Idő 
Értékelés 
Értékelés Eredeti Basho féle haikuban és senrjúban
Vetkőzteti a
Mindenséget, pörére.
Kopaszodó ág…
*
Hideg lombhullás,
Búcsúzás a zöld nyártól.
Nap langyosan int…
*
Mezőség gubbaszt,
Jövőre újraéled.
Már nincs jó idő.
*
Szénakazal az
Ifjaké. Búvóhelyük.
Őszi kaszálás.
*
Ősz bolyong utcán,
Hajnalban, dérkabátban.
Fázósan toporog.
*
Erdő, már színes,
Sok levél, sárgán hullik.
Daruék, úton…
*
Ködhomályba vész,
A múlt minden melege.
Hideg eső hull.
*
Köd borította
A reggel ébredő fényt.
Sötét homálya.
•
Borult ég alatt,
Ködön kéne átlátni.
Gátló sűrűség.
*
Csak reménysugár,
Hogy napsugár még meleg.
Hűtő fergeteg.
*
Nyár elszökött.
Sunnyogott a hó elől.
Hideg büntetés.
*
Fagyottság érzés,
A szétszaggatott ruha.
Hideg fagyhalál.
Vecsés. 2015. május 3. - Kustra Ferenc József
Vetkőzteti a
Mindenséget, pörére.
Kopaszodó ág…
*
Hideg lombhullás,
Búcsúzás a zöld nyártól.
Nap langyosan int…
*
Mezőség gubbaszt,
Jövőre újraéled.
Már nincs jó idő.
*
Szénakazal az
Ifjaké. Búvóhelyük.
Őszi kaszálás.
*
Ősz bolyong utcán,
Hajnalban, dérkabátban.
Fázósan toporog.
*
Erdő, már színes,
Sok levél, sárgán hullik.
Daruék, úton…
*
Ködhomályba vész,
A múlt minden melege.
Hideg eső hull.
*
Köd borította
A reggel ébredő fényt.
Sötét homálya.
•
Borult ég alatt,
Ködön kéne átlátni.
Gátló sűrűség.
*
Csak reménysugár,
Hogy napsugár még meleg.
Hűtő fergeteg.
*
Nyár elszökött.
Sunnyogott a hó elől.
Hideg büntetés.
*
Fagyottság érzés,
A szétszaggatott ruha.
Hideg fagyhalál.
Vecsés. 2015. május 3. - Kustra Ferenc József
Az adó nagy adu
A választottak kezében.
Dől a lé,
És nem is szerényen.
Szépszerével
Törvényt hoznak,
És bár lassan ,
De az előírások szaporodnak
Megfelelően a programnak.
Mindennemű vagyonodra
Meg van az adó kulcsa.
A lélegzetért még
Nem kell fizetned,
De a levegő minőségét
Már megadóztatják veled
Valamilyen módon,
És még csak nem is sejted
Mennyi irányba gurul
Kereseted
Amíg verejtéked
Munkád közben
Letörölted.
Amikor felsírtál első
Levegővételedtől
Számítottak veled,
Hogy az életed
Előbb-utóbb busásan
Meg kell fizetned.
Adóznod kell
Tetszik vagy sem,
Kibúvót nem fogadnak el.
Terhed a végsőkig
Visszahúz a földbe,
És ha majd kint leszel
Talpalatnyi helyeden
Mindörökre,
Utódod még akkor is fizet
Adót....Sírhelyet.
Fel s ki-talál-ták rendesen
Az adó nagy adu,
És ez bizony nem kamu
A-ki-választ-ott-ak kezében.
A választottak kezében.
Dől a lé,
És nem is szerényen.
Szépszerével
Törvényt hoznak,
És bár lassan ,
De az előírások szaporodnak
Megfelelően a programnak.
Mindennemű vagyonodra
Meg van az adó kulcsa.
