Itt az idő, ne halogasd,
tisztítsd meg a lelkedet,
teremts helyet szépnek, újnak,
tölts bele szeretetet.
Távolíts el onnan mindent,
ami nem oda való,
cseréld fel hasznosabbal,
mely testet, lelket tápláló.
A berögzült hiedelmek
nem segítik lelkedet,
engedd őket, hadd menjenek,
nem szolgálnak Tégedet.
Adj szárnyakat álmaidnak,
s ha szeretettel itatod,
új világban álmaidat
elővarázsolhatod.
tisztítsd meg a lelkedet,
teremts helyet szépnek, újnak,
tölts bele szeretetet.
Távolíts el onnan mindent,
ami nem oda való,
cseréld fel hasznosabbal,
mely testet, lelket tápláló.
A berögzült hiedelmek
nem segítik lelkedet,
engedd őket, hadd menjenek,
nem szolgálnak Tégedet.
Adj szárnyakat álmaidnak,
s ha szeretettel itatod,
új világban álmaidat
elővarázsolhatod.
Ha Te vagy a test, én lennék a lélek.
Ha Te lennél jó, én lennék a vétked.
Ha Te vagy a ház, én lennék az ablak,
Ha benéznél rajta, láthatnád mennyire akarlak.
Ha lennél a folyó, én lennék az ér.
És én lennék az, ki szívedig elér.
Ha fa akarsz lenni, én lennék az ágad,
És, ha éj akarsz lenni, én lennék a vágyad.
Ha Te lennél a tűz, én is tűz lennék.
Egymásba olvadva mindent felégetnénk.
Ha Te vagy a fény, én lennék az árnyék,
Nem mozdulnék mellőled, midig veled járnék.
Ha gyermek lennél, én lennék a játék.
Ha bűnös lennél, én a vétked lennék.
Ha éhes lennél, én lennék az étked.
Ha lennél a felhő, én lennék az eső.
Ha Te vagy a mag, benned én lennék az élet.
Ha Te vagy a vég, én lennék a végzet.
Ha Te vagy a sír, én lennék a lélek.
Ha Te vagy a hant, én lennék, ki betakar Téged.
Ha Te lennél jó, én lennék a vétked.
Ha Te vagy a ház, én lennék az ablak,
Ha benéznél rajta, láthatnád mennyire akarlak.
Ha lennél a folyó, én lennék az ér.
És én lennék az, ki szívedig elér.
Ha fa akarsz lenni, én lennék az ágad,
És, ha éj akarsz lenni, én lennék a vágyad.
Ha Te lennél a tűz, én is tűz lennék.
Egymásba olvadva mindent felégetnénk.
Ha Te vagy a fény, én lennék az árnyék,
Nem mozdulnék mellőled, midig veled járnék.
Ha gyermek lennél, én lennék a játék.
Ha bűnös lennél, én a vétked lennék.
Ha éhes lennél, én lennék az étked.
Ha lennél a felhő, én lennék az eső.
Ha Te vagy a mag, benned én lennék az élet.
Ha Te vagy a vég, én lennék a végzet.
Ha Te vagy a sír, én lennék a lélek.
Ha Te vagy a hant, én lennék, ki betakar Téged.
Ha ütne az utolsó óra
Lobogtatnám magyar zászlaját
Régi magyar térképet adnám mindenki kezébe
Honfi tudást szórni mindenkinek tenyerébe
Magyarnak lenni oly nehéz
Annyira fájdalmas ez
Nem tudok mindent megtenni
Hogy honfi tudjak lenni
De már nyakamban érzem a halált
És a kaszás sajna már reám vált
Hasító óriási kaszája
Egy pillanat alatt torkom vágja
Lobogtatnám magyar zászlaját
Régi magyar térképet adnám mindenki kezébe
Honfi tudást szórni mindenkinek tenyerébe
Magyarnak lenni oly nehéz
Annyira fájdalmas ez
Nem tudok mindent megtenni
Hogy honfi tudjak lenni
De már nyakamban érzem a halált
És a kaszás sajna már reám vált
Hasító óriási kaszája
Egy pillanat alatt torkom vágja
Ha zászló lennék lobognék serényen
ha szélvész lennék száguldanék
ha fa lennék ,felnőnék az égig,
s felhőkig érnének ágaim.
Vihar ha lennék,mindent lerombolnék,
s ha idő lennék megállítanám
tűz ha lennék én mindent felégetnék,
s aztán ha víz lennék eloltanám.
De így,vajon mit tudnék én tenni?
Hisz az életem olyan sivár,
mint az ég alján esténként lebukó
utolsó sápadt fénysugár.
Tegnap még elvettek mindent
azt hittem semmim sem maradt,
s most mégis én vagyok ezen a földön
úgy érzem talán a legboldogabb.
lehet kincsed és hatalmad
ha szíved hideg,mostoha,
az én szívem bearanyozza
gyermekem,s unokám mosolya.
És csak azért is talpa állok
ilyen erős nem voltam soha!
Nem árthat többé gonosz érdek,
nem sújthat idő ostora.
Alamizsnát nem kérek többé,
én többre vagyok érdemes!
s a vesztes,ki megbánja végül
csak azért is te lehetsz!

Értékelés 

