Kedvesem, nagyon hiányzol…

Kedvesem a vágyam, már biz' ám
Elhatalmasodott Dorinám.
Mindig ábrándozok,
Lelkemben harcolok.
Ha közelben lennél, imádnám!

Kedvesem, élvezném szépséged!
Vágyom én a nyílt közelséged.
Mindentől félnélek…
Óvón ölelnélek...
Naponta csókolnám a kezed.

Kedvesem, beszélni jó volna,
Párosunk nagyokat sétálna.
Kart, karba öltenénk,
Szerelmetesekként!
Tavasz, padon, jó élmény volna!

Kedvesem, reggel kávézhatnánk,
Délben ebéd, majd bort kortyolnánk.
Kezed, sokat fognám,
Szívem, eléd tárnám.
Délután pihenőt tartanánk!

Kedvesem! Szépséges Dorinám,
Én te igazad, nem vitatnám.
Segítség konyhában...
Meg a kertásásban.
Lehetnél már párom, Dorinám.

Kedvesem! Mindennap ver a víz,
Ha rád gondolok én… nem szájíz.
Gyere-gyere várlak,
Hadd éljünk a mának.
Dorinám! Légy párom... oltárdísz!

Vecsés, 2019. január 6. – Kustra Ferenc – Bálint napi - anaforás LIMERIK csokor, kedvesemhez

Libbent a szoknyád, ó, Barbara,
Pont nem arra néztem, én marha.
Életpillanat volt,
Mi nem halmozódott.
Férfiembernek, úgy fáj ez ma.

Csak jöttél velem szemben Böske,
Csinosságod… látókörömbe.
Élmény volna veled,
Sütizni, ha eszed,
De, Te buszhoz mentél eleve.

Együtt kéne ülnünk, úgy vágytam,
Presszóban társra… nagyon vágytam.
Eszter mond, merre jársz?
Vagy valahol rám vársz?
Egyedül, csak ittam, rókáztam.

Vecsés,2018. december 20. – Kustra Ferenc – Romantikus LIMERIK csokor

Oly? jó, hogy vagy nekem Hildácska,
Kén' már használható villácska.
Szép testedre vágyok,
Mit nagyon imádok.
Hildácska, lesz gyűrött... szoknyácska?

Nevetve szeretném lepedőt,
Gyűrögetni, mint jellemerőt.
Nevetem, Te mosnál,
Sőt, te is vasalnál.
Kérek légyottot... teljesedőt.

Mond kedves, hogy áll a válóper?
Lelkem kíntól engem leteper.
Légy szabad és enyém,
Pihennénk, rét füvén?
Hildácskám! Vágyad, vággyal hever?

Vecsés, 2019. január 2. ? Kustra Ferenc ? LIMERIK csokor

Szelíd lankáidon mászkálni,
Völgyeidet, mindet bejárni…
Azonosulni… bőn,
Magamat hergelőn…
Sötétség ködében járkálni…

Este parkban, padon csücsülünk,
Sötétedéssel, sötétedünk.
Oltári szép a csend,
Nyugalomért esend.
Csókolgatlak, ez bíz’ jó nekünk!

Váltanék sebességet még föl,
De, te nem! Félsz a nagy hevemtől!
Hergelés bent marad,
Kint, látható a kard…
Elkísérlek, gerjedelemtől.

Megkívántalak, nem szégyellem,
Csak egy baj van, épp’ nem vagy velem!
Vágy fiókját nyitom,
Harcom, magam vívom!
Ígérd, előbb-utóbb Te... velem.

Csókolgatom majd a földet, mint
Az élet, helyi oltárát… kint!
Aszott már a remény,
Nálad, nincs engedmény…
Hogy jobb legyen? Igen, ha… amint…

Én bizonytalanul, csak várlak…
Veled kéne élni… ma, mának!
Volna közös öröm,
Libabőr... bőrömön.
Nem mondok le rólad, csak várlak…

Vecsés, 2018. szeptember 6. – Kustra Ferenc - Romantikus LIMERIK csokor

Falun voltam disznóvágáson,
Részt vettem biz’ a leszúráson.
Áldomás, pálinka,
Nagy-kés ujjam vágta!
Sírva ültem a deszka ágyon!

Vecsés, 2018. augusztus 22. – Kustra Ferenc – emlékem; LIMERIK