A lélegzetért még
Nem kell fizetned,
De a levegő minőségét
Már megadóztatják veled
Valamilyen módon,
És még csak nem is sejted
Mennyi irányba gurul
Kereseted
Amíg verejtéked
Munkád közben
Letörölted.
Amikor felsírtál első
Levegővételedtől
Számítottak veled,
Hogy az életed
Előbb-utóbb busásan
Meg kell fizetned.
Adóznod kell
Tetszik vagy sem,
Kibúvót nem fogadnak el.
Terhed a végsőkig
Visszahúz a földbe,
És ha majd kint leszel
Talpalatnyi helyeden
Mindörökre,
Utódod még akkor is fizet
Adót....Sírhelyet.
Fel s ki-talál-ták rendesen
Az adó nagy adu,
És ez bizony nem kamu
A-ki-választ-ott-ak kezében.
Gyökereket tépő vihar
Fújtatva prüszköli szerte szét
A fagyos esőcseppeket
És a duzzadó patak lihegve rohan
Lefelé a folyóba.
Elszántan küzd
Bókolva hajlong az erdő
A felkorbácsolt szél dühében
Haragos szilaj erő
Tiszteletet parancsol.
Mintha sínek mellett mennék
Száguldó szerelvények tonnái
zakatolva dübörögnek mellettem
Rángatva vissza húz
Szinte beleremegtem.
A süvöltő légáramlat makacsul
Kabátom markolja
És bőröm alá hideget kapar
Jeges vicsorgással
Harap a csontomba
Lépteimmel dacolva.
Dermesztő gőggel
Lélegzetem
Számtalanszor vissza nyomja
A levegőt előlem ellopva
Fölényesen vigyorgott rajtam
Miként kapkodom
Pár lopott lélegzetért.
Egy nyomorult kis életért.
Az úton
Miként küzködöm magam haza
Idővel bőszült haragja
A nap sugarainak hatása
Alatt megenyhül
S mint durcás gyerek
Ki tudja rosszat cselekedett
Lecsillapodva elszendereg.
Elázott a mai napom
Meg a kabátom
És ahogy megvillan a fény
Ismerős ablakokból
A tócsákban láthatom
Utamon
Lépteim megszaporázom.
Az otthon melege
Békét önt a szívemre.
Fújtatva prüszköli szerte szét
A fagyos esőcseppeket
És a duzzadó patak lihegve rohan
Lefelé a folyóba.
Elszántan küzd
Bókolva hajlong az erdő
A felkorbácsolt szél dühében
Haragos szilaj erő
Tiszteletet parancsol.
Mintha sínek mellett mennék
Száguldó szerelvények tonnái
zakatolva dübörögnek mellettem
Rángatva vissza húz
Szinte beleremegtem.
A süvöltő légáramlat makacsul
Kabátom markolja
És bőröm alá hideget kapar
Jeges vicsorgással
Harap a csontomba
Lépteimmel dacolva.
Dermesztő gőggel
Lélegzetem
Számtalanszor vissza nyomja
A levegőt előlem ellopva
Fölényesen vigyorgott rajtam
Miként kapkodom
Pár lopott lélegzetért.
Egy nyomorult kis életért.
Az úton
Miként küzködöm magam haza
Idővel bőszült haragja
A nap sugarainak hatása
Alatt megenyhül
S mint durcás gyerek
Ki tudja rosszat cselekedett
Lecsillapodva elszendereg.
Elázott a mai napom
Meg a kabátom
És ahogy megvillan a fény
Ismerős ablakokból
A tócsákban láthatom
Utamon
Lépteim megszaporázom.
Az otthon melege
Békét önt a szívemre.
Délre igyekezz, majd vár az ebéd,
Vehemensen fújom majd gőzt feléd,
Nagy kanállal, nagyon tömném beléd…
Délre itt legyél, majd vár az ebéd,
Szedek akár kétszer, ha te kérnéd,
Várlak, óh gyere már, ha tehetnéd.
*
(Senrjú)
Mesélek neked
A szerelmemről, hosszan.
Leves majd… fogyna?
*
(Senrjon)
Ebéd után kávéznánk,
Sétálnánk, megfognám a kezed…
Nagyot hallgatnánk.
*
(Apeva)
Jó
program
Lehetne…
Jó lelkünkbe,
Behatolhatnánk!
*
Így kezdnénk együtt a szerelmetes jövőt,
Ránk férne már kezdeni egy jól működőt.
Vecsés, 2019. március 29. – Kustra Ferenc József – íródott; a kapcsolat kezdésről, romantikus LIMERIK csokorban.
Vehemensen fújom majd gőzt feléd,
Nagy kanállal, nagyon tömném beléd…
Délre itt legyél, majd vár az ebéd,
Szedek akár kétszer, ha te kérnéd,
Várlak, óh gyere már, ha tehetnéd.
*
(Senrjú)
Mesélek neked
A szerelmemről, hosszan.
Leves majd… fogyna?
*
(Senrjon)
Ebéd után kávéznánk,
Sétálnánk, megfognám a kezed…
Nagyot hallgatnánk.
*
(Apeva)
Jó
program
Lehetne…
Jó lelkünkbe,
Behatolhatnánk!
*
Így kezdnénk együtt a szerelmetes jövőt,
Ránk férne már kezdeni egy jól működőt.
Vecsés, 2019. március 29. – Kustra Ferenc József – íródott; a kapcsolat kezdésről, romantikus LIMERIK csokorban.
Nézgelődők őszileg…
Itt van nekünk a faluhatár béli kispatakunk, nem messze, ahol lakunk!
A folyóparton mindkét oldalon, van egy ritkás fasor, olyan, mint alagsor.
A híd magasabban ível, a bokroknál bizony magasabb egy kicsivel.
A kis patakunk csak lassan folydogál, és láthatom benne sok levél mál.
Elég sok a fűzünk lefelé is, meg fölfelé is, de mind kellőn szépség is!
A bokrok már az ősz tiszteletére színes ruhát vettek, szépek vagytok gyerekek.
A füzeknek nem sürgős itt semmi sem, ők még várnak, hogy lesz-e mi sem, vagy mire sem?
Így késő délután, a nap süt, élvezetesen, de lassan indul is véglegesen.
Akkor aztán világítani fog, ugyanúgy, mint nyáron, mi meg örülünk nyár várón.
A mi kis patakunk szépen folydogál, parti köveket mossa… semmiér’ meg nem áll.
Vecsés, 2023. október 7. – Kustra Ferenc József- íródott: leoninusban. (Ez egy ókori versforma. Itt a rím, soron belül van a sor közepe táján és a végén…)
Itt van nekünk a faluhatár béli kispatakunk, nem messze, ahol lakunk!
A folyóparton mindkét oldalon, van egy ritkás fasor, olyan, mint alagsor.
A híd magasabban ível, a bokroknál bizony magasabb egy kicsivel.
A kis patakunk csak lassan folydogál, és láthatom benne sok levél mál.
Elég sok a fűzünk lefelé is, meg fölfelé is, de mind kellőn szépség is!
A bokrok már az ősz tiszteletére színes ruhát vettek, szépek vagytok gyerekek.
A füzeknek nem sürgős itt semmi sem, ők még várnak, hogy lesz-e mi sem, vagy mire sem?
Így késő délután, a nap süt, élvezetesen, de lassan indul is véglegesen.
Akkor aztán világítani fog, ugyanúgy, mint nyáron, mi meg örülünk nyár várón.
A mi kis patakunk szépen folydogál, parti köveket mossa… semmiér’ meg nem áll.
Vecsés, 2023. október 7. – Kustra Ferenc József- íródott: leoninusban. (Ez egy ókori versforma. Itt a rím, soron belül van a sor közepe táján és a végén…)
