A haikuban és versben írt elismerés

Jézusom, segíts!
Hihető ez? Káprázat?
Poéták Gyöngye!
*
Amit Te ezek szerint tudsz, az már maga a csoda,
Te vagy a POÉTAKIRÁLYNŐ cím várományosa!
Én itt a messzi alvégen, mától örülök, hogy szóba állsz velem!
Megleptél rendesen, ezen túl a barátságodért esedezem.

Kérlek, ha lelöksz a pástról, legyen fájdalommentes,
Igaz, e „finomság” bizton nem lesz érzelemmentes.
Te csak gondoltad, de megtetted, csak elmentél aludni!
Én lerágtam körmeimet, mivel fogok vakarózni?

Ez volt eddig az én szempontom, most vegyük sorra a tieidet,
Úgysem tudsz mást csinálni, erre kaptad sorstól a zsigereidet!
Te kis Feltörekvő, enged, hogy örüljek, hogy ismerhetlek,
Nekem a sors ennyit adott, Poétaként nagyon szeretlek!

Én már látom az aurádban, hogy Te erre, ezért születtél,
Legyél Te csak poéta és író, szinte erre teremtettél…
Egyszer megtudod, sikeresen mennyi lelket üdvözítettél…

Vecsés, 2017. május 10. – Kustra Ferenc József
Eme művemet ajánlom: Jurisin (Szőke) Margit poéta és szerzőtársamnak…

Egy cseppben kis lét szökken,
Lassan cseperedetten.

Életet ringató víz,
Magzatot tápláló csíz.

Istentől megjövendölt,
Betölt emberi szerepkört.

Hitetlen utakon vájt
Forráskút, golgotát járt.

Kereszt-fán szeretet,
Menti meg az életet.

Dunatőkés, 2024.március 3. -Ostrozánsky Gellért - íródott: rímes hétszótagos kétsorosokban.

Hagyom,
Haladjon napom.
Akaratom
Agyon csapom!

Hallgatom
Vakon hangom.
Magamon
Nagyon csodálkozom.

Gondolom,
Folyjon vasárnapom
Monoton.
Hordom sorsom.

Dunatőkés, 2024.március 3.-Ostrozánsky Gellért - írodott: halmaz rím formában.

Ma van a hatodik szökőévnek napja,
Harmadik évezred szépen köszönt rája.
Virít már az ágakon bársonyos barka,
A zöldellő mezőt százszorszép takarja.

Csallóközi vidékünk napfényben fürdik,
Határban a földet serényen művelik.
Sok traktor boronál, a magot is vetik,
Dús legelőkön a jószágot etetik.

A város is pezseg, tavaszt várja éppen,
Méltóképp tiszteleg, kulrúr-rendezvényen.
Falvak népe szorgos, munka van a kézben,
Hogy szép legyen e táj mindenki szemében.

Európa legnagyobb folyami szigete,
Világunknak fontos természeti kincse.
Sok fajnak otthona, élet környezete,
Utókornak óvni....jelen szükséglete!

Dunatőkés, 2024.február 29. -Ostrozánsky Gellért- íródott: 12 szótagos bokorrím csokorban.

Vad holdfény vágtat át a rónán,
Kevés, ki erre megy ez órán.
Kevés, ki veszi erre a merszet,
Legjobb, ha visz magával sereget.

A magányos vajon mit kereshet,
Miért nem visz magával sereget?
Biztos erre van valami dolga,
Nagy a mersze és/vagy bátorsága.

Nemcsak mersz kell, de sok szerencse is.
Cél; nemcsak menni, de találni is.
Ilyen az élet, mint egy nagy róna,
Vad holdfényben látunk képet róla.

Vecsés, 1998. július 30. - Kustra Ferenc József