Színezett forma,
Festmény születik éppen...
Talán művészi.

Vászonra kenve,
Felszínre lélekből tör.
Biztos kéz vezet.

Paletta tarka,
Finomra keverés szép...
Kép harmonikus.

Jó meglátás kell,
Részlet fontos tényező.
Sokaknak élmény.

Forma a színben,
Finom részlet metszésbe.
aranyat érő!

Vásznon él a kép,
Színekben. Ha sikerült...
Egy kis öröklét.

Dunatőkés, 2024. június 22. - íródott: senrjú csokorban.

Életmúlás…

Csodaszép, csendes tajtékszínű a nap,
Üstökét megragadjuk, mondá a pap.
Makacskodni, hőzöngeni nem szabad,
Mert az élet mellettünk csak elszalad.

Nehogy hamis útra tévedj, menj tovább,
Látod, hogy erdő… kerülj kicsit odább.
Hínárba, ha belekeveredsz, jó kilábalni
Az életet így lehetőleg jónak átírni.

Kontrolláld életed, s esztendő nem múlik hiába,
Légy te okos, önmagaddal ne keveredj vitába.
Ha bomba robban, vad és gyors szilánkok röpködnek,
Elrontott életűek, már hiába köpködnek…

Budapest, 2013. szeptember 2. – Kustra Ferenc József

Hős voltál nekem.
Frontot, fogságot jártál.
Becsület-lovag!

Tisztesség példa,
Család mindenekelőtt.
Rendíthetetlen.

Rég mentél...jöttem.
Lelked kezembe tetted.
Szívembe zártam!

Utad már égi,
Árnyékod mellettem jár.
Áldott légy apám.

Istenhez szólok...
Anyámmal ott vártok rám.
Mind otthon leszünk.

(Emlékezés - apák napjára)

Szökkenő őzek,
A rétet járják éppen,
Terített asztal.
Határnak éke csordák,
A látványt így fokozzák.

Kis gidák nőnek,
Legelők bőségesek.
Édeni vidék.
Őzcsemeték vígságban,
Biztonság a csordában.

Őz sereg inal,
Zajra megiramodott.
Fedő erdő véd.
Kecses és félénk állat,
Veszélyessé is válhat.

Elegancia,
Báj minden mozdulatban.
Mezei balett.
Ingyen műsort figyeltem,
Szép látványnak örültem.

Dunatőkés, 2024. június 22.

(3 soros-zárttükrös)
Azt, hogy én is meghalok -nem érdekel-, föl sem veszem,
Öregségem végén, nekem is sorsom, hogy el kell mennem…
Azt, hogy én is meghalok -nem érdekel-, föl sem veszem.

(Leoninus)
Isten látja a lelkemet, rossz néven nem veszem, és tartom ehhez elvemet.

Az, hogy sok gazdag asztalnál ül, ott eszik, állán szaft folyik,
Én meg üresen eszem a szárazkenyeret, mi biz’ le nem folyik.
Az, hogy sok gazdag asztalnál ül, ott eszik, állán szaft folyik.

Isten látja a lelkemet, rossz néven nem veszem, és tartom ehhez elvemet.

Ha más, a rabolta kincseken rengeteg élvet teremt,
Nem bánom, én élvek nélkül élem múltat és a jelent…
Ha más, a rabolta kincseken rengeteg élvet teremt.

Isten látja a lelkemet, rossz néven nem veszem, és tartom ehhez elvemet.

Sors edzette kedélyemen, a legnagyobb búm sem változtat,
Vajh’ ennél nem volt volna, nagyobb terhem, győz akarat.
Sors edzette kedélyemen, a legnagyobb búm sem változtat.

Isten látja a lelkemet, rossz néven nem veszem, és tartom ehhez elvemet.

Ha más, bíborban jár és magas hegytetőre épített egy lakot,
Nem érdekel, bár csaknem rongyos vagyok, kunyhómban elvagyok…
Ha más, bíborban jár és magas hegytetőre épített egy lakot.

Isten látja a lelkemet, rossz néven nem veszem, és tartom ehhez elvemet.

Kunyhóm jó meleg, mert a jó napsugár abban is visz meleg,
Hidegtől testemet, eddig is mindig, régi ruhám védte meg…
Kunyhóm jó meleg, mert a jó napsugár abban is visz meleg.

Isten látja a lelkemet, rossz néven nem veszem, és tartom ehhez elvemet.

De, hogy szeginy s gazdag felett más-más törvény virraszt,
Ez nagyon fáj, gyötri lelkemet, és méregként emészti el aszt…
De, hogy szeginy s gazdag felett más-más törvény virraszt.
Vecsés, 2023. május 3. -Kustra Ferenc József- íródott; Lauka Gusztáv (1818 – 1902) azonos c. verse átirataként. [Közzétette: Mucsi Antal Toni műfordító]