Elállt az eső
Kitisztult az ég alja
Felhő már nem takarja
Nehezebb lett fáknak lombja
Eső azt jól megmosta
Csillog a víz most rajta
Kisüt a Nap meleget ad
Felszárad lassan minden
Így lesz majd rendben
Rázza tollát a galamb
Megszárítja majd a Nap

Kőröz a fecske szeli útját
Pocsolyában veréb ugrál
Süt a Nap hét ágra már
Pillangó is boldogan száll
Szivárványtól színes a világ
Réten sok gyönyörű virág
Ellepi őket méhek raja
Viszik a virágport haza
Megindul az élet eső után
Örül Bundás ki szalad
Kerget egy másik kutyát

Csillogó vízcsepp hull alá
Megszépül az élet rózsák udvarán
Násztáncot jár a gólya
Éppen párjához guggolva
Pezseg az élet a fűszálak között
Dolgozik hangya,tücsök,sáska
És a kis Katica bogárka
Kinek szép piros pöttyös a ruhája
Tűző napban izzik
Galagonya virágja
Zajlik az élet
Természet lágy ölén

Csillog a víz tükre a Naptól
Apró kis halaktól
Tükrét vízipókok száza
Szántja gyorsan cikázva
Folyik az élet nem siet
Rohanni néki nem lehet
Zöld fakorona lombján
Turbékoló galamb pár
Az idő meg nem áll

Kellemes szép az idő
Sokat vagyunk idekint
Hold ránk örömmel tekint
Este ha csillagok kigyúlnak
Asztalunkon sorban
Gyertyák gyúlnak

Esténként a vacsora is
Szebb gyertya fénnyel
Nyári csillagsátor alatt
A vacsorák hosszúra nyúlnak
Tücsköknek nász tánca
Vígabb ,szebb ha aláfesti
Gyertyának remegő lángja

Tüzet gyújtva készül
Mi eddig volt a pácban
Fenséges jó vacsoránk
Mellé,hogy jobb legyen
Kerül szőlőnek érett leve

Közösen készítjük
A fenséges ételt
Közben egy-egy jó falatot
Egymás szájába adunk
Kellemes jó ízének
Csók lesz a pecsétje
Egymás mellett nézzük
A sok csillogó bolygót,

Idekint nem okoz gondot
Vajon tőlünk hány fény év?
Mely bolygónak látjuk fényét
Szeretjük a szép nyári estét
Jó így együtt kettecskén
Sokáig fent vagyunk
Mire aludni ballagunk

Karácsonyi ének hangja
Nem! Barbykának édes hangja
Nevetve szól gurgulázik
Betölt mindent csengő hangja
Kedves száját csókra tartja

Ki nem hagyom ha oda adja
Imádom szép, csókos ajkát
Mert szerelemmel dajkál
Szerelemtől izzik arca
Ebből lesz a szívek harca

Szerelemmel szívem tele
Megosztja ezt Barby velem
Együtt dobog a szívünk
Csókba folyik ritmusuk
Kicsi kezét körém fonja

Így a csókot forrón adja
Csókja nem édes
Mi több, mézes
Teste forró
Mint a parázs
Garanciát rá nem ád
Majd kiugrik a szívem
Őrülten kalapál
Csóknak tüze lankadatlan
Szomjúságunk olthatatlan

Mi lesz ha múlnak az évek?
Ha a szerelem nem rám ébred
Elengeded nem fogod a kezem
Szerelemmel és Veled nem élek
Akkor már nem lesz értelem az élet
Ha testem nem kívánja a vágyat
Lejárt az idő,csak nyomnám az ágyat
Nem úgy lesz mint a természet
Pezsegve , dalolva mint a cserkészek
Hol tavasszal újra indul az élet

Megmaradt sok szép emlék
De azon is van már itt-ott
Apró kis lék
Végig gondoltam az életem
Mily szép és jó volt
Mert voltam és is régen
Kis aprólék
Sok szép idő nem múlik el nyomtalan
Nem maradok egyedül
De nem is leszek hontalan

Mindig van és lesz ki szeret
Örömmel fogja meg kezem
Szeretem és jó nekem
Ha mindig van , ki van velem
Mi lesz ha már nem leszek
Ha nem leszel
Értem senki nem tesz
Szép lassan kifakul az emlék
Emlékhez elfogy, valamennyi kellék
Újra kezdeni már nem lesz erőnlét
Elfogy az erő, megszűnik a lét

Reggel felébredek,valaki rám köszön
Mosolyogva benéz az ablakon
Legyen ma szép napod!
Integet,nevetve mondja
Ugye tudod,hogy ki vagyok?
Veled most barátkozni akarok
Kedvedért aranyban ragyogok
Szólíts a nevemen
Én a Nap vagyok
Elkísérlek utadon bárhová
Csak mond, hogy akarod

Kisajátítani nem fogsz
Szolgállak én nap hossz
Rossz kedvet nem ismerem
Csak a vidámságot szeretem
Könnyet csalok a szemedbe
Ha mélyen nézel a lelkembe
Nézek én is a Tiédbe
Akkor öröm költözik a szívedbe
Simogatok szerelmest és beteget
Öreget és virágzó réteket
Tőlem mindig jó kedvük lesz

Megszelídítem a szelet
Így ő is a barátod lehet
Lelkemtől vesz a Föld
Nagy lélegzetet
Haraggal nem tudod nézni senkire
Barátja ezért, vagyok mindenkinek
Uralom kertet,mezőt életet
Így nézni Rátok, fentről nézhetek
Lejövök gyakran Hozzád
Hogy megcsókoljam orcád
Haragosom nincsen
Szeretetem jutalmam
Kivételt nem ismer