Hálát érzek mindenért,
bármiért, mi hozzám ért.
Bármiért, mit kaptam, s mit nem,
hálával teljes az életem.
Hálát érzek mindenért,
boldogságért, örömért,
hálát, miért itt vagyok,
hálát, miért ÉN VAGYOK!
Hálát érzek mindenért,
bánatért és haragért,
mindebből csak tanulok,
hiszen ez is én vagyok!
Hálát érzek mindenért,
köszönetért, mosolyért,
türelemért, szeretetért,
nyugalomért, bizalomért.
Hálát érzek a szívemben,
hálát érzek a lelkemben,
hálámat nem tartogatom,
hálám jeléül az
UNIVERZUMNAK adom!
bármiért, mi hozzám ért.
Bármiért, mit kaptam, s mit nem,
hálával teljes az életem.
Hálát érzek mindenért,
boldogságért, örömért,
hálát, miért itt vagyok,
hálát, miért ÉN VAGYOK!
Hálát érzek mindenért,
bánatért és haragért,
mindebből csak tanulok,
hiszen ez is én vagyok!
Hálát érzek mindenért,
köszönetért, mosolyért,
türelemért, szeretetért,
nyugalomért, bizalomért.
Hálát érzek a szívemben,
hálát érzek a lelkemben,
hálámat nem tartogatom,
hálám jeléül az
UNIVERZUMNAK adom!
Oly sok minden csodás és szép,
kéklő égbolt, falon egy kép.
Folyók, erdők, fák és bokrok,
s a ránk mosolygó csillagok.
Rétet borító virágok,
színpompában úszó álmok,
embereknek sokasága,
Isten teremtett világa.
E csodáktól eláll szavam,
lelkem sosem boldogtalan,
magamat erősnek érzem,
mégis könnyes az én szívem.
Szépségüktől meghatódom,
mindenükben Istent látom.
kéklő égbolt, falon egy kép.
Folyók, erdők, fák és bokrok,
s a ránk mosolygó csillagok.
Rétet borító virágok,
színpompában úszó álmok,
embereknek sokasága,
Isten teremtett világa.
E csodáktól eláll szavam,
lelkem sosem boldogtalan,
magamat erősnek érzem,
mégis könnyes az én szívem.
Szépségüktől meghatódom,
mindenükben Istent látom.
Hála a FÉNYNEK, mely bennem lángra gyúl,
a szívem melegíti, sohasem halványul.
Glóriát emel a fejem fölé,
áttetsző FÉNYBE öltözök én.
Hála a FÉNYNEK, mellyel szerethetek,
lelkemben nyugalom, békében élhetek.
Szeretek szeretettel, szeretek szerelemmel,
beragyogom a világot az aurám FÉNYÉVEL.
Hála a FÉNYNEK, hogy Vele élhetek,
Vele fekszem le és Vele ébredek.
A FÉNY tisztasága hatja át a lelkemet,
sohasem fázom, melegíti testemet.
Hála a FÉNYNEK, én boldog vagyok,
szeretetet mindenkitől egyformán kapok.
Az összes sejtemet feltöltöm Vele,
gyere bújj hozzám, Neked is jut belőle.
Hála a FÉNYNEK, én szabad vagyok,
szabad, mint a madár és a fénylő csillagok.
Örömkönnyek áztatják és tisztítják lelkemet,
hála Neked FÉNY, tisztelet és köszönet.
a szívem melegíti, sohasem halványul.
Glóriát emel a fejem fölé,
áttetsző FÉNYBE öltözök én.
Hála a FÉNYNEK, mellyel szerethetek,
lelkemben nyugalom, békében élhetek.
Szeretek szeretettel, szeretek szerelemmel,
beragyogom a világot az aurám FÉNYÉVEL.
Hála a FÉNYNEK, hogy Vele élhetek,
Vele fekszem le és Vele ébredek.
A FÉNY tisztasága hatja át a lelkemet,
sohasem fázom, melegíti testemet.
Hála a FÉNYNEK, én boldog vagyok,
szeretetet mindenkitől egyformán kapok.
Az összes sejtemet feltöltöm Vele,
gyere bújj hozzám, Neked is jut belőle.
Hála a FÉNYNEK, én szabad vagyok,
szabad, mint a madár és a fénylő csillagok.
Örömkönnyek áztatják és tisztítják lelkemet,
hála Neked FÉNY, tisztelet és köszönet.
Ha azt kérem hogy úgy szeress,
kétségek nélkül csöndesen,
hát úgy szeress.
Ne kérdezd minden percemet,
ne zárd börtönbe lelkemet,
csak úgy szeress.
Ne kísérd minden léptemet
adj nekem kérlek légteret,
mert szenvedek.
Engedj szárnyalni szabadon,
s örülj ha hozzád rohanok,
csak úgy szeress.
S én megcsitulnék boldogan
karjaid között kócosan
ha úgy szeretsz.
Hit, remény, szeretet,
amivel gyógyítgatom lelkemet,
ha már nem gyógyítja a szerelem,
hiszen elhagyott a Kedvesem
Akit én mai napig szeretek
s égen, földön keresek,
de hiába azt tudom
Ő már nem lesz a párom!
amivel gyógyítgatom lelkemet,
ha már nem gyógyítja a szerelem,
hiszen elhagyott a Kedvesem
Akit én mai napig szeretek
s égen, földön keresek,
de hiába azt tudom
Ő már nem lesz a párom!