníteni a mindenséget.

Szeretném az ízlelő bimbótokat kinyitni,
Közben meg nézem a tél, mit tesz... hogy van odaki…
Fejemben a gondolat, csordogál, mint búvópatak,
Ha olvastok, remélem, nem kiabáltok, hogy attak!

Gondolataim sorjáznak elő, mint halk fuvallat,
Fura szépségük van a papíron, a tollam alatt!
Saját gondolatom nem zavar, így ezért osztom meg veletek,
Estefelé, nap sugárzása enyhül... olvasóim legyetek.

Van itt egy-két, illanó gondolat, de elkaptam és leírtam,
Ezek már belülről nem gyötörnek, én ide legott beírtam.
Kettesben vagyok a tollal és a papírral, ők nekem egyek,
Pihenésképpen, felállok, sétálok udvarban... egy kört megyek.

Megosztottam én veletek gondolatokat,
Most már elhallgatok! Várom az újabbakat...

Vecsés, 2014. november 7. – Kustra Ferenc József- önéletrajzi írás.

Nap hiába süt.
Fagyos szél nyargal bőszen.
Didergős a lét!
Fák hódolnak előtte,
Vad rejtőzik előle.

Ág roppan vén fán,
Agg kora rugalmatlan.
Diadal csorbult.
Zsenge hajtás leng csupán,
Ritmusban a lég szárnyán.

Égen felhő száll,
Éppen hűs könnye loccsan.
Dermesztő idő.
Kis virágok cserjésben,
Meglapulnak védetten.

Dunatőkés, 2024. március 12. -Ostrozánsky Gellért- íródott: tanka trió formátumban.

Rongyos felhők úsznak,
Enyhe szél fákat cirógat.
A nap kacsingató.

Víz tükrén lágy fodrot
Hajt, röppent tollat simogat.
Idő libegve száll.

Tágas rétnek szélén
Zizegő, nádas-kar suttog.
Lápos földet szárít.

Finoman hajt lepkét,
Pihéket fák fölé emel.
Bársonyos fuvallat.

Tájt ringatón ölel,
Hűsen, csaknem szerelmesen?
Szépen bán erővel!

Érzéki balett tánc,
Kecses mozdulat mindenütt.
Este takarodó!

Dunatőkés, 2024. március 14. -Ostrozánsky gellért- íródott: HIAQ csokorban.

Csillám kavalkád
Színek , aranyba hajlók.
Nyári sirató!

Zsugorodott nap
Deres , levél-hullató.
Már vénasszonyos.

Sárba ragadt fa,
Könnyes levele csöppen.
Zúzmarás köpeny.

Dunatőkés, 2024. február 24.-Ostrozánsky Gellért- íródott: haiku trióban.

Milyen zajos ma a reggel,
Kis torkokból zengés jár-kel.
Madarak dala cifra csók,
Erdő-csoda, mennyei bók.

Tavaszban sarjad az élet,
A természet nagy csendélet.
Földről, fákról illat terjeng,
Az üdeség mindent átleng.

Friss a reggel és az este,
Békesség száll a lelkekbe.
Kedvet hozó napsütésben
Zsibong élő, élettelen.

Ma reggel is izzad a föld,
Lassan minden már csupa zöld.
Szél lengedez, száll a nóta,
Nem lesz már fagy, mondta Jóska.

Dunatőkés, 2024. március 19. -Ostrozánsky Gellért- íródott: 8 szótagos, páros rím formátumban.