Hétköznapi pszichológia…
Álmod álarca folyvást fedi arcodat,
Te meg gyűrőd aztat, állandó harcodat…
Álmod álarca folyvást fedi arcodat.
El vagy tévedve mert tán' azt hiszed, hogy ez maga az élet?
Ismertelek én kicsiként, az az életed vajh’ mivé lett?
El vagy tévedve mert tán' azt hiszed, hogy ez maga az élet?
Tudd, hogy az elleneid is álarcot viselnek,
Tükörbe soha talán (minek?) bizony nem néznek…
Tudd, hogy az elleneid is álarcot viselnek.
Álarc, függöny, fürdő ajtó… mögé rejted arcodat,
Ahelyett, hogy fölvállalnád… te csak vivod harcodat…
Álarc, függöny, fürdő ajtó… mögé rejted arcodat.
Lényedet mindenki elől vehemensen rejtegeted,
Lényed aljas, sorsvalódat meg zárt ködbe temetgeted…
Lényedet mindenki elől vehemensen rejtegeted.
A lelkiséged nem magvas, hanem egy ordas… avas,
Álszentségben cipeled sorsodat, de így nem hamvas…
A lelkiséged nem magvas, hanem egy ordas… avas.
Látom, elvetemült vagy Te, tükörbe nézés sem segít,
Látom elvetemült vagy jól megváltoztál… a mindenit...
Látom, elvetemült vagy Te, tükörbe nézés sem segít.
Vecsés, 2024. február 4. -Kustra Ferenc József
Álmod álarca folyvást fedi arcodat,
Te meg gyűrőd aztat, állandó harcodat…
Álmod álarca folyvást fedi arcodat.
El vagy tévedve mert tán' azt hiszed, hogy ez maga az élet?
Ismertelek én kicsiként, az az életed vajh’ mivé lett?
El vagy tévedve mert tán' azt hiszed, hogy ez maga az élet?
Tudd, hogy az elleneid is álarcot viselnek,
Tükörbe soha talán (minek?) bizony nem néznek…
Tudd, hogy az elleneid is álarcot viselnek.
Álarc, függöny, fürdő ajtó… mögé rejted arcodat,
Ahelyett, hogy fölvállalnád… te csak vivod harcodat…
Álarc, függöny, fürdő ajtó… mögé rejted arcodat.
Lényedet mindenki elől vehemensen rejtegeted,
Lényed aljas, sorsvalódat meg zárt ködbe temetgeted…
Lényedet mindenki elől vehemensen rejtegeted.
A lelkiséged nem magvas, hanem egy ordas… avas,
Álszentségben cipeled sorsodat, de így nem hamvas…
A lelkiséged nem magvas, hanem egy ordas… avas.
Látom, elvetemült vagy Te, tükörbe nézés sem segít,
Látom elvetemült vagy jól megváltoztál… a mindenit...
Látom, elvetemült vagy Te, tükörbe nézés sem segít.
Vecsés, 2024. február 4. -Kustra Ferenc József
Adj Uram Isten, áldott, szebb jövőt!
A Magyar leánynak csipkefőkötőt!
Gyöngy díszítse újra annak szép fejét,
Büszkeség dagassza fehér kebelét!
Adj Uram Isten, áldott szebb jövőt!
A Magyar legénynek fényes jövendőt,
Szíve legyen boldog és hittel teli,
Mert dicső hazáját újra megleli!
Adj Uram Isten, áldott, szebb jövőt!
Minden anyának hitet s jövendőt!
Virágzó kertet, szép aranykalászt,
Búbos kemencébe sercenő parázst!
Adj Uram Isten, áldott, szebb jövőt!
Harcos fiadnak nyugodt temetőt!
Ki hittel védte a Szent Hazát,
Ki vérének adta most legjavát!
Adj Uram Isten, áldott, szebb jövőt!
Dicsőséget hozzál nemzetünk fölött!
Neved rebegjen majd minden magyar ajkán,
Feltámad újra Szent Magyarország!
A Magyar leánynak csipkefőkötőt!
Gyöngy díszítse újra annak szép fejét,
Büszkeség dagassza fehér kebelét!
Adj Uram Isten, áldott szebb jövőt!
A Magyar legénynek fényes jövendőt,
Szíve legyen boldog és hittel teli,
Mert dicső hazáját újra megleli!
Adj Uram Isten, áldott, szebb jövőt!
Minden anyának hitet s jövendőt!
Virágzó kertet, szép aranykalászt,
Búbos kemencébe sercenő parázst!
Adj Uram Isten, áldott, szebb jövőt!
Harcos fiadnak nyugodt temetőt!
Ki hittel védte a Szent Hazát,
Ki vérének adta most legjavát!
Adj Uram Isten, áldott, szebb jövőt!
Dicsőséget hozzál nemzetünk fölött!
Neved rebegjen majd minden magyar ajkán,
Feltámad újra Szent Magyarország!
Ahol az imák az égig érnek,
ahol a Kisharang halkan szól,
akácvirág tárja dús illatát,
s koszorút fonnak az álmokból!
Dél-Zselic lábainál kis falum,
ott szín-aranyból kél fel a nap,
s futórózsa ível át a kiskapun,
Ahol az utcán is megáld a pap!
Magyar nótát hord az esti szellő,
hol a ráncos ajkakon is dal fakad,
szendergő, nyári lágy-estéken
együtt fonják az álmokat!
Kebledben élek én, drága Somogy,
szépséged vonz, el nem enged,
itt szín-ezüstre vált este a hold,
s a tejút vág az égi-réten rendet!
ahol a Kisharang halkan szól,
akácvirág tárja dús illatát,
s koszorút fonnak az álmokból!
Dél-Zselic lábainál kis falum,
ott szín-aranyból kél fel a nap,
s futórózsa ível át a kiskapun,
Ahol az utcán is megáld a pap!
Magyar nótát hord az esti szellő,
hol a ráncos ajkakon is dal fakad,
szendergő, nyári lágy-estéken
együtt fonják az álmokat!
Kebledben élek én, drága Somogy,
szépséged vonz, el nem enged,
itt szín-ezüstre vált este a hold,
s a tejút vág az égi-réten rendet!
Hétköznapi pszichológia… eszmefuttatás a szeretetről.
Együttműködés elfogadással, vagy valami más? Ez föltélez, gondolkozást!
Elfogadás együttműködéssel, vagy valami más? Ez föltélez, gondolkozást!
Vannak bizony sokak, akik ezt a kettőt egyszerűen szétválasztják…
Vannak bizony sokak, aki ezt a kettőt gondatlanul nem használják…
*
Elfogadás mindig kell,
De nem mindig jár vele együtt,
Együttműködés.
Mi
a cél?
Elfogadsz,
Vagy csak nézel...
Eltűnik a híd.
**
Bűnös dolog a szeretetről vadult hévvel, példásan mellébeszélni,
Bűnös dolog a szeretetről tárgyi tudás híján folyton csak blöffölni…
Bűnös dolog a szeretetről vadult hévvel, példásan mellébeszélni!
*
Ha mögötte az ajtó
Becsukódik, zaj ül a csendre.
Múlt nem felel rá.
Zár,
Ajtó
Néma nesz.
Valaki ment,
Megmaradt a csend.
**
Megismerkedni,
Érzéssel gondolkozni!
Belegondolni!
Megismerkedni,
A kettőt összehozni.
Átértékelni.
Megismerkedni,
Ezeket átgondolni…
Másképpen élni.
*
Kezdet: a találkozás.
Érzés, gondolat nő, összeáll,
Egy új életút.
Új
Élet
Kapuit
Kinyitja a
Változás felé.
**
Újmódin élni… köll egy magasztos életpillanat, mi szép, de nehéz kincs,
Ha az álmok meg már a szeretetet őrzői, akkor az hatalmas kincs…
Újmódin élni… köll egy magasztos életpillanat, mi szép, de nehéz kincs.
*
Álmokból lépek, vállamon múltam nehéz,
Láng szívemben, változás felé néz.
Új remény,
Szépség, súly és kincs.
Változás.
**
Vecsés, 2025. február 17. – Siófok, 2025. augusztus 2. -Kustra Ferenc József – Gránicz Éva, írtuk: 2 szerzősnek, mint hétköznapi pszichológiai művet!
Együttműködés elfogadással, vagy valami más? Ez föltélez, gondolkozást!
Elfogadás együttműködéssel, vagy valami más? Ez föltélez, gondolkozást!
Vannak bizony sokak, akik ezt a kettőt egyszerűen szétválasztják…
Vannak bizony sokak, aki ezt a kettőt gondatlanul nem használják…
*
Elfogadás mindig kell,
De nem mindig jár vele együtt,
Együttműködés.
Mi
a cél?
Elfogadsz,
Vagy csak nézel...
Eltűnik a híd.
**
Bűnös dolog a szeretetről vadult hévvel, példásan mellébeszélni,
Bűnös dolog a szeretetről tárgyi tudás híján folyton csak blöffölni…
Bűnös dolog a szeretetről vadult hévvel, példásan mellébeszélni!
*
Ha mögötte az ajtó
Becsukódik, zaj ül a csendre.
Múlt nem felel rá.
Zár,
Ajtó
Néma nesz.
Valaki ment,
Megmaradt a csend.
**
Megismerkedni,
Érzéssel gondolkozni!
Belegondolni!
Megismerkedni,
A kettőt összehozni.
Átértékelni.
Megismerkedni,
Ezeket átgondolni…
Másképpen élni.
*
Kezdet: a találkozás.
Érzés, gondolat nő, összeáll,
Egy új életút.
Új
Élet
Kapuit
Kinyitja a
Változás felé.
**
Újmódin élni… köll egy magasztos életpillanat, mi szép, de nehéz kincs,
Ha az álmok meg már a szeretetet őrzői, akkor az hatalmas kincs…
Újmódin élni… köll egy magasztos életpillanat, mi szép, de nehéz kincs.
*
Álmokból lépek, vállamon múltam nehéz,
Láng szívemben, változás felé néz.
Új remény,
Szépség, súly és kincs.
Változás.
**
Vecsés, 2025. február 17. – Siófok, 2025. augusztus 2. -Kustra Ferenc József – Gránicz Éva, írtuk: 2 szerzősnek, mint hétköznapi pszichológiai művet!
Rácsodálkozás az őszi természetre…
Látom a felhők között, szellő űzte napsugár villan,
Az eső csak csepereg, sokmilliónyi csepp… mind csillan!
Látom a felhők között, szellő űzte napsugár villan…
Ha az égen, ha elégséges felhőalap volna,
Akkor viharban, ráérősen nem csak bandukolna…
Ha az égen, ha elégséges felhőalap volna.
Hol lakol, te vándor felhő, amerre a szél fúj?
Ha, nekünk majd eső kell, ez az utad felújul?
Hol lakol, te vándor felhő, amerre a szél fúj?
Felhő méneseknek a futása, már szinte vágtató,
Úgy tűnik a következő ménes, már tán' havat hozó…
Felhő méneseknek a futása, már szinte vágtató.
Amikor eső kell, akkor a rétegfelhőzet igen szűkmarkú,
Amikor tél hidege ellen, hó kellene... akkor is szűkmarkú…
Amikor eső kell, akkor a rétegfelhőzet igen szűkmarkú.
Este, majd ha a sötét rám terül, mint egy éji pelerin,
Nem fogom a felhőket látni, isten veletek feleim...
Este, majd ha a sötét rám terül, mint egy éji pelerin.
Az esti sötétség, maga a végtelen,
Égen kóricál tekintetem… féktelen...
Az esti sötétség, maga a végtelen.
Vecsés, 2015. április 29. – Kustra Ferenc – írva, 3 soros-zárttükrös –ben. Ezt úgy kell olvasni, hogy először az első két sort egyben, majd külön a 2. és a 3. sort egyben. Igy lesz meg a mondanivaló lényege!
Látom a felhők között, szellő űzte napsugár villan,
Az eső csak csepereg, sokmilliónyi csepp… mind csillan!
Látom a felhők között, szellő űzte napsugár villan…
Ha az égen, ha elégséges felhőalap volna,
Akkor viharban, ráérősen nem csak bandukolna…
Ha az égen, ha elégséges felhőalap volna.
Hol lakol, te vándor felhő, amerre a szél fúj?
Ha, nekünk majd eső kell, ez az utad felújul?
Hol lakol, te vándor felhő, amerre a szél fúj?
Felhő méneseknek a futása, már szinte vágtató,
Úgy tűnik a következő ménes, már tán' havat hozó…
Felhő méneseknek a futása, már szinte vágtató.
Amikor eső kell, akkor a rétegfelhőzet igen szűkmarkú,
Amikor tél hidege ellen, hó kellene... akkor is szűkmarkú…
Amikor eső kell, akkor a rétegfelhőzet igen szűkmarkú.
Este, majd ha a sötét rám terül, mint egy éji pelerin,
Nem fogom a felhőket látni, isten veletek feleim...
Este, majd ha a sötét rám terül, mint egy éji pelerin.
Az esti sötétség, maga a végtelen,
Égen kóricál tekintetem… féktelen...
Az esti sötétség, maga a végtelen.
Vecsés, 2015. április 29. – Kustra Ferenc – írva, 3 soros-zárttükrös –ben. Ezt úgy kell olvasni, hogy először az első két sort egyben, majd külön a 2. és a 3. sort egyben. Igy lesz meg a mondanivaló lényege!

Értékelés 

