Perceket szövő
Mulandó idő,
Évekbe érő ciklusa száll.
Varázs az égen,
Lüktet a térben,
Mozgás a léte, sohasem áll.

Súlytalan közeg
Űrben a tömeg,
Távolba siklik minden elem.
Csillag-kötésben
Fénnyel sző éppen
Táguló teret túl mindenen.

Ritmusa kotta,
Ütemét hozza
Misztikus pálca, mágus erő.
Csillagban lángol,
Bolygókkal táncol,
Törvényét írja, ő a nyerő.

Pillanat éle
Létnek egésze,
Múltból a holnap bújik elő.
Látszat hatalma
Titkot takarja,
Útnak a vége csend-éltető.

(Bokorrímesek)
A kék seszínű benzinszag felhő, hosszan, maradón húzódott életvonatom mögött,
A gőzősöm egész életemben úgy csühögőtt, mint ki végleg, vicc országba költözött.
Ugrálva araszolt a síneken, zakatolón kihagyott, defekt volt kerekek között

Hetven múltam, tudom hülye vonaton, csak hülye életet lehet élni.
Elakadtunk folyton, sorompó... jelző piros, és nekem kellett evezni…
Mindenkit szeretni marhaság, az regressziót volt szerencsém ismerni.

Pusztába rohantunk zakatolva, a porhullámok szembejőve…
Eltakarták a pár lézengő kórót, mik voltak a semmi őre.
Vonatommal, most is még rohanunk, ott van-e halál… csak előre!
*
(apeva)
Le
Kéne
Taglózni
A mozdonyom
Masinisztáját?!
*
Meg
Kéne
Nézni, hogy
Görcs rángatta?
Szóltam, kiszállok!
*
(10 szavas)
Kiszállni a saját életvonatomból?
Nem tehetem halál-tokosságból!
Maradtam, végtelen életvágyból!
*
De
Bizony.
Ki, aki
Dumál neki?
Mért van ellenem?
*
Én
Nagyon
Másképpen
Gondoltam tán’?
Rosszul alakult…
*
Az
Enyém
Vonat, ment.
Ki mondta, hogy
Mért éppen arra?
*
Jaj!
Oda
Kötöztek
Fűtéscsőhöz!
Élet… elsuhant!
*
(3 soros-zárttükrös)
Az enyém vonat… ma már mindegy bármit mondok,
Hogy mi, hogy volt… már csak szomorún meditálok…
Az enyém vonat… ma már mindegy bármit mondok.

Vecsés, 2018. május 22. – Kustra Ferenc József – íródott: alloiostrofikus versformában, önéletrajzi írásként.

Hétköznapi pszichológia…

Az ölésnek vágya,
Katonának nagy erénye.
Lecsillapítható?
*

Béke minden vágya?
Eltetvesedett bakának…
Csillapíthatatlan.
*

Elpusztítás vágya,
Beteg elme zugaiban.
Lecsillapítható?
*

Ölelésnek vágya,
Szerelmeseknél kívánság.
Csillapíthatatlan!
*

A háború vágya,
Pénzemberek álmaiban.
Lecsillapítható?
*

Az építés vágya,
Lelkesedés ujjongása.
Csillapíthatatlan.
*

Ha megjő háború,
Megoldás a kételyekre?
Győzelmes téveszme!
*

Ha kitör a béke,
Háború, lövések nélkül…
Kinek, mi érdeke?
*

Újra és újra hit!
Vágy, mit a remény teljesít.
Hit, remény, szeretet.

Vecsés, 2015. december 3. – Kustra Ferenc József – íródott HIAQ csokorban.

Septolet)
Világ oly’, mintha
Züllötten aranyos,
Tán’ kapatos
Is volna…

Min mulatott?
Vagy múlatott?
Elhagyott?
*

(Anaforás, 10 szavas duó)
Megoldás: életállást kellene változtatni,
Megoldás nem lehet, újra kellene születni…
*
Világ oly’ nekünk, amilyenbe születtünk,
Világot… sorséknál kik rendelték nekünk?

Vecsés, 2021. január 31. – Kustra Ferenc József – íródott: önéletrajzi írásként.

Halkan lép az ősz,
Csetres a mezei út.
Szürke köd pancsol.

Zúzmarás fákon
Széttörik a napsugár-
Szilánkos reggel.

Párás tó tükrén
Kopottas árnyék csillan,
Dermedő idő.

Harmatos szőlő
Lehajló venyigéken,
Édesded teher.

Határ kebelén
Szundikál a vetett mag,
Tavaszt álmodja.

Ősznek zamata
Már gyümölcskosárban van-
Ízharmónia.

Ágak közt a szél
Végigsuhan csendesen.
Mint bennem a múlt.