Meghitt a karácsony, titokfürkészők a szemek,
Széplelkű szeretteinknek mit és miért vegyek?
Lehet az ajándék, kisebb, nagyobb, szerényebb,
Család együttléte pótolhatatlan, főleg a legszebb.
Jó együtt készülni ünnepre, díszíteni a fát,
Beszippantani, fenyőillat betölti szobát.
Vacsora után úgy örül a család, kicsik és a nagyja,
Ajándékosztásnál csomagját mindenki megkapja.
Gyertyákat meg is gyújtom, itt már leszállt az este
Már nagyon várom a vendégeket, türelmetlenkedve.
Várok én türelmetlenül- türelmesen,
Remélem nem jött közbe semmi sem.
Itt már feltálalva van a diós bejgli és a mákos,
Kinézek az ablakon, szinte aranyban van város.
Óh! Gyertek már vendégek!
Távozzatok tőlem rémek!
Család, nyugalom és békesség, becsüljük, mérhetetlen érték.
Ez a legfontosabb, ezt nem helyettesítheti semmilyen ajándék!
Kezeket fogjuk, dalolva körbe álljuk a fát,
Kinézve látjuk a párkányon fázó madárkát...
Összejöttünk, együtt a család közeli és távoli tagja,
Ez maga az együvé tartozás különleges napja.
Értékeljük, amíg együtt lehetünk,
Nem pazarlás! Ez az üzenetünk!
Vecsés, 2013. december 11. - Kustra Ferenc József
Széplelkű szeretteinknek mit és miért vegyek?
Lehet az ajándék, kisebb, nagyobb, szerényebb,
Család együttléte pótolhatatlan, főleg a legszebb.
Jó együtt készülni ünnepre, díszíteni a fát,
Beszippantani, fenyőillat betölti szobát.
Vacsora után úgy örül a család, kicsik és a nagyja,
Ajándékosztásnál csomagját mindenki megkapja.
Gyertyákat meg is gyújtom, itt már leszállt az este
Már nagyon várom a vendégeket, türelmetlenkedve.
Várok én türelmetlenül- türelmesen,
Remélem nem jött közbe semmi sem.
Itt már feltálalva van a diós bejgli és a mákos,
Kinézek az ablakon, szinte aranyban van város.
Óh! Gyertek már vendégek!
Távozzatok tőlem rémek!
Család, nyugalom és békesség, becsüljük, mérhetetlen érték.
Ez a legfontosabb, ezt nem helyettesítheti semmilyen ajándék!
Kezeket fogjuk, dalolva körbe álljuk a fát,
Kinézve látjuk a párkányon fázó madárkát...
Összejöttünk, együtt a család közeli és távoli tagja,
Ez maga az együvé tartozás különleges napja.
Értékeljük, amíg együtt lehetünk,
Nem pazarlás! Ez az üzenetünk!
Vecsés, 2013. december 11. - Kustra Ferenc József
Karácsonykor a szeretet ünnepén,
Mikor mindent elönt a lágy gyertyafény,
Szeretni kellene egymást emberek,
Elsimítani, mik viták köztetek.
Karácsonykor a szeretet ünnepén,
Kiújul és feltámad a vak remény,
Kiürül szívetekből a gyűlölet,
Levetitek mindaz, mi nem szeretet.
Karácsonykor a szeretet ünnepén,
Mindent eláraszt az Isteni dicsfény,
Mikor pompában csillog... karácsonyfa,
Béke honol kis lakba, palotába.
Karácsonykor a szeretet ünnepén,
Ne vessen árnyékot a szeretetfény.
Az angyalok figyelnek ott fent bennünket,
Együvé tartozás feszítse keblünket.
Karácsonykor a szeretet ünnepén,
Ilyenkor, hideg tél kellős közepén,
Künn, hóban, didergünk sokan eleget,
Becsüljük meg a családi meleget.
Karácsonykor a szeretet ünnepén,
Mért nincs szeretet a gyűlölet helyén?
Mikor karácsonyfa csillog-villog,
Az állkapcsotok vajh’ mért vicsorog?
Karácsonykor a szeretet ünnepén,
A szeretet lehetne a költemény.
Az övéit szerethetné mindenki,
Estét jó lenne boldogan élhetni.
Karácsonykor a szeretet ünnepén,
A család szétesik, mint a szétlőtt trén.
Ha nem együtt ünnepelünk e napon,
Elveszünk szeretet nélkül és vakon.
Karácsonykor a szeretet ünnepén,
Mentsük már meg, a szeretetet hetykén.
Értsd meg a jövőt, de viselkedj hetykén
Karácsonykor a szeretet ünnepén.
Vecsés, 1998. december 19. - Kustra Ferenc József
Mikor mindent elönt a lágy gyertyafény,
Szeretni kellene egymást emberek,
Elsimítani, mik viták köztetek.
Karácsonykor a szeretet ünnepén,
Kiújul és feltámad a vak remény,
Kiürül szívetekből a gyűlölet,
Levetitek mindaz, mi nem szeretet.
Karácsonykor a szeretet ünnepén,
Mindent eláraszt az Isteni dicsfény,
Mikor pompában csillog... karácsonyfa,
Béke honol kis lakba, palotába.
Karácsonykor a szeretet ünnepén,
Ne vessen árnyékot a szeretetfény.
Az angyalok figyelnek ott fent bennünket,
Együvé tartozás feszítse keblünket.
Karácsonykor a szeretet ünnepén,
Ilyenkor, hideg tél kellős közepén,
Künn, hóban, didergünk sokan eleget,
Becsüljük meg a családi meleget.
Karácsonykor a szeretet ünnepén,
Mért nincs szeretet a gyűlölet helyén?
Mikor karácsonyfa csillog-villog,
Az állkapcsotok vajh’ mért vicsorog?
Karácsonykor a szeretet ünnepén,
A szeretet lehetne a költemény.
Az övéit szerethetné mindenki,
Estét jó lenne boldogan élhetni.
Karácsonykor a szeretet ünnepén,
A család szétesik, mint a szétlőtt trén.
Ha nem együtt ünnepelünk e napon,
Elveszünk szeretet nélkül és vakon.
Karácsonykor a szeretet ünnepén,
Mentsük már meg, a szeretetet hetykén.
Értsd meg a jövőt, de viselkedj hetykén
Karácsonykor a szeretet ünnepén.
Vecsés, 1998. december 19. - Kustra Ferenc József
Kigyúlnak ünnepi fények
Szentkarácsony ünnepén,
feldíszített fenyőfa áll
bent a város főterén.
Két kis gyermek áll a hóban
bámul rongyos ruhában,
szállni látnak angyalokat
hisznek még a csodában.
Gazdag házak ablakában
sütemény illatozik,
halból, kalácsból nincs hiány
itt mindenki jól lakik.
Elindul a két kis gyermek
városszéli házukba,
útközben a sok-sok csodát
tátott szájjal bámulva.
Kopottas kis házhoz érnek
szegénység is itt lakik,
bízik benne a két gyermek
talán ma még jól lakik.
Toporogva lépnek hát be
jól befűtött helyiségbe,
örömkönnyet csalva ezzel
édesanyjuk szemébe.
Mosolyogva ad kezükbe
egy-egy szelet kalácsot,
pislákoló fény köszönti
ezt a kedves családot.
Asztalon ég egy szál gyertya
rá nem tettek egyebet,
de az összes gazdagságnál
fontosabb a szeretet.
Szentkarácsony ünnepén,
feldíszített fenyőfa áll
bent a város főterén.
Két kis gyermek áll a hóban
bámul rongyos ruhában,
szállni látnak angyalokat
hisznek még a csodában.
Gazdag házak ablakában
sütemény illatozik,
halból, kalácsból nincs hiány
itt mindenki jól lakik.
Elindul a két kis gyermek
városszéli házukba,
útközben a sok-sok csodát
tátott szájjal bámulva.
Kopottas kis házhoz érnek
szegénység is itt lakik,
bízik benne a két gyermek
talán ma még jól lakik.
Toporogva lépnek hát be
jól befűtött helyiségbe,
örömkönnyet csalva ezzel
édesanyjuk szemébe.
Mosolyogva ad kezükbe
egy-egy szelet kalácsot,
pislákoló fény köszönti
ezt a kedves családot.
Asztalon ég egy szál gyertya
rá nem tettek egyebet,
de az összes gazdagságnál
fontosabb a szeretet.
A szerzőpáros TANQ –ban, 10 szavasokban és apevában meditált…
Most, eljött az idő
Kérdezni a tetteimet.
Vagy talán már, késő?
Ideje számvetést tenni,
Élni?! Kevés remény hinni.
Ideje számvetést tenni,
Létbe még szépet becsenni.
*
Leéltem életem,
De, nem is éltem… végül is
Nem leélni! Élni!
Évek elszálltak felettem,
Élet helyett... csak temettem.
Sok év mellettem elsuhant,
Nem is éltem... volt csak sírhant.
*
Visszaemlékezve láthatod a történetedet,
A tetteidet,
Mit tett veled élet!
Rongy az életed,
Társad nincsen.
Mostohád,
Léted
Lett.
*
A múltat kérdezni nem lehet,
Már itt hiába húzod, fékeket!
Amit leéltél
Nem változik.
Élni már
Idő
Nincs.
Amit leéltél
Nem változik.
Próbálj még
Élni,
Hidd!
*
Csak egy élete van
Mindenkinek, és az a múlt!
Élted, vagy leélted?
Vecsés, 2016. október 1. – Szabadka, 2018. január 8. –Kustra Ferenc – A HIAQ –kat és a 10 szavasokat én írtam, a TANQ- hoz és a plusz verseket és az apevákat szerző-, és poéta társam Jurisin Szőke Margit. A vegyes címe: ”Élni kellett volna”
Most, eljött az idő
Kérdezni a tetteimet.
Vagy talán már, késő?
Ideje számvetést tenni,
Élni?! Kevés remény hinni.
Ideje számvetést tenni,
Létbe még szépet becsenni.
*
Leéltem életem,
De, nem is éltem… végül is
Nem leélni! Élni!
Évek elszálltak felettem,
Élet helyett... csak temettem.
Sok év mellettem elsuhant,
Nem is éltem... volt csak sírhant.
*
Visszaemlékezve láthatod a történetedet,
A tetteidet,
Mit tett veled élet!
Rongy az életed,
Társad nincsen.
Mostohád,
Léted
Lett.
*
A múltat kérdezni nem lehet,
Már itt hiába húzod, fékeket!
Amit leéltél
Nem változik.
Élni már
Idő
Nincs.
Amit leéltél
Nem változik.
Próbálj még
Élni,
Hidd!
*
Csak egy élete van
Mindenkinek, és az a múlt!
Élted, vagy leélted?
Vecsés, 2016. október 1. – Szabadka, 2018. január 8. –Kustra Ferenc – A HIAQ –kat és a 10 szavasokat én írtam, a TANQ- hoz és a plusz verseket és az apevákat szerző-, és poéta társam Jurisin Szőke Margit. A vegyes címe: ”Élni kellett volna”
Az első gyertya…
Igen ez is eljött, advent első vasárnapja
Már elő is került a múlt évi koszorúja…
Igen ez is eljött, advent első vasárnapja.
Szívünkben fellobbant a csodavárás fénye,
Ezzel elébe is mentünk… a várt ünnep elébe.
Hét nap és már az első gyertya gyújtás vagyon,
Lila lesz az, mi melegfényű, nem marad parlagon.
A másik három szál, kis lángnál melegedve úgy irigykedik,
De nincs okotok ilyenre, mert mindenki sorban következik…
A másik három szál, kis lángnál melegedve úgy irigykedik…
Rohanvást közeledik szeretet várva óhajtott ünnepe,
Várja is apraja, nagyja meg meséli a szomszéd gyereke…
Rohanvást ide is ér és a szeretet minket beteríte…
Vecsés, 2021. november 21. – Kustra Ferenc József
Igen ez is eljött, advent első vasárnapja
Már elő is került a múlt évi koszorúja…
Igen ez is eljött, advent első vasárnapja.
Szívünkben fellobbant a csodavárás fénye,
Ezzel elébe is mentünk… a várt ünnep elébe.
Hét nap és már az első gyertya gyújtás vagyon,
Lila lesz az, mi melegfényű, nem marad parlagon.
A másik három szál, kis lángnál melegedve úgy irigykedik,
De nincs okotok ilyenre, mert mindenki sorban következik…
A másik három szál, kis lángnál melegedve úgy irigykedik…
Rohanvást közeledik szeretet várva óhajtott ünnepe,
Várja is apraja, nagyja meg meséli a szomszéd gyereke…
Rohanvást ide is ér és a szeretet minket beteríte…
Vecsés, 2021. november 21. – Kustra Ferenc József

Értékelés 

