Nem vágyom hidd el ,semmi másra
csak hogy álmaidban melletted legyek,
nem csábít már a tűző nap varázsa
ha karjaid között nyugalmat lelek.

Nem kérek semmit, csak maradj mellettem!
S úgy ahogy én is, őrizd álmomat!
Ne tévesszenek meg illó délibábbal,
hűs árnyékban is érezd jól magad!

Szoríts magadhoz! Hogy érezzem végre:
milyen boldog is vagyok veled,
hisz minden szavad, és minden ölelésed
oly boldoggá tesz, hogy nem is képzeled!

Miattad küzdök szélben, hóban
érted aggódom szüntelen.
miattad élek,miattad vérzek,
s most is te érted könnyezem.

Miattad dobtam el minden álmom
nem tartott vissza semmi sem,
mért nem érzed hogy nincs már másom
hisz neked adtam már mindenem!

Mért nem érzed hogy nincs más senki
egyedül én vagyok neked!
Mért nem hiszed hogy én vagyok csak
aki még melletted lehet?

Ne higgy te másnak, reám hallgass!
Tedd félre büszkeségedet!
Most tedd meg, amíg itt vagyok még,
hisz ki tudja holnap hol leszek!

Hideg hannoveri utcán óvatosan lépkedek
Lábam alatt haldokló,színes, őszi falevelek sokasága kér könyörületet.
A könyörtelen ítélő az idő, nem látja nem hallja, sosem,
S én óvatosan lépkedek, -ugyan ez mit sem ér, de nekem sokat jelent.

Jutalmam ezért a napsugár,ki néha-néha még mosolyog is rám,
S melenget, mint az anyai kéz,mely mindenkor a jót adni kész.
Csillogó esőcseppek a leveleken,
Vagy tán könny, mi nem szárad fel sohasem?

Óvatosan, lassan tovalépkedek,
A könyörtelen idővel is harcra kelek,
A tovatűnő napsugárba kapaszkodom én,
Hogy veled találkozzam majd, a világ tetején.

Emlékszel e dalra még?
Akkor kék volt fenn az ég, s a szivárvány híd alatt, sokszor megcsókoltalak.
Tán nincs is oly messze még,
Azóta is kék az ég, mert szemeidben látom még,
hogy milyen volt akkor, rég!

Mikor megismertelek, szívem őrült táncba kezdett,
Érted mindent elfelejtett és csak veled lenni vágyott,
Úgy éreztem, a világot nyertem el teveled én, két karodnak rejtekén.

Azóta is erre vágyom,teljesülne minden álmom,
S szép kék szemedet, ha látom,
Mindig veled vagyok én,
Ott, a világ tetején.

Mama kérlek ! Maradj itt vélem !
Oly hűvösek az éjszakák !
Mama kérlek ! Maradj mellettem !
Nélküled üres a szobám .

Mama kérlek ! Ölelj magadhoz !
Had érezzem az arcodat !
Mama kérlek ,aludj mellettem !
Te őrizd most az álmomat !

Mama ! Ha itt vagy ,nem is félek !
Nem riasztanak démonok ,
elég ha érzem érintésed ,
s olyan szépeket álmodok .

Mama kérlek ,szoríts magadhoz !
Válladra hajtom kis fejem ,
s csöppnyi kezemmel megsimítom
én is az őszülő fejed .

Látod ,itt vagyok !Ne aggódj értem !
Túl jutottam már annyi mindenen !
Hidd el ,nem félek !Most is talpra állok ,
bár gyönge lábam még most is megremeg .

Látod ?Nem számít mi történt tegnap !
Én már eltemettem minden álmomat ,
s most újult erővel száguldok a szélben
tüzes villámmal vértezve magam .

Látod , itt vagyok !Nem sírok többé !
Lelkem megtisztult ,bennem nincs harag !
De ha bántanak ,tüzes villámokat
szórok azokra ,kik engem bántanak